Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-16 / 165. szám

6 GAZDASAG 2012. JÚLIUS 16., HÉTFŐ A miniszteré az utolsó szó közbeszerzés Aggályos a bírósági jogorvoslat lehetőségének kizárása Németh Lászlóné fejlesztési miniszter. Amit mond bizonyos uniós forrásokról szóló ügyekben, azt a bíróság sem változtathatja meg HÍRSÁV Gyorsított eljárás lesz Luxembourgban gyorsított eljárás kereté­ben dönt az Európai Bíróság a magyar bírók nyugdíj­ügyében. A gyorsított el­járást az Európai Bizottság kérte a bíróságtól; az ügy­ben a tárgyalást várhatóan szeptemberben tartják - áll a bíróság közleményében. Az Európai Bizottság azért vitte a bíróság elé az ügyet, mert a bírók nyugdíjkorha­tárának 70-ről 62 évre való leszállítását az EU-joggal el­lentétesnek találta. Újabb drágulás jöhet a kutakon a finomított termékárak az utóbbi napokban csök­kentek ugyan, a forint ár­folyamának gyengülése miatt azonban a héten újabb üzemanyagár-emelésre ké­szülhetnek a hazai autósok - figyelmeztet a Portfolio.hu. A lap elemzői szerint a ben­zin és a gázolaj literenként akár 3-4 forinttal is drágul­hat szerdától. Elemzők: „meglepetés” is lehet júliusban az eddigieknél szorosabb szavazatarány alakulhat ki, sőt „meglepetés is lehet” a Monetáris Tanács július végi kamatdöntő ülésén, miután a testület két kül­sős tagja - Gerhardt Ferenc és Kocziszky György - is utalt a kamatcsökkentés lehetőségére, vélik londoni elemzők. A Morgan Stanley szakértői szerint az ülés ki­menetele a negyedik külsős tag, Bártfai-Mager Andrea voksán múlhat, mivel „rend­kívül valószínűtlen”, hogy Simor András elnök és a két alelnök kamatcsökkentésre szavazna. Bártfai-Mager Andrea A nemzeti fejlesztési minisz­ter mondja ki az utolsó szót, ha a kedvezményezett vitat egy uniós források felhasz­nálásával kapcsolatos sza­bálytalanságot. A miniszter az első fél évben az ügyek több mint felében nem adott igazat a jogorvoslatkérőnek. Csaba Ferenc Az uniós források felhasználá­sával összefüggő szabálytalan­ságok többsége a közbeszerzési eljárásokkal függ össze. A tá­mogatást elnyerőnek ugyanis általában közbeszerzést kell lefolytatnia az áru, szolgáltatás vagy építési projekt beszerzé­sére. A január 1-je óta hatályos új közbeszerzési törvénynek még nincs kialakult joggyakorla­ta, az eljárások lebonyolítói­nak még nem nyújt segítséget. A jogszabály szerint a szabály­talansági eljárást a kijelölt ha­zai szervezetek - így a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) - kezdeményezhetik, a jogsértést pedig általában a Közbeszerzé­si Döntőbizottság állapítja meg. Jogsértés esetén a büntetés a támogatás - részleges vagy teljes - elvonása, a mérték meg­állapításához pedig az Európai Bizottság által kiadott COCOF útmutatót kell követni: ennek alapján határozzák meg, hogy a strukturális alapok és a Ko­héziós Alap által társfinanszí­rozott közbeszerzési szerződé­sek odaítélése során észlelt sza­bálytalanságok esetén mekko­ra pénzügyi korrekciókat kell alkalmazni. A pénzügyi kor­rekció jelenti a támogatás meg­vonásának mértékét, ami akár 100 százalékos is lehet. Ilyen súlyos büntetés szankcionál­hatja a nyilvánosságra vonat­kozó szabályok megsértését, „RENDKÍVÜL AGGÁLYOSNAK tartom, hogy a kormányren­delet egyértelműen kizárja a bírósági jogorvoslat lehetősé­gét a támogatás elvonására vonatkozó miniszteri döntés­sel szemben” - mondta la­punknak Dagonya András közbeszerzésekkel foglalko­zó ügyvéd, európai uniós szakjogász. A miniszter sok esetben jelentős pénzügyi források elvonásáról dönt nemritkán olyan ügyekben, amelyek megítélése komoly például azt, ha nem volt nyilvá­nos ajánlatkérés. A teljes támogatás meg­vonása a kedvezményezettet - amely az esetek többségében egy önkormányzat - súlyos problémák elé állíthatja, hiszen ekkor a hiányzó forrást önerő­ből kell előteremtenie. Ezért is fontos a jogorvoslat lehetősége, amelyet azonban egy kormány- rendelet rövidre zár: ha az NFÜ vagy a közreműködő szervezet döntését vitatja a kedvezmé­nyezett, akkor jogorvoslati ké­relmét a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternél terjeszt­heti elő, a döntéssel szemben jogi, olykor közösségi jogi ismereteket igényel, szakmai döntésről tehát nemigen be­szélhetünk. A bírósági jog­orvoslat kizárása ráadásul az Alaptörvénybe, adott eset­ben nemzetközi jogi normák­ba is ütközik, hiszen min­denkinek biztosítani kell a jogot, hogy jogorvoslattal él­jen olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jo­gos érdekét sérti - tette hoz­zá Dagonya András. további jogorvoslatnak nincs helye. Az idei első fél évben a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium­hoz (NFM) 74 darab közbeszer­zéssel . kapcsolatos jogorvoslati kérelem érkezett - tájékoztatta a Világgazdaságot a tárca Kom­munikációs Főosztálya. A sza­bálytalanságot megállapító dön­tést 38 esetben helybenhagyta, 5 esetben megsemmisítette a miniszter, 31 esetben pedig új szabálytalansági eljárást ren­delt el. Tavaly 32 közbeszerzési szabálytalanság megállapítása ellen kértek miniszteri jogor­voslatot, akkor 12 helybenha­gyó, 7 megsemmisítő és 13 új el­járást elrendelő döntés született. (Az ügyek típusáról, értékéről nem kaptunk felvilágosítást.) A jogorvoslat benyújtására 2011. március 1. óta van lehe­tőség, amivel - hangsúlyozza az NFM - új garanciális elem épült be a rendszerbe. Koráb­ban a „végső szót” az NFÜ vagy a közreműködő szervezetek mondták ki. A szabálytalan­sági döntés elleni jogorvoslat szabályozásával a rendelet cél­ja nem kizárólag közbeszerzé­si tárgyú, hanem valamennyi szabálytalansági döntés elleni egységes jogorvoslati rendszer biztosítása - közölte a tárca. Kedden ül tárgyalóasztalhoz a kormány az IMF-fel hitel Nyolc hónappal azután, hogy a kormány bejelentette, új típusú együttműködésről kezd tárgyalásokat a Nemzet­közi Valutaalappal (IMF), Bu­dapestre érkezik az Európai Unió és az IMF küldöttsége, és holnap megkezdik a tár­gyalásokat a kormánnyal. Varga Mihály nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős miniszter szerint a delegáció­val érdemben tud egyeztetni a kormány. Varga Mihály korábban utalt rá, hogy a hitel összege várhatóan közel lesz a piac által várt 15 milliárd euró­hoz. A hitel formája kapcsán kifejtette: az a kérdés, hogy egy hitelre van-e szüksége az országnak, amely azonnali pénzátutalással jár, vagy egy olyanra, amely csak egy biz­tonsági hálót teremt az ország gazdaságának. „Azt gondo­lom, hogy nekünk az utóbbira van szükségünk, az elővi­gyázatossági megállapodást látjuk most hasznosabbnak az ország szempontjából” - tette hozzá. ■ Az ingatlanadó és a vagyonadó ügyében nem enged a kormány. A napokban az IMF külkap­csolati igazgatója, Gerry Rice kijelentette: a Nemzetközi