Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-27 / 149. szám
HORGÁSZÁT - VADASZAT 2012. JÚNIUS 27., SZERDA 4 HIRDETÉS 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 E-mail: gabor(3> horgaszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhoz szállítás! Szigorodnak az állattartás szabályai védelem Egy új jogszabály értelmében az európai gyakorlathoz igazítják az állatvédelmi bírság összegét. Vonatkozik ez a gyakran embertelen körülmények között tartott állatokra épp úgy, mint az országhatárokon állatokat átszállító magán- személyekre, cégekre. Jövőre minden kutyát kötelező lesz chippel ellátni. Az ebek adatait országos adatbázis tartja nyilván. Szigorodnak az állattartás szabályai is, tilos a fül kurtítása és 2016-tól tilos a kutyát tartósan láncra verni. A farok kurtítása csak az eb hét hónapos koráig végezhető el büntetlenül. Vidéken is a hagyományos magyar házőrzőkkel szemben egyre több a nagytestű, őrző-védő fajta körbe sorolható eb. Az állattartásért felelős tulajdonos, azaz adott esetben a kárért felelős személy azonosítása - elvileg - a chip segítségével egyértelműsíthető. A már említett természet- és vadvédelmi szempontokon és jelentős anyagi károkon túl a felelőtlennek minősíthető hagyományos ebtartás az emberek testi épségét és számos esetben pedig még az életét is veszélyezteti. ■ Oldalszerkesztő: Szuromi Rita Telefon: 06-30/556-5072 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Horgász-vadász oldalunk legközelebb július 25-én jelenik meg. A trófeabírálat ábécéje zsákmány Nem az agancsot jelenti, hanem magát a vadat A „nemszeretem” kategóriás süger lett az év horgászhala Fontos pontos méretet venni a trófeáról. Az ízlésesen kikészített vadásztrófea egy egész életre szóló élményt ad a vadásznak. A trófeák gyűjtésének kultusza a német gyökerű vadászati kultúrájú országokra jellemző. A trófea görög eredetű szó, mely eredetileg győzelmi jelképet jelent. Szuromi Rita A vadász számára a trófea értékét nem a pénzben kifejezhető értéke adja, hanem az az emlék és az élmény, amelyek a zsákmányolás körülményeihez fűződnek. A vadásztrófea fogalmán nem csupán agancsot, agyarat, szarvat értünk, hanem magát a vadat vagy annak egy részét, amelyet megfelelő módon tartósítottak. A trófeakezelés és a kikészítés ismerete minden vadász számára fontos A trófeagyűjtés a világban feltételezhetően a vadászati turizmus növekedésének hatására terjedt el. A trófeabírálatot szigorúan szabályozzák. A trófea jogosultja legkésőbb a vadfaj vadászati idényét követő 30 napon belül köteles a vad elejtésének helye szerint illetékes vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati idényben vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett gím-, dámszarvas, az őz agancsát, a muflon csigáját. A jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által a január első napja és augusztus utolsó napja között elejtett vaddisznó 16 centiméternél hosszabb agyarát legkésőbb szeptember utolsó napjáig, a szeptember első napja és december utolsó napja között elejtett vaddisznó ilyen agyarát legkésőbb a következő év január utolsó napjáig a vad a vadászati hatóság javaslatára a miniszter a rendkívüli értékű trófeát nemzeti értékké nyilváníthatja, és gondoskodik annak elhelyezéséről, bemutatásáról. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos, azt az országból csak a miniszter elejtésének helye szerint illetékes vadászati hatóságnál trófeabírálat céljából bemutatni. A trófeabírálat céljából történő bemutatási kötelezettség kiterjed az előbb említett vadfajok elhullott egyedének trófeájára is. Ekkor a jogosult trófeabemutatási kötelezettségének az elhullott vad birtokbavételétől számított 30 napon belül köteles eleget tenni. A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotú trófea bírálatát végzi el. Ha a trófeabírálat során megállapítják, hogy a vadat engedélyével lehet kivinni. a trófeabírálati eljárásban nem vehet részt, aki vadkereskedelemben vagy vadászatszervezésben érdekelt, továbbá olyan vad trófeabírálatában, amelyet olyan jogosult mutat be, amelynél saját maga vagy közeli hozzátartozója érdekelt. szakszerűtlenül ejtették el, és emiatt vadgazdálkodási bírságot szabnak ki, akkor a vadászati hatóság a trófeabírálati igazolást csak a vadgazdálkodási bírság megfizetése után állíthatja ki. A vadászati hatóság csak annak a vadnak a trófeabírálatát végezheti el, amely egyedi azonosító jelének számát a vadászjeggyel vadászó vadász egyéni lőjegyzékbe, s a jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették. A vadászati hatóság a trófea- bírálat