Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-28 / 150. szám

2012. JÚNIUS 28., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 5 Erős emberek, elszármazottak randevúztak a káli falunapon falunap Mozgalmas előző hét­végét tudhatnak maguk mö­gött a káliak. A háromnapos eseménysorozat a településen pénteken erős emberek verse­nyével vette kezdetét. A nagy erejű nevezők több más ver­senyszám teljesítésén túl még egy IFA teherautót is elhúztak, amelynek a platóján negyven helyi általános iskolás volt a rakomány. Az első helyen egy sajógergei versenyző, Bodnár Benjámin végzett, a legjobban szereplő káli nevező, Nagy Jó­zsef pedig a harmadik lett. Szombaton aztán főzőver­seny nyitotta meg a falunapi események sorát. Tíz csapat szakácsai közül a helyi polgár­őrség főzőmesterei emelkedtek ki. Csülköt készítettek, végül övék lett az első díj. Délután a Kálból elszármazottak ad­tak egymásnak randevút, a színpadon pedig a helyi és a környező települések művésze­ti csoportjai léptek fel. Az esti koncertek után tűzijátékkal zárult a második nap. Vasárnap sem pihentek a káliak, ugyanis a helyi kato­likus. templom jubileumát ün­nepelték meg. Dr. Erdő Péter esztergomi érsek celebrálta a szentmisét az imahelyen, me­lyet 1760-ban kezdtek építeni, és kétszázötven esztendeje szenteltek fel. ■ G. R. Ajándékot is kap az, aki parlagfüvet irt védelem Idén is várja a Heves Megyei Kormányhivatal Nép­egészségügyi Szakigazgatási Szerve a lelkes parlagfűgyűj­tőket. Akik ma 10 és 14 óra között az egri Érsekkertben a szökőkútnál felállított sátorba tíz szál parlagfűvel betérnek, ajándékot kapnak a szakigaz­gatási szerv munkatársaitól. Ugyanitt az allergén gyom­növényekkel kapcsolatos tá­jékoztató kiadványokkal, az allergia tüneteit csökkentő ta­nácsokkal várják a közönséget. A parlagfű egészségünk ellen­sége szlogennel meghirdetett egri akciójukra gyerekeket és felnőtteket is várnak. ■ G. R. Elfelejthetjük a ribizlit? nincs vevő Feldebrőn alig akad termelő, inkább kivágják az ültetvényt Nyolc éve rendezik meg Feldebrőn a ribizlifesztivált. Ribizlibokor viszont egyre kevesebb van. A termelők azt mondják, kivágják, mert nincs, aki jó áron megvegye a gyümölcsöt. Guti Rita Tizenöt-húsz éve nehezen ta­láltunk volna olyan portát Fel­debrőn, amelyiken ne lett volna ribizlibokor. A családok többsé­ge nagyban foglalkozott ezzel a mára már szinte elfeledett gyü­mölccsel. Nyolc éve aztán meg­alakult a Hagyományőrző, Kul­turális és Turisztikai Egyesület Feldebrő Jövőjéért, és rögtön az alakulás utáni évben elhatá­rozták, tesznek a ribizli megőr­zéséért. Azóta minden nyáron, ribizliszezonban a gyümölcsről elnevezett fesztiválra várják a vendégeket, ám úgy tűnik, a ribizlitermesztés hagyomá­nyát nem sikerült megőrizni. Ezt Ujj Gabriella, az egye­sület alapítója mondja. Ügy tapasztalja, az idősek nem na­gyon hisznek már a ribizli fel­támadásában, vállalkozó ked­vű fiatal pedig nem nagyon van. A fesztivált azért minden évben megtartják, része már a falu programjainak, a híre is messzire elér. A szervezők azonban azt tapasztalják, in­kább a messziről jött emberek töltik meg a rendezvényt.