Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-10 / 160. szám
2 2012. JÚLIUS 10., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Fogyasztóvédelem: idegenforgalmi ellenőrzésekre is számítani lehet Haltetemek a belvárosban kánikula A hőség is előidézhette a kopoltyúsok pusztulását Száztíz hevesi közmunkást alkalmaz a közútkezelő EGER A fogyasztóvédelmi törvény július 29-étől hatályos változásairól tartott fórumot a napokban a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Dr. Bernáth Luca, a Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezetője a legfontosabb módosítások között említette, hogy ezentúl a lakásszövetkezetek, civil szervezetek, társasházak is fordulhatnak a békéltető testületekhez. Közszolgáltatásként definiálják újra a korábbi közüzemi szolgáltatás fogalmát. Elhangzott továbbá: módosul a fogyasztói panaszkezelés, így már a telefonon vagy elektronikus levélben érkező kifogásokat is azonnal ki kell vizsgálni, arról jegyzőkönyvet kell készíteni, s gondoskodni kell a fogyasztó érdemi tájékoztatásáról. A felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolatát öt évig köteles megőrizni az érintett vállalkozás. Lehetővé válik az is, hogy a hatóság egyes esetekben ne rögtön bírságot szabjon ki a hazai kis- és középvállalkozások szabálysértése esetén. A fogyasztóvédelmi bírság ugyanakkor adók módjára behajtandó köztartozás lett. Felhívták a figyelmet arra is: a hatóság augusztus végéig széles körű idegenforgalmi ellenőrzéseket is végez. ■ T. B. ,,AH Még nem lehet használni a kész buszmegállót EGER Elkészült, de a kötési idő miatt csak két hét múlva adják át a Barkóczy utcai buszmegállót. A csapadékvíz-csatorna hibája miatt a talajt feláztatta a víz, s a jelentős forgalomtól megsüllyedt az utca ezen szakasza. A megálló bazaltbetonos burkolatot, sóálló bevonatot kapott. A beruházásra a város saját erőből 9 millió forintot fordított. Az utcába most csak engedéllyel szabad behajtani, a rendőrség folyamatosan ellenőrzi is a közlekedőket. ■ SZ. E. Nagyék andornaktályai háza kertje mögött folyik az Eger patak. Csütörtök este fedezték fel a haltetemeket, azóta nincs nyugodalmuk. ►Folytatás az 1. oldalról Kovács Antal negyedszázada horgászik. Szerinte időnként előfordulhat halpusztulás, ám ehhez az kell, hogy valami megbontsa a természet rendjét. Emlékszik arra, hogy jó húsz éve leengedtek vagy egyméter- nyi vizet az egerszalóki tározóból, ami alaposan megzavarta a tó élővilágát. Tapasztalatai szerint a nagy hőség mindig ■ Az ördög nem alszik, ezért szükséges , a mihamarabbi körültekintő vizsgálat. előidézi néhány egyed pusztulását. Okát nem tudja a jelenségnek, de mint fogalmaz: az okos hozzáértők biztosan meg fogják magyarázni. Szőke Péter, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakembere a Hírlap kérdésére elmondta: bejelentést nem kaptak sem az andornaktályai, sem az egri esetről. Munkatársunk érdeklődése nyomán azonban jelezni fogják az illetékes vízügyi igazgatóságnak a történteket, akik kivizsgálják, hogy mi történhetett. A hatóság ennek hiányában legfeljebb találgathatna, de a kiváltó ok nem lenne meghatározható. A lehetséges magyarázatokat firtató kérdésünkre szigorúan csak elméleti válaszként a szakember elmondta: a halpusztulás kiváltó oka lehet a nagy hőség is. A forróság hatására a vízben oldott oxigén mennyisége lecsökkenhet, de ezt előidézhetik a vízbe került bomló