Va­lutaalap készenléti hitelmegál­lapodásról fog tárgyalni a ma­gyar kormánnyal. Hozzátette: az IMF tudomásul veszi, hogy a magyar kormány a készenlé­ti hitelmegállapodást elővigyá­zatossági hitel gyanánt kívánja kezelni. Mint lapunkban közöltük, az ingatlanadó vagy a vagyon­adó kérdése szóba kerülhet a tárgyalásokon, de ebben a magyar kormány nem en­ged - mondta pénteken Varga Mihály. Az egykulcsos adóval kapcsolatban elmondta, azt ké­rik az IMF-től, várja meg, hogy jövőre ez az adórendszer mit tud teljesíteni. A tárgyalódelegáció itt tar­tózkodása idején biztosan nem találkozik Matolcsy Györggyel, ő ugyanis ma kezdi meg nyári szabadságát, és csak július 26- án áll újra munkába, egy nap­pal azután, hogy a küldöttség hazautazik. ■ VG Aggodalomra ad okot a szabályozás Májusban megrántotta az ipart a Mercedes Demján: százezer új adózót hoz a terv VOSZ A vállalkozó szerint jó a munkahelyvédelmi program, de növekedés is kell MUNKANAPHATÁSTÓL megtisztít­va 1,9 százalékkal nőtt az ipa­ri termelés 2012 májusában az előző év azonos hónapjához viszonyítva - jelentette pén­teken a KSH. Ez az EU-ban az ötödik legerősebb adat. A nyers éves adat ugyanak­kor 0,4 százalékos visszaesést mutat. A jelentés hozzáteszi: hasonlóan a megelőző hónap­hoz a csökkenést elsősorban a híradás-technikai berende­zések és az elektronikus fo­gyasztási cikkek, valamint az üzemanyagok iránti keres­let csökkenése okozta, amelyet a járműgyártás és az élelmi­szeripar növekedése sem tudott teljes mértékben ellensúlyozni. Némileg javítja a képet, hogy havi szinten 3,2 százalékos nö­vekedés látható, de a termelés trendje a Mercedes kecskeméti gyárának beindulása ellenére stagnálást mutat. Hosszabb tá­von egyértelmű a csökkenés: az ipar teljesítménye az év első öt hónapjában 0,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. A KSH közölte pénteken a májusi agrárárakat is: az ada­tok 1,8 százalékos növekedést mutatnak az egy évvel koráb­bihoz képest. Ezen belül a nö­vényi termékek ára 1,7 száza­lékkal mérséklődött, míg az élő állatok és állati termékeké 10,0 százalékkal növekedett. ■ VG Demján Sándor szerint száz­ezerrel többen adózhatnak, ha valóra válnak a kormány munkahelyvédelmi elképze­lései - a Vállalkozók Orszá­gos Szövetségének elnöke ezt azután mondta, hogy Rogán Antal Fidesz-, és Harrach Pé­ter KDNP-frakcióvezetővel tárgyalt. Úgy fogalmazott: „rendkívüli mértékű és mére­tű” lépést jelent a terv. A száz­ezres szám szerinte elsősorban a kisvállalkozók és a pályakez- z dők munkaerőpiacra téréséből i jöhet össze. A végső megoldás azonban | nem a mostani tervezet, ha- | nem megteremteni a gazda- s ság beindításának forrását Rogán Antal és Demján Sándor. Dolgoznak a részleteken- tette hozzá. Az alapprobléma az: van-e piac, ahova be lehet fektetni - véli a VOSZ-elnök, aki szerint a foglalkoztatás ará­nyait „helyre kell tenni” a ter­melő szektorok javára. A következő két évben a gaz­dasági egyeztetéseknek nem a bérvitákról kell szólnia, ha­nem a munkahelyvédelemről- mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. A részletsza­bályok kidolgozásában kérték a vállalkozói szövetség javasla­tait is, ezeket is figyelembe vé­ve szeptemberben vagy október elején lehetnek törvények a ter­vekből. Addig pedig még változ­hatnak a részletszabályozások- tette hozzá a frakcióvezető. ■

Next

/
Thumbnails
Contents