- Kijöttem ezzel a két láda ri- bizlivel meg egy-két doboz mál­nával, hátha jönnek a városiak, és veszik, de úgy látom, in­kább a málnának lenne kelet­je - mondta Szendi István, aki egyedül volt olyan a ribizlifesz- tiválon, aki a névadó gyümöl­csöt árulta. Szendi tíz éve köl­tözött a faluba, nyugdíjasként gyümölcstermesztésből próbál­ja kiegészíteni a jövedelmét. A ribizli igénytelensége miatt maradt még a kertjében, mert nem éri meg foglalkozni vele szerinte sem. - Tizenöt éve mű­ködött a felvásárlói rendszer, nyolcvan, kilencven forintért is átvették a ribizlit. Mára ebből semmi sem maradt, nem lehet eladni, nincsenek hűtőházak, ahol lenne rá kereslet - legyint -, itt a faluban is nagyon sokan inkább kivágták az ültetvénye­ket, felhagytak a ribizlizéssel. Az egykori ribizlitermelők ma már csak mesélnek a hajdan oly sikeresen termesztett gyümölcsről ■ Van-e jövője a ribizlitermesztésnek? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: "j HE0L.hu y/ A szavazás eredményét következő számunkban közöljük. Nem tudom, a ribizlifesztivá- lon eladok-e egy láda ribizlit. Nincs vásárló.- Volt idő, hogy ezer ribizli­bokor is érlelte a családi földön a bogyókat, de felhagytunk ve­le, nevetséges pénzt adnak ér­te, ha egyáltalán - mondja a fel- debrői Pék Mátyás a tájházban, ahol a ribizliskosár mellett kiállítottak egy szupermarket­ből származó blokkot is. Ennek tanulsága szerint a külföldről hozott ribizli kilójáért 17 ezer forintot kértek volna, ha vettek volna belőle ennyit. A nyug­díjas katonatiszt ma már nem jövedélemkiegészítésként ter­meszt ribizlit. Az egykori ezer helyett ma három-három fekete és piros ribizlibokrot szüretel csupán a családnak. Könnyek szöktek a szemébe Mosoni Károlynak is, amikor arról kérdeztem, üzlet-e ma a ribizlitermesztés.- Bár úgy lenne, de nem kell senkinek! Mi egykor három hektáron foglalkoztunk ribiz- livel, de mára beláttuk, nincs értelme dolgozni vele. Pedig nagyon értékes gyümölcs. Ez például gyetván fajta, harminc­szor több C-vitamin van benne, mint a messziről hozott citrom­ban. Még sincs keletje. Hatvan kiló ribizlit hat órán át kevertek- annyi ribizlilekvárt adunk el minden évben, amennyit fő­zünk. Az idén egy üstre való feketeribizlit sikerült összevá­sárolni a faluban. Ennyi is alig lett. Volt olyan év, amikor két üstre való is összejött, és az utolsó üvegig éladtuk mindet. Az idén hatvan kiló került az üstbe, hat órán át kevergette négy helyi asszony a lekvárt. A hagyományt őrizzük, de ki tudja, meddig lesz hozzá gyü­mölcs? Az idén 13 kiló cukrot adtunk hozzá, hogy ne legyen olyan fanyar. A tájház udvarán ribizlilekváros palacsintát, sü­teményt, szörpöt is kínálnak minden évben. Sikerrel. 1 PERCES INTERJÚ Hatékonyabb lesz a védelem elfogadta szerdai ülésén az új Szervezeti és Működési Rendjét (SZMR) Egerben a helyi védelmi bizottság. Az új jogszabályoknak meg­felelően és a megváltozott védelmi igazgatási rendszer keretén belül végzi munká­ját a testület. A változásokról Szabó Béla ezredes, a Heves Megyei Védelmi Bizottság titkára beszélt a Hírlapnak.- Miért volt szükség az új Szer­vezeti és Működési Rendre?- A változást a honvédelmi és a katasztrófavédelmi tör­vény, illetve ezek végrehaj­tási rendjének módosítása indokolta. Az új SZMR-t ko­rábban már elfogadta a he­vesi, a hatvani és gyöngyösi helyi védelmi bizottság, pénteken Füzesabonyban ül össze a testület. A megyei és a helyi védelmi bizottságok szintjén is elnökhelyettesek kapnak megbízást a kataszt­rófavédelmi és a honvédelmi feladatok ellátására.