szerves, vagy más szennyező anyagok is. Borvidékeken előfordulhatnak a borászati tevékenységhez köthető szennyezések is, bár ennek valószínűsége inkább ősszel nagyobb. Az sem kizárt, hogy más mérgező anyag került a patakba, olyan szer, ami elvonja az oxigént és tömeges halpusztuláshoz vezet. Az idegenforgalmi szempontból frekventált helyeken megfigyelhető halpusztulásnak egyik súlyos következménye, hogy a turisták megijednek. A Balatonon minden tavasszal mázsaszám szedik össze a tetemeket. A látvány elrettentő, ugyanakkor a helyiek és a szakemberek egyaránt természetes jelenségnek mondják, ami minden tavasszal menetrendszerűen ismétlődik. A halőrök szerint a halpusztulás természetes a tóban, egyrészt a halak is megöregszenek, másrészt az angolna és a busa nem tud leívni, és elpusztul. Hasonló jelenségek a Tisza-tavon is előfordulhatnak, még ha kisebb léptékűek is. A Tisza folyó ugyanis nagyobb tisztító hatással bír, mint a Sió. Az andornaktályaiak is tartanak a szennyezéstől az andornaktályai Nagy Ottónak a kertje mögött folyik el az Eger-patak. Csütörtökön este locsolás után a felesége vette észre, hogy sok haltetem gyűlt össze a vízben, a part közelében, és azonnal szólt nelyi. Az elhullott domolykókat telefonjával lefényképezte, amit nekünk is megmutatott. Már tizenhét esztendeje laknak a településen, de elmondásuk szerint még soha nem tapasztaltak ilyet. Most úgy gondolják, hogy ahalak pusztulását vélhetően a múlt heti nagyobb esőzések utáni áradás vagy egy esetleges szennyezés okozhatta. A Nagy családot azóta sem hagyja nyugodni az eset, már a német juhászkutyájukat sem merik a patak közelébe vinni. Megyénket jó egy évtizede érte el nagyobb halpusztulási hullám, míg korábban a ciánszeny- nyezés veszélyeztette szőke folyamunk élővilágát. Lapunk archívuma szerint a jelentősebb esetek a következők voltak: 2000 nyarán nagy mennyiségű haltetemet fedeztek fel a Kis-Tarna vízfelületén: Fogacs és Erk között szemmel látható volt ai pusztulás; 2001 júliusában az Eger-patak város alatti részén volt látható a jelenség; 2002. július 4-én Szarvaskőn, az új telepen a terület kommunális szennyvizét gyűjtő tartály tisztításakor kerülhetett vegyszer az Eger-patakba, előidézve a tömeges halpusztulást. Ezekkel a súlyos károkkal járó eseményekkel a mostani esetek nem nagyon említhetők egy napon. Ám tudjuk, az ördög nem alszik, ezért szükséges a miha marabbi körültekintő vizsgálat. ■ Sike Sándor ■ Mit kell tenni a halpusztulás elkerülése érdekében? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a következő számunkban közöljük. útkaparók A Magyar Közút Nonprofit Zrt. minden eddiginél több, közel 2800 közfoglalkoztatottat alkalmaz július 2-a és november 17-e között. Bár a cég tevékenységének nagy része ma már többnyire gépesített, vannak olyan jelentős élőmunkát Igénylő feladatok is, amelyeket a cég a saját munkavállalói mellett csak közfoglalkoztatottak alkalmazásával tud megoldani. A legtöbb közmunkás, 1050 ember Borsodban segíti majd a társaság tevékenységét. Heves megyében a közútkezelő összesen 112 munkanélkülit alkalmaz majd, akik elsősorban az út menti növényzet gondozását, az árkok tisztítását, valamint a különböző úttartozékok helyreállítását végzik. A résztvevők heti negyvenórás munkarendben dolgoznak, betanított, segéd-, illetve szakmunkásként. Lesznek olyanok is, akik csoport- vagy brigádvezetői feladatokat látnak el. Mint megtudtuk, igyekeztek úgy fölvenni a közfoglalkoztatottakat, hogy a lehető legközelebb tudjanak dolgozni a lakóhelyükhöz, a munkaterületre a közútkezelő a saját szállítójárműveivel juttatja el őket. A társaság elsősorban azoknak igyekszik munkalehetőséget teremteni, akik már hosszabb ideje álláskeresők. ■ T. B. Mill ......... ; .39 hbo 'idi te’vóH'-wlíö Átadták az első szociális lakást Hatvanban ►Folytatás az 1. oldalról Az életkezdéshez szükséges szociális alapú Ingatlanok igénylésének feltétele az is, hogy a kedvezményezett vállalja a lakáshoz tartozó udvar rendben tartását. Az első lakáson kívül további öt ingatlanra írtak ki pályázatot hasonló céllal. Mint arról korábban beszámoltunk, a jövőben kedvezményes lakást kaphatnak az ön- kormányzattól azok is, akiknek hiteltartozásuk miatt a bank lefoglalja otthonukat. ■ T. 0. Víg kedélyű hagyományápolás Párádon palócnapok Színpompás felvonulás, ínycsiklandó ízek, programkavalkád A hivatal és a kamara a feketegazdaság ellen Hőség, ínycsiklandó ételek, ezernyi színes program minden korosztálynak. E szavakkal lehetne jellemezni a múlt hét végén tizenhatodik alkalommal megrendezett Parádi Palócnapokat. A palócság egyik legnagyobb ünnepe pénteken este hangulatos táncházzal kezdődött a parádfürdői parkolóban, ahol moldvai táncokat tanulhattak Révész Lilla és Zoltán vezetésével. Szombaton délelőtt a parádfürdői park benépesült a meghívott vadásztársaságok csapataival, akik a palócnapi vadételfőző-versenyen mérték össze kulináris tudásukat. A különleges vadételek mellett az egyszerű palóc konyha ízeivel is megismerkedhettek a vendégek, hiszen idén is megnyílt a Palóc étkek utcája, ahol a helyi és környékbeli nyugdíjasklubok asszonyai főztek. A vadételeket Benke László Oscar-díjas mesterszakács zsűrizte. A családokat a Cifra Istálló szérűskertjébe várták, ahol a játszóudvarban hagyományőrző népi mesterségekkel ismerkedhettek, és látványos lovasbemutatókban is gyönyörködhettek. A színpompás palóc lakodalmi menet délután indult a Cifra Istálló udvarából, ahonnan az Erzsébet Park Hotelig vonultak a jellegzetes viseletekbe öltözött hagyományőrzők. ■ B. K. Idén is százak csodálták meg a palóc lakodalmi menetet EGER Éves ülését tartotta a Heves Megyei Államigazgatási Kollégium, amelynek fő témája a Heves Megyei Kormányhivatal és szerveinek, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) együttműködése, a vállalkozások segítése volt. Horváth László kormánymegbízott, a kollégium elnöke elmondta, jó, átlátható, segítő, gyorsan reagáló államra van szükség. Kiemelte, fontos változás a járási törvény megszületése, melyhez a kapcsolódó kormányrendeletek a közeljövőben látnak napvilágot. Dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnökének véleménye szerint elengedhetetlen a kamara és a szakigazgatási szervek együttműködése a nemzetgazdaság sikeressé tétele és a vállalkozások segítése érdekében. Heves megye gazdasága 1995-től folyamatosan fejlődött, csúcspontját 2007-ben érte el, most a középmezőnyben van. Térségünkben meghatározó az export, ám a foglalkoztatásban az országos átlagnál rosszabbul állunk. Az elnök hozzátette: olyan együttműködést kell kialakítani, ahol a szakigazgatási szervek hálózata és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, mint gazdasági önkormányzat közösen munkálkodhat a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. ■ T. B.
