Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-14 / 164. szám

2012. JÚLIUS 14., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Az altábornagyra emlékeztek a faluban gyöngyöshalász A Nemzeti Sírkert részévé nyilvánítot­ták Almásy Pál altábornagy (1902-1985) sírját a katona lánya, Almásy Annamária, Szabó Ferenc polgármester és dr. Kádár György kezde­ményezésére. A döntésről a Nemzeti Emlékhely és Ke­gyeleti Bizottság határozott. Ennek apropóján, s Almásy Pál születésének 110. évfor­dulójára az önkormányzat ünnepélyes megemlékezést szervezett az altábornagy sírjánál, melyet megkoszo­rúztak, majd emléktáblát is elhelyeztek itt. ■ J. M. Nyugdíjasok jártak a Parlamentben nagyréde A Parlament­ben jártak a helyi Bokréta Nyugdíjas Kör tagjai. A ci­vil szervezetet, amely pár hónapja tevékenykedik a településen, Balázs József polgármester, térségi ország- gyűlési képviselő kalauzolta az Országházban. Az idősek megismerkedhettek a Ház történelmével és a képviselő munkájával is. ■ J. M. A markazi Irsai Olivér lett az országos első márkáz Az ország legjobb Irsai Olivérjét készítette a markazi Hadobás Pince - Mátra Bacchus Kft. Az el­ismerő címet a soltvadkerti Országos Irsai Olivér borver­senyen nyerte el a pincészet tavalyi fehér bora. Kilencven nedű közül lett első, elnyer­ve a legjobb ár-érték arány címet is. Az Irsai Olivér friss, illatos, muskotályos, hiszen remek alapanyagból és hozzáértő szakemberek keze által készült. ■ J. M. Vallonok a kertek alatt kapcsolatok Ma is ihatnánk a hordókészítőik egészségére A fahordó készítésének eredete is a vallonokhoz köthető. Napjainkban is fontos mesterség ez a szőlő- és bortermelő egri vidéken. Képünk illusztráció A nagytályai, a noszvaji, vagy a novaji lakosság tudja, hogy gyökereik a francia-val­lon betelepedésig vezethetők vissza. Ám az Eger-völgy la­kosai kevésbé vannak tisztá­ban ennek a népcsoportnak a jelentőségével. Szuromi Rita Ha III. Henrik nem égeti fel a verduni székesegyházat, s kényszeríti a vallonokat mene­külésre, nálunk pedig nincs Vata-féle felkelés, ami meg­tizedeli a Magyarországon té­rítő németajkú papokat, talán sosem „keverednek” hozzánk a vallonok, s még mindig bőr­tömlőből innánk a bort.- A magyarországi vallon betelepedésnek három hullá­ma van - mondja dr. Csiffáry Gergely történész. - Az el­ső I. András korához köthető 1046-ban. A Vata-féle pogány- lázadás során megölték a né­metajkú és olasz papok jelentős részét, vagy elmenekültek, így az uralkodónak három püspö­ke maradt. Az Orseoló Péterhez kötődő németellenesség miatt szóba sem jöhetett, hogy ismét német térítők jöjjenek. Francia­honban a Rajna-vidéki felkelés következményeként III. Hen­rik felégette a verduni székes- egyházat. Huszonnégy verduni kanonok elmenekült, ezeket az újlatin ajkú embereket hívta be az uralkodó. A liege-i halottas könyv is említi ezeket a papo­kat. Hazai írott forrás ugyan nem maradt ar­ról, hogy e papok eljutottak-e az egri-völgybe, de későbbi iratok, nyelvemlékek bizonyossá teszik jelenlétüket. A vallon térítők - velük együtt földművesek, szőlős­gazdák, iparosok, kereskedők - 1047 körüli megtelepedését nyelvemlékek igazolják. A Tály- lya, mint irtvány, irtás eredete ófrancia és a tailes szóból ered, de a betelepedést segítő király, Endre, vagy András neve is ott szerepel Andornak, Endre- kis- és Nagytálya nevei önma­gukban is ékes bizonyítékai a vallonok évszázados jelenlété­nek - mondja dr. Csiffáry Ger­gely. - A XI. századi betelepe­dést őrzi egyebek között a Nosz- vaj határában elpusztult Olasz nevű helység, de a Noszvaj (jelentése: „Mi falunk”) és a No- vaj (jelentése: „Új telep”) elneve­és Endréd, mára elpusztult te­lepüléseink nevében. Ezek a vallon betelepülők persze nem­csak Eger, de Fehérvár, Buda és Esztergom fejlődésére is hatást gyakoroltak.