Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-23 / 146. szám
2012. JÚNIUS 23., SZOMBAT 3 HÍRSÁV Olyan ország kell, ahol jó élni hatvan A Nemzeti Köznevelésről szóló új törvényről, és a Nemzeti alaptantervről tartott előadást Hoffmann Rózsa államtitkár a minap. A pedagógus-életpályamo- dellről elmondta, a tanárok nagy többsége tetszéssel fogadta, hiszen megértették, hogy az a célja, hogy pályájukat kiszámíthatóvá, stabillá és tisztességesen megfizetetté tegye. ■ B. K. Végre megszüntetik a balesetveszélyt szilvásvárad A 2010-es árvizek során ment tönkre az a kis átkelő a községben, amelyik a buszparkoló és az Egri út között biztosított átkelési lehetőséget a gyalogosoknak. A patak medrének kotrásával, az Egri úton folyó felújítási munkálatokkal párhuzamosan az önkormányzat dolgozói elbontották a régi támfalat, új alapot készítettek a járdaszakasznak, majd a korlát is felkerül a tartóoszlopokra. ■ B. K. Záróvizsga után diplomát kapnak gyöngyös A jövő héten elkezdődnek a nyári záróvizsgák a Károly Róbert Főiskolán. Felsőfokú szakképzési szakon 127, alapképzési szakokon 346 hallgató, mester- képzésben 58 hallgató vizsgázik. Záróvizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett, valamint megírta szakdolgozatát. Az eredményesen szereplők július végén kapják meg diplomájukat. ■ J. M. Diplomát kapnak A túlélők évente emlékeznek az áldozatokra emlékezés Leszármazottaik és hozzátartozóik arra a kétezer zsidóra emlékeztek a gyöngyösi zsidó temetőben, akik 68 éve a holokauszt áldozatai lettek. Az eseményen Radnóti Zoltán rabbi vezette a szertartást, majd Várlaki György, a gyöngyösi holokauszt-túlélők nevében emlékezett az egykori eseményekre. Gyöngyös nevében Bozsik István alpolgármester mondott beszédet, aki azt hangsúlyozta: morális kötelesség arra a közösségre emlékezni, amelyik ma hiányzik a város életébó'LA megemlékezés végén a résztvevők közösen helyezték el a temetői emlékművön a gyász köveit. ■ J. M. MEGYEI KÖRKÉP Nagy Géza és ifj. Nagy