Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-14 / 164. szám

6 GAZDASÁG - SPORTBIZNISZ 2012. JÚLIUS 14., SZOMBAT Nem volt győztese az új stadion városépítészeti ötletpályázatának a beérkezett 23 pályamű kö­zül egyetlen sem tudott a terü­let egészére teljes, kifogástalan megoldást kínálni, ezért nem osztottak ki első díjat - közölte a napokban Nagy Ervin, az új nemzeti labdarúgó-stadionnal kapcsolatos városépítészeti ötletpályázat bírálóbizottságá­nak elnöke. Az országos főépí­tész elmondta, a pályázat célja elsősorban városépítészeti, közlekedési kérdések tisztázá­sa volt. A pályaművek alapján a bírálóbizottság a tervezési programot megvalósíthatónak tartja. Három pályázatot díjaz­tak, hét művet a beruházást lebonyolító Nemzeti Sport- központok számára megvételre érdemesnek találtak. A tervezőknek nemcsak a Budapesti Olimpiai Központ rekonstrukcióját, hanem Bu­dapesten egy egész városrészt - a Keleti pályaudvar-Stefánia út-Dózsa György út és Puskás Ferenc Stadion metróállomás közötti területet - kellett meg­tervezniük úgy, hogy az új stadion városépítészeti és közlekedési szempontból is tö­kéletes helyre kerüljön. Az aré­nát főként vagy a Dromosz szoborcsoportja helyére vagy attól a Kerepesi út felé elhúzva építették volna fel. A kapcso­lódó parkolót a Verseny utca- Kerepesi út közötti leromlott állapotú területre tervezték legtöbben. ■ Ősszel kerülhet sor az építészetiterv-pályázat kiírására. Már konkrét terveket várnak a mérnököktől a kiírók. „A beruházás következő lé­pése az építészetiterv-pályázat kiírása lesz, erre várhatóan kora ősszel kerül sor” - közölte ,a kiemelt sportlétesítmény-fej­lesztésekkel, sportberuházá­sokkal összefüggő kormányzati feladatok ellátásáért felelős kor­mánybiztos. Vígh László, a bí­rálóbizottság társelnöke sze­rint a tervpályázat során már nemcsak ötleteket, ajánlásokat, megfontolásra érdemes felve­téseket várnak a mérnököktől, hanem konkrét terveket. A városépítészeti ötletpályá­zat lebonyolítását az építész­szakma javasolta, hogy a ké­sőbbi tervpályázatot már ezen ötletek felhasználásával le­hessen kiírni. Az új kiírásban szerepel majd, hogy milyen tájolása legyen az új stadion­nak, milyen funkciók legyenek benne, és az UEFA milyen elő­írásainak feleljen meg. A sok vihart megélt és meg­lehetősen korszerűtlennek tartott, de a közönség részéről azért nem véletlenül kedvelt Puskás Ferenc Stadion a he­lyén marad, s mellé egy új nemzeti stadion épül majd fel. A kiviteli tervekkel 2014-re, míg az aréna építésével 2016- ra készülhetnek el. ■ Díjazott pályaművek: M. helyezett: Pomsárés Társai Építész Iroda Kft. - díj: 4500000forint ni. helyezett: Mérték Építészeti Stúdió Kft. - díj: 3500000forint IV. HELYEZETT: Sagra Építész Kft., Creatio Kft., Építészlabor Bt. - díj: 3 000000 forint Gigapénz a látványsportágaknak tao Közel 95 milliárd forintra pályáztak egy év alatt a magyar sportszervezetek A 2011-12-es időszakban igényelt és jóváhagyott támogatások a társasági adókedvezményre, illetve a kiállított támogatási igazolások Magyar Labdarúgó Szövetség Magyar Kézilabda I Magyar Kosárlabdázók I Magyar Vízilabda | Magyar Jégkorong 1 Magyar Olimpiai Szövetség I Országos Szövetsége I Szövetség I Szövetség I Bizottság I 1 Az igényelt támogatások összege a 2011/12-es időszakban (milliárd forint) ■ A kiállított igazolások aránya a jóváhagyott támogatásokból (százalék) ■ A jóváhagyott támogatások összege a 2011/12-es időszakban (milliárd forint) ■ A 2012/13-as időszakra becsült igényelt támogatások összege (milliárd forint) A kiállított támogatási igazolások összege a 2011/2012-es időszakban (milliárd forint) VG-GRAFIKA FORRÁS: NEMZETI SPORT INTÉZET A sportcélokra felhasználha­tó társaságiadó-kedvezmény első évében közel 45 milli­árd forint értékű támogatást hagytak jóvá. A következő egy évben beadott pályázati kérelem már elérheti a 125 milliárd forintot. Éber Sándor Az elmúlt egy évben a cégek ál­tal sportcélokra felajánlott tár­saságiadó-kedvezmény (TAO) program keretében elfogadott pályázatok összértéke közel 45 milliárd forint - tudatta la­punkkal a Nemzeti Sport In­tézet (NSI). A 2011/2012-es támogatási időszakban a kérel­mezők programjaik megvalósí­tására az elmúlt évi pályázatok alapján közel 12 milliárd forint - kötelezően előírt - önerőt biz­tosítanak. így a fejlesztésekre az érintett sportági szakszö­vetségek, amatőr és hivatásos sportszervezetek, sportisko­lák, alapítványok, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság 57 milliárd forintot használ­hat fel. Az NSI szerint várható volt, hogy a legelső támogatási időszak után jelentősen megnő a kérelmek száma és az igé­nyelt összegek nagysága, ami jövőre meghaladhatja a 125 milliárd forintot. (Tavaly Bán­ki Erik még a sportbizottság fideszes elnökeként azt jósolta az unióval való egyeztetések idején, hogy a TAO révén mint­egy 20 milliárd forint áramol­hat a magyar sportba.) Radnai Károly, az OrienTax Kft. ügyvezetője lapunkat em­lékeztette, a büdzsében évi nettó 20 milliárd forint kiadást kalkuláltak, és nem számol­tak előzetesen a költségvetésbe visszafolyó bevételekkel, így a bruttó támogatást meg lehe­tett emelni (35 százalék a tá­mogatásból adó formájában visszaáramló összeg). Emellett a programok jelentős csúszá­sa miatt a tavaly már lehívott, de fel nem használt támogatá­si összegek szintén jelentősen csökkentik az erre a bajnoki évadra tervezett kiadási igényt. A látványcsapatsportokat érin­tő támogatás felhasználható Tíz százalék küzd elszámolási problémákkal A TAO-KEDVEZMÉNYEK fclhüSZ- nálásának ellenőrzése három lépcsőben történik, melyet az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma Sportért Felelős Állam- titkársága háttérintézménye­ként működő Nemzeti Sport Intézet (NSI) végez. A sport- szervezetek, illetve közhasznú alapítványok esetében az or­szágos sportági szakszövetsé­gek a jóváhagyó hatóságok, míg a sportszövetségek és a Magyar Olimpiai Bizottság ese­tében ezt a jogosítványt az NSI gyakorolja. amennyiben azazáró elszámo­lásban olyan szabálytalanságot talál, amely a támogatás nem megfelelő felhasználására utal, akkor a különbözetet vissza kell fizetni. A támogatás 50 százalékának megfelelő mérté­kű büntetés is kiróható, és 3 évre kizárható az adott szerve­zet a kedvezményezettek köré­ből. Úgy tűnik, a sportszerveze­tek 60 százalékának nem lesz problémája az elszámolások­kal, mintegy 30 százaléknak szüksége volt segítségre az NSI-től, és 10 százalék küzd komolyabb elszámolási problé­mákkal. RADNAI KÁROLY adószakértő szerint a szövetségek és az NSI eddig maximálisan együttmű­ködött a sportszervezetekkel. A hatósági eljárások sokszor a jogszabály adta keretek töre­déke alatt lebonyolódnak, az el­lenőrzések inkább a segítség- nyújtásról és nem a hibák fel- rovásáról szóltak. A jóváhagyott sportfejlesztési programok száma: Labdarúgás Kézilabda Kosárlabda Vízilabda Jégkorong Szövetségi MOB Összesen 1039 252 152 66 35 5 1 1550 A 2011/2012-es időszakra jóváhagyott utánpótlás- sportfejlesztési programok (milliárd forintban) Program Összesen Labdarúgás Kosárlabda Kézilabda Jégkorong Vízilabda Szövetségi 2,8 1,6 0,538 0,383 0,186 0,124 Egyesületi 20,3 10,2 4,1 2,33 1,88 1,84 utánpótlás-nevelésre, az edző, a csapatvezető költségeire, személyszállításra, étkezésre, szállásra, pályabérletre, gép­járműbérletre, felszerelésre. Támogathatók a képzéssel, versenyeztetéssel összefüggő feladatok, a biztonsági köve­telmények teljesülését szolgá­ló infrastruktúra-fejlesztések, tárgyieszköz-beruházások, fel­újítások. Az NSI felmérése alapján a 2011/2012-es időszakban legalább 13 százalékkal nőtt az igazolt sportolók száma. Hasonló növekedést várnak el a következő bajnoki évadra is. Radnai szerint a sportágban regisztrált sportolók hivatalos száma - nem elvitatva a támo­gatás ösztönző hatását - rövid távon azért is ugrott meg, mert az utánpótlás-nevelésnél lét­számhoz rendelten állapították meg a támogatási arányokat, így sok sportszervezet akkor is hivatalos versenyengedélyt kért a főleg 14 év alatti sporto­lói után, ha egyébként ezt a baj­noki kiírás vagy a sporttörvény eddig nem tette szükségessé. „Egyértelműen sikertörténet­ről van szó” - értékelte a TAO első évét az NSI főigazgatója. Bardóczy Gábor szerint a prog­ram révén régóta várt sport­fejlesztések indulhattak el. Je­lentős mértékben megnőhetett a regisztrált sportolók száma, javulhattak a sportolási felté­telek. Biztos benne, „rövid időn belül átrajzolhatjuk Magyar- ország sport-infrastrukturális térképét, átírhatjuk az elkese- rítően rossz, elsősorban gyer­mekeket érintő egészségügyi adatokat”. Csúszó beruházások a támogatás folyósítása önma­gában még nem jelenti, hogy az összeget el is költik - nyilat­kozta lapunknak Radnai Ká­roly. Az OrienTax Tanácsadó Kft. ügyvezetője szerint rengeteg sportszervezetnek jelent gondot, hogy ott áll a pénz a számlán, de nem tudják hozzátenni az önrészt. A 10 millió forint fe­letti építési beruházásoknál (a sportlétesítményeknél) ez még inkább jellemző. Nem elég ugyanis a 30 százalék önerőt megfinanszírozni, először min­dent a sportszervezetnek kell kifizetnie, és a támogatás csak ezt követően hívható le. Ezek a projektek szinte kivétel nélkül csúszásban vannak. az ADÓSZAKÉRTŐ szerint a tá­mogatások tényleges értékét né­milegárnyalja a tény, hogy a TAO-támogatásnak köszönhe­tően a legtöbb önkormányzat­nál jelentősen csökkent vagy megszűnt a helyi látványspor­tok támogatása, s a költségek is jelentősen emelkedtek. sok helyen megszűnt a létesít­mények ingyenes használata, a sportfelszerelések szponzorá- ciókénti vagy ingyenes adomá­nyozása, s a szülői támogatások is jelentősen csökkentek. „Ez egyrészt örvendetes a sportgaz­daság kifehérítése szempontjá­ból, hiszen így pontosan látható, mi mennyibe kerül. Fals képet kapunk azonban, mivel úgy tű­nik, mintha ezek a támogatási összegek mind pluszban érkez­nének a korábbiakhoz képest, holott ez az arány jóval alacso­nyabb nettó értékben számítva”- hangoztatta Radnai. Hajdú-Biharban a foci viszi a TAO-pénzek kétharmadát - Békésnek 650 millió, Győr-Sopronnak 1 milliárd 240 millió forint juthat a hajdú-bihar megyei egyesü­letekhez a 2011/2012-es támo­gatási időszakban a sikeres pá­lyázatok révén - személyi jelle­gű ráfordítások, tárgyiesz- köz-beruházás, utánpótlás-ne­velési feladatok ellátása, képzé­sek és közreműködői költségek jogcímen - több mint 1 milliárd 600 millió forint közvetett álla­mi támogatás került a TAO-ked­vezményből. A jégkorong csak­nem 115 millió forint, a kézilab­da majdnem 300 millió, a ko­sárlabda közel 90, a labdarú­gás a 990 milliót meghaladó összegben, a vízilabda több mint 110 millió forint közvetett állami támogatásban részesült, foglalta össze a dehir.hu. Verse­nyeztetés jogcímen több mint 1500 egyesület mintegy 2,7 mil­liárd forintot használhatott fel az első támogatási időszakban. a győr-moson-sopron megyei egyesületekhez a sikeres pályá­zatok révén összesen közel 1 milliárd 240 millió forint közve­tett állami támogatás került a TAO-kedvezményből, közölte a Corvinus rádió. A jégkorong mintegy 25 millió forint, a kézi­labda csaknem 300 millió fo­rint, a kosárlabda több mint 230 millió forint, a labdarúgás több mint 675 millió forint, vala­mint a vízilabda megközelítőleg 10 millió forint közvetett állami támogatásban részesült. a békés megyei egyesületekhez a sikeres pályázatok révén kö­zel 650 millió forint közvetett állami támogatás került a TAO-kedvezményből, ezen be­lül a kézilabda több mint 210 millió forint, a kosárlabda majdnem 30 millió forint, a lab­darúgás csaknem 390 millió forint, illetve a vízilabda több mint 20 millió forint közvetett állami támogatásban részesült, írja a híró. Jégkoronghoz kap­csolódó sportszervezetek nem adtak be pályázatot az elmúlt támogatási időszakban.

Next

/
Thumbnails
Contents