- A vallonok gazdasági sze­repe a mai na­pig kimutatható, elsősorban a szőlőművelés el­terjedésében - jelzi a történész.- A Fourmint elterjedésében, amely vallon nyelvjárásbeli szavunk, éppen úgy szerepük volt, mint például a hordókészí­tés és a pincevájás meghonoso­dásában. A fahordó elterjedése- a szó eredete szintén fran­cia - is e népcsoport érdeme, hiszen előzőleg bőrtömlőket használtak a bor tárolására és hordására. zés is a francia-vallon kapcsola­tokra vezethető vissza. Még egy kisebb csetepaté is elhíresült, amelynek elkövetői vallonok voltak: 1378-ban az egri piacon vallonok is közreműködtek ab­ban a verekedésben, amikor a pénzváltást meghiúsították, a pénzváltókat megsebesítették és a pénzt szétszórták. Ezek az eszközök még a XVI. századi várbeli bodnár műhely­ben is léteztek, ellentétben a né­met területeken elterjedt erdei szekercékkel szemben. A val­lonok erőteljes jelenlétét jelzi, hogy 1292-ben létezett Egerben Olasz utca, 1240-től Szent Jakab ispotály (Szent Jakab tisztelete szintén a vallonoknál örvend népszerűségnek), 1338-ban kü­lön ispánjuk volt, aki az egri püspök bizalmi embereként intézte ügyeiket. 1447-ben ha­talmas zarándoklat indult az óhazába, Aachenbe, amelyhez a liege-i eredetű egriek és Eger környékiek is csatlakoznak. Az 1549. évi bortizedjegyzék- ben Felnémeten és Nagytályán több Angeleth, Lando, Loy csa­ládnevet írtak össze. Makiáron Olasz és Hensel nevű szerepelt, Nagytályáról ismert még a Sor­go tizedfizető jobbágy neve is. Tehát a XVI. század derekán a jövevények még az anyanyel­vűket használták, mert a tized- összeírók olykor francia írás­módban, máskor fonetikusan vették jegyzékbe ugyanazt az adózót. Jelenlétükre utoljára az 1567-es bortized utal, határne- vek formájában. A török hódolt­ság pedig végleg szétszórta az öt évszázadig köztük élő vallon közösséget. ■ A vallonok jelentős szerepet játszottak a korai magyar városfejlődésben. Településeink őrzik a hajdan betepültek emlékét JEGYZET Ismerkedés a valós Élettel a törékeny diáklány reg­gel nyolckor áll munkába. A felkapott idegenforgalmi centrumban a nyár dere­kán akad munka bőven. Ott segít, ahová irányítják. Mosogat a konyhán, lángost süt, felszolgál, takarít. Es­te hatig. A bére óránként 400-500 forint, amiből levonnak ezt-azt. Ő a sze­rencsés. Ebből az összegből augusztusban elmehet a barátaival egy hétre kem- pingezni, a nagy nyári ki­árusításban vehet magának néhány divatos darabot. sorstársa, a hasonlóan vé­kony alkatú lány - aki idén érettségizett - szintén a vendéglátásban robotol, ám ő kötelező szakmai gyakor­latát tölti, emiatt 200 forin­tot keres óránként. Szintén nyolckor kezd, ám az ő munkaideje rugalmas: ha nagy a forgalom, és csopor­tok váltják egymást, sokszor csak éjfélre ér haza. A mun­kaadóval nincs vita, csak a csendes beletörődés. Ő nem fog pihenni, végigdolgozza a nyarat. Azt ígérték neki, ha július-augusztusban helyt­áll, szeptembertől ugyan­ezen a helyen alkalmazzák, minimálbérért. Szülei biztatják: ne csüggedjen, al­kalmazkodjon! Nem olyan világot élünk, ahol válogatni lehet a munkalehetőségek között. Meg kell becsülni azt, ami adódik. hogy mit gondol mindeköz­ben a fiatal lány, aki negy­ven fokos kánikulában, 12-14 órás műszakokban, nevetséges éhbérért kény­telen ismerkedni a munka világával, azaz az ÉLETTEL, nem tudom. Csak sejtem. bizonyára felteszi ma­gának a kérdéseket: ezért tanult 18 évig? így fog élni élete végéig? Ebből a pénz­ből tartja el magát és maj­dan a családját? S talán az is felmerül benne: lehet, hogy mindez egy rossz álom, s másra se vár, minthogy vég­re csípje meg valaki... Szent Istvánra megszépül a templom újhatvan Összefogás eredményeként valósulhat meg az épület felújítása Hosszú idő után megszépül az Újhatvan központjában lévő római katolikus plébániatemp­lom épülete. Már kicserélték a hajók ablakait, a tetőn is elvé­gezték a szükséges teendőket, a homlokzatot is rendbe teszik. A beruházás önkormány­zati támogatásból és felaján­lásokból valósul meg. A város ötmillió forinttal támogatja a munkálatokat, s ugyanekkora összegű kamatmentes kölcsönt ad az egyháznak. A tervek szerint a feladattal augusztus 20-a előtt végeznek. Érdekes­ség, hogy az 1920-as években épült plébániatemplom éppen az államalapító királyunk, Ist­ván nevét vette fel.- Számunkra nagyon fontos az újhatvani római katolikus kö­zösség, amely aktívan részt vesz a település életében. Az önkor­mányzat felelősséggel tartozik a templom állapotáért - fogalma­zott Szabó Zsolt polgármester. Szekeres Mihály atya hozzátet­te, számos felajánlás érkezett, s az összefogás példaértékű.- Az önkormányzat támoga­tása jó alap, s önkéntes munká­val az egyházközség tagjai is segítenek, például az állvány- rendszert is ők hozták - tájé­koztatott a plébános. A templom épületének erede­ti színei megmaradnak, így a jövőben is sárga-fehérben pom­pázik majd az épület. ■ T. O. A nagy meleg próbára tette a magasban dolgozókat Trambulin a kolostornál, zeneterápia a rendházban gyöngyös Az országban nagy hagyománya van a ferences rendtartomány által létrehozott játszótereknek. A gyöngyösi barátok kolostorkertjében lé­vő játszótér igazán sajátos. A kolostorban működik a rend fenntartásában álló Autista Se­gítő Központ (ASK), ahol a MÓL gyermekgyógyító programjá­nak 800 ezer forintos támoga­tásával valósulhatott meg az az élményterápiás projekt, amely­nek keretében zeneterápiás foglalkozásokhoz használható hangszerekkel és biztonságos szabadtéri gumiasztallal, vagy­is trambulinnal gazdagodott az autista gyermekek kincstára. Utóbbit nagy boldogan azonnal birtokba is vették a segítő köz­pont gondozottjai.- Ezek az eszközök nagy segítséget jelentenek a gyere­kek számára. A zeneterápia az egyik elismert autizmus speci­fikus kiegészítő módszer, mert olyan újdonságokkal ismerked­nek meg általa a sérült fiatalok, amelyek azonnali sikerélményt nyújtanak nekik - mondta Zó­lyomi Viktória, az ASK munka­társa, hozzátéve: - A trambulin pedig mint idegrendszeri ön­gyógyító eszköz, kiválóan il­leszkedik a gyermekek fejlesz­tési tervébe, és szabadidős te­vékenységnek is hasznos, mert fontos kelléke a mozgáskultúra fejlesztésének. ■ J. M. Amarkazi fehér bor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents