Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-23 / 171. szám
2 2012. JÚLIUS 23., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Új rend jön a közigazgatásban járások Horváth László: cél a hatékonyabb, racionálisabb, egyablakos ügyintézés Horváth László: - A közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása Beszámítják az ügyeleti időt: pert nyert a gyöngyösi orvos túlmunka Pert nyert dr. Má- nya Kristóf gyermekgyógyász a nyugdíjbiztosító ellen, mert több mint egy év ügyeletben töltött idejét nem számolták be a nyugdíjába. Az orvos évtizedekig az egri és a gyöngyösi kórházban dolgozott. Nyugalomba vonulásakor derült ki: a gyöngyösi ügyeleti óráit nem vették figyelembe. így havi ötezerrel kisebb nyugdíja lett. A bíróság kimondta, a túlmunka beleszámít a szolgálati időbe.- Ez elvi kérdés - mondta dr. Mánya Kristóf. - Akkor is pereltem volna, ha nem jár a nyugdíjam növekedésével, mivel az ügyeletben töltött órák használják el legjobban az egészségügyi dolgozókat. Elfogadhatatlan, hogy ne számítsák be a nyugdíjba. Szerinte nem ő az egyedüli, akinél nem számították az ügyeletet. Reméli, a megnyert per precedenst teremt. ■ G. R. Bátrabban bringázzunk Egerben is! tréning Békés és Sopron után Egerbe érkezett a közelmúltban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium programsorozata, amely az alternatív munkába járási stratégiák népszerűsítő-1 sét tűzte ki célul. A városházán az önkormányzat dolgozói, civil szervezetek képviselői vettek részt azon a tréningen, amelyen elsajátíthatták a munkahelyi közlekedési tervek kidolgozásához szükséges ismerteket. Dr. Éri Vilma, a Környezet- tudományi Központ igazgatója elmondta: céljuk, hogy „rendet tegyenek a fejekben”, azaz csak akkor üljenek kocsiba az emberek, ha ez feltétlenül szükséges, s bátrabban használják a tömegközlekedési eszközöket, a kerékpárt. Marton Miklós, a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ szakértője úgy fogalmazott: nem mindegy, hogy egy épület előtt kerékpár- tároló van, vagy egy tábla lóg a falon „biciklit behozni tilos” felirattal. ■ P. A. ' Elsősorban okmányirodái feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természet- védelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől a jövőre létrehozandó járási hivatalok - tájékoztatta lapunkat az erről szóló kormánydöntést követően Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Kühne Gábor- Mi volt az önkormányzati és a járási hatáskörök szétválasztásának fő szempontja?- Az, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél, ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelmű feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban intézkedni. Az azonos szabályozók mentén zajló eljárásokkal hatékonyabb, racionálisabb ügyintézés valósulhat ■ A legtöbb feladatot az okmányirodáktól átvett ügyek jelentik majd a járási hivatalok számára. meg országszerte. A jegyzőktől | átkerülő államigazgátási ügyek s évi közel ötmillió államigazgatási ügy intézését jelentik a járási hivatalokban. Ezen hivatalok dolga alapvetően a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Nagy részüket eddig a jegyzők látták el, mert az állam az elmúlt húsz évben „kényelmi szempontok” miatt oda telepítette, másként fogalmazva, „áthárította” ezeket. A jegyzők, vagy kivételesen a polgármesterek által ellátott 12 millió hatósági ügy 90 százaléka eddig is államigazgatási jellegű volt: ez azt jelenti, hogy ekkora tömegű pluszfeladat hárult eddig az önkormányzatokra, jegyzőkre. Az új feladatmegosztásnak köszönhetően az összes államigazgatási ügy több mint 40 százaléka kerül vissza az államot képviselő járási hivatalokhoz. Egyébként a feladatok megosztásáról több hónapon át folytatott széles körű társadalmi, szakmai és politikai egyeztetést a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.- Milyen ügyek maradnak a jegyzőknél?- Csak azok, amelyekhez elengedhetetlen a helyi viszonyok ismerete, vagy amelyekben országosan nem egya járások székhelyeiről és a járások illetékességi területéről is hamarosan döntés várható. A tervek szerint hét járás jön majd létre Heves megye területén, s a települések besorolásánál elsődleges szempont, hogy séges a szabályozás, és helyi mérlegelési lehetőség is van. Ilyenek például a helyi adóval összefüggő igazgatási, az anyakönyvi és állampolgársági ügyek, a települési polgári védelmi, katasztrófa-igazgatási feladatok. Továbbá az ipar- és kereskedelmi igazgatási, a birtokvédelmi feladatok, a hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, a az emberek minél könnyebben eljuthassanak ügyeiket intézni a járási székhelyekre, így Egerbe, Gyöngyösre, Hatvanba, Hevesre, Füzesabonyba, Pétervá- sárára és Bélapátfalvára -jelentette ki Horváth László. távhőszolgáltatási kérdések, a helyi védettséggel összefüggő környezet- és természetvédelmi, valamint a veszélyes ebek nyilvántartásával összefüggő feladatok, s az óvodáztatá- si támogatás. A jegyzőknél, polgármestereknél maradó, a törvényben nem szabályozott államigazgatási feladatokról az ősszel születnek meg a további jogszabályok. Az olyan hatósági ügyeknél, mint például a földművelésügyi, az állategészségügyi, a vízügyi, az ipari igazgatással, valamint a környezet- és természetvédelemmel, a közlekedés és hírközlési igazgatással kapcsolatos teendők, lesz feladata a települési jegyzőnek és a járási hivatalnak is. Éppen úgy, ahogy eddig is eljárt ezekben a feladatkörökben a kormányhivatal helyi szerve és jegyző is.- Sokakat érdeklő kérdés: miként alakul az okmányirodák sorsa a járásokban?- A legtöbb feladatot az okmányirodáktól átvett ügyek jelentik majd a járási hivatalok számára. Az okmányirodák 2013. január 1-jétől a járási hivatalok törzshivatalának szervezeti egységeiként működnek tovább, így - a fővárosban működő Központi Okmányiroda kivételével - valamennyi okmányiroda a járási hivatalokhoz kerül, az ott foglalkoztatott köztisztviselőkkel együtt. Az eddig a települési önkormányzatok által ellátott okmányirodái feladat tehát a járási hivatalok feladata lesz. Elsősorban a személyi adat- és lakcímnyilvántartásról, az útlevél-igazgatásról és a közlekedési igazgatásról van szó. A tervek szerint 2013 végére az okmányirodák bázisán jön létre a kormányablak-rendszer. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára. Azt szeretnénk, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni. De már az is komoly könnyítést jelent, hogy a jövő év januárjától a járási hivatalok okmányirodái országos illetékességgel rendelkeznek majd.- Mivel foglalkoznak még ezen kívül a járási hivatalok?- A járási kormányhivatalokhoz kerülnek a helyi igazgatáson túlmutató ügyek. A gyámhivatalok a járási hivatal szakigazgatási szerveként, járási gyámhivatal néven folytatják munkájukat. A szociális igazgatási ügyek egyharmada is a járási hivatalokhoz fog tartozni. A gyámhivatalokhoz hasonlóan, a munkaügyi kirendeltségek, a népegészségügyi intézetek, a körzeti földhivatalok és az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok szintén a járások szakigazgatási szerveiként végzik majd feladataikat. Ugyancsak a járások fogják ellátni a kommunális igazgatással és a menedékjogi ügyekkel kapcsolatos teendőket. Hét járás kialakítását tervezik a megyében Negyedszer palacsintáztak poroszló Sütöttek, töltöttek, ettek és versenyeztek is Disznóbűzre ébred Gyöngyös sertéstelep Augusztustól csökkenhet a kellemetlen szag Akárcsak a Palacsintás király című mesében, Poroszlón is palacsintasütő-versenyre hívták a környék lányait, asszonyait szombaton. AIV. Palacsinta Napon tizenhatan neveztek be. A mesebeli Kökényszemű Katica nyomdokaiba a helyi Póka Magdolna lépett: ő sütötte 6 perc alatt a legtöbb, három és fél palacsintát. A töltő-evő versenyen 33 másodperc alatt töltött és evett meg 3 palacsintát Kovács Edit és Csorba János. Ők nyaralni érkeztek, mint a második leg- | gyorsabb páros: Szilvási László f és Hajdú Tamás. A harmadik § helyen Póka Magdolna és Né- £ meth Patrícia végzett. ■ G. R. Szabad téren sült a palacsinta. Tizenhatan neveztek, helyi versenyző nyert ►Folytatás az 1. oldalról Szemes Paula, a városháza környezetvédelmi főelőadója elmondta: már többször is jelezték a problémát az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek, hiszen az ő hatáskörük lenne eljárni az ügyben. A telepet üzemeltető céget is megkeresték kifogásukkal. A bűzt Nagyréde is kifogásolta. Választ még egyik ön- kormányzat sem kapott. A Mátra Kincse 2002 Sertéstenyésztési és Növénytermelési Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Nagy István közölte: a környezetvédelmi és az európai uniós szabályokat betartva dolgoznak, a sertéstelepről csak ott engedik ki a hígtrágyát, ahová az engedélyük szól.- Két éve százmillió forintos beruházással alakítottuk ki azt a műanyag medencét, amiben hat hónapig tárolhatjuk a sertések ürülékét. A szakhatóságok által kijelölt szántóföldekre aratás után, vetés előtt vihetjük a szerves trágyát, ez az időszak már nem tart sokáig, kérjük a gyöngyösiek türelmét - tette hozzá. - Mindent megteszünk, hogy a kellemetlenségeket csökkentsük, augusztustól baktériumos beoltással minimalizáljuk a hígtrágya szagát. Nyíri Lászlótól, a gyöngyösi önkormányzat közterület-felügyelőjétől megtudtuk, a sertéstelepnek 2014. március végéig van működési engedélye, amit sok lakossági panasz esetén a hatóság felülvizsgálhat.- A telep elhelyezkedése megfelel az előírásoknak, lakott területtől 300, közúttól tíz, tanyától 50 méterre van. Az üzemeltető 102 hektáron helyezheti el a hígtrágyát a város, s Nagyréde, Gyöngyöshalász és Gyöngyöstarján közös határában. Itt ügyelni kell arra, hogy a szippantás kocsi úgy ossza el a földön a trágyát, hogy az ne tócsásodjon, ne folyjon ösz- sze, mert ez is okozhat büdöset - mondta Nyíri László. ■ J. M.