eredményéről a vad elej- tőjének igazolást ad. A jogosult csak az igazolás birtokában szerezheti meg a trófea feletti rendelkezési jogot. A trófeabírálat alkalmával a trófeát maradandó módon úgy kell megjelölni, hogy az tartalmazza az azonosító jel sorszámát is. Csak a szakszerűen megjelölt trófea hozható forgalomba, vihető ki az országból. A trófeabírálattal egyidejűleg a miniszter által rendeletben meghatározott összegű díjat kell fizetni. A vadászati hatóság a díj megfizetéséig visszatarthatja az igazolás kiadását. ■ A trófeának tartalmaznia kell egyebek mellett az azonosító jel sorszámát is. Léteznek különleges esetek is bírálatkor kis farkas A Magyar Horgászati Társaság halas szakemberek és horgászok bevonásával választotta meg az év horgászhalát, ami a horgászok körében az egyik legnépszerűbb hal, a sügér lett. A horgászok szemében vannak „szeretem” és „nemszeretem” halak. A sügért a legtöbben a „nemszeretem” fajták közé teszik. Főleg a gilisztával horgászok haragszanak rá, mert a várt kapitális pontyok, dévérek helyett gyakran cibál- ják a damilt féltenyérnyi sügé- recskék. Kimondottan sügérre csak elvétve horgászik az ember. Pedig elsőrangú a tepsiben. A süllő húsával is felveszi a versenyt. Többnyire a fél- tenyérnyiek kapnak, azokat pedig körülményes dolog ki- szálkázni. Pontosabban mondva kibordázni, hiszen a sügért ropogtatva az alattomos ipszi- lonszálkáktól, melyek elriasztanak sok embert a halevéstől, nem kell tartanunk. A vizek kis farkasának is mondott ragadozó mindenütt előfordul, ahol a többi halfaj megél. De legjobban a csendes, növényzettel félig benőtt kis öblöket szereti, ahonnan kirohanhat áldozatára. Amilyen mohók, ugyanolyan eszesek is, ezért nem könnyű becsapni őket. A nagyobbak inkább szeretik az élő halat, de annak minél kisebbnek kell lennie. Nem árt tudni, hogy három-négy méteres bot, húszas-huszonkettes zsinór, pár grammos keszegező úszó és vékony, hosszúszárú horog - ez a klasszikus sügérező készség. Csendes, hínáros vizeken általában beválik, jó fogással kecsegtet. ■ Sügér a horgász kezében Hogyan lehet egy természetkedvelőből profi horgász? alapismeret Horgászvizsga, állami horgászjegy és területi engedély szükséges ahhoz, hogy szabályosan pecázzunk Sokan gyermek-, kevesebben felnőttkorukban ismerkednek meg a horgászattal, a vizek csodálatos, egy életre rabul ejtő hangulatával. Magyarországon a horgászatot a halászati-horgászati törvény és kapcsolódó rendeletéi szabályozzák. Magyar állampolgár, ha 14. életévét betöltötte, akkor horgászhat, ha az állam által előírt horgászvizsgát leteszi, horgászatra jogosító okmányokkal - állami horgászjegy, területi engedély - rendelkezik. A horgászvizsga az állam által meghatározott vizsgaanyagot tartalmazza, melyet általában a vizsgáztatással foglalkozó egyesületeknél és szövetségeknél, halászati hatóságoknál is meg lehet vásárolni. A kötelező tananyag a legfontosabb jogszabályi és rendeleti előírásokról és a horgászati módszerekről, valamint más hasznos kérdésekről nyújt információt. A kiadvány áttanulmányozása, az ismeretek elsajátítása után érdemes a vizsgára jelentkezni. Vizsgázni térségenként különböző helyeken lehet. Jó néhány horgászegyesület is kapott vizsgáztatási lehetőséget, de egyes térségekben csak egy-két állandó helyen lehet a vizsgát letenni. A vizsgáztatóhelyekről érdemes a helyi horgászegyesületnél vagy az egyes Horgászni minden esetben csak érvényes engedéllyel lehet megyei és területi szövetségeknél érdeklődni. A horgászvizsga általában teszt jellegű. Az állami horgászvizsga sikeres letételét követően lehet megvásárolni az állami horgászjegyet. Az állami horgászjegy váltásának egyik feltétele a horgászszervezeti (egyesületi) tagság. Az állami horgászjegyet váltani szándékozó az országban működő több mint 1100 horgászegyesület bármelyikénél létesíthet tagságot. Az állami jegy birtokában azután bármelyik vízterületre megválthatja a különböző típusú - éves, heti, napi, esetleg több napra szóló - területi engedélyét. Általános, hogy szinte minden vízterületre külön területi engedélyt kell váltani. A kezdő, a gyakorló horgásznak is minden vízterületen célszerű tájékozódni az ott érvényes horgászati rendről, mivel a törvényi és rendeleti előírásoknál szigorúbb helyi szabályozások is lehetnek érvényben, melyeket be kell tartani. A vízhasznosítók az általuk kiadott területi engedélyeken általában feltüntetik az adott vízre érvényes horgászrendi előírásokat. A gyermekeknek 14 éves életkoruk betöltéséig nem kell horgászvizsgát tenniük, de a szabályok betartásának elvárása rájuk is vonatkozik. ■