- Mikortól működőképes az új rendszer?- Már most is az, bár ez az esztendő kísérleti idő­szaknak mondható: a járási hivatalok kialakításának megszervezésével több válto­zás is életbe lép majd. Eger­hez például jelenleg közel 50 önkormányzat tartozik, ez pedig hatalmas feladat mind a megelőzésben, mind a védekezésben.- Miért fontos mindez?- Az utóbbi időszakban több katasztrófa érte ha­zánkat, ezekre reagálnak a változtatások: újabb szak­emberekkel erősítik meg a rendszert, a polgármesterek munkáját a jövőben köz- biztonsági referens is segíti majd. ■ P. A. Szabó Béla ezre- i des: Egyre jobban - *•*' 'erősödik most már a rendszer itt Európa-baj nokságra utaznak Lévára tánc Idén tizenöt aranyat gyűjtöttek már be az EKF modern táncosai Kapcsolatokat építettek erdélyi egyetemeken Léván rendezik a Magyar Lát­ványtánc Sportszövetség Eu- rópa-bajnokságát a hét végén. Egerből az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskola és Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény táncosai is részt vesz­nek az erőpróbán. Az iskolában több mint 100 gyerek tanul modern-kortárs táncot - tájékoztatott Gulyik Judit tagozatvezető. A növen­dékektől most is helyezéseket várnak. Erre okot a 2012-ben elért eredményeik adnak. Az idén eddig 15 arany-, 2 ezüst­ös 2 bronzérmet gyűjtöttek. A IV. Országos Tanulmányi Ver­senyről három aranyat hoztak el, a XXI. Országos Ifjúsági EKF-esek a kupákkal. Szép reményekkel utaznak az Európa-bajnokságra. Táncművészeti Fesztiválon két első hely jutott az EKF modern táncosainak. A Magyar Lát­ványtánc Sportszövetség tize­dik országos bajnokságán négy aranyat zsebeltek be. A napokban az utolsó simítá­sokat végzik az Eb-re szánt ko­reográfiákon, gyakorolnak az iskolában, hiszen a bajnokság június 29-én kezdődik Léván. Tizenhét növendék négy kore­ográfiával utazik, valamennyit Rubi Anna készítette. A szóló­táncosok közül kiemelkedik Ja- csó Anna, aki az idén bárhol in­dult, mindent megnyert. Most is ezt várják tőle és az általa bemutatandó Remény című ko­reográfiától. ■ G. R. találkozó A nagyváradi Partiu- mi Keresztény Égyetemet és az EMTE Sapientia kolozsvári és marosvásárhelyi karait kereste föl az elmúlt hét végén Jónás Zol­tán. Az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) kulturális prog­ramigazgatója társaságában utazott a hallgatói önkormány­zat tanulmányi elnökhelyettese, Trapp Anna hallgató. A találkozóknak két aktuális oka volt: egyrészt második éve épül a nemzetközi kapcsolat az egri főiskola által meghirdetett Kortárs Hangon irodalmi pá­lyázat révén, melyen az idén első, második, harmadik helye­zést értek el erdélyi egyetemek hallgatói; másrészt második éve kapcsolódnak be a határon túli diákok az egri intézmény nyári Nemzetközi Filmműhe­lyébe. Létezik az EKF-nek a ko­lozsvári Sapientia Egyetemhez kapcsolódó közös pályázata is. Az egriek beszélgettek Nagyváradon a Partiumi Ke­resztény Egyetem BTK Dékáni Hivatalának főtitkárával, Nyíri Enikővel, a kolozsvári Sapientia Egyetem Természettudományi és Művészeti Kar média tan­székének produkciós vezetőjé­vel, Tóth Orsolyával, továbbá a nagyváradi, a kolozsvári Ba- bes-Bolyai és a Sapientia EMTE kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemről pályázó diákokkal. ■ S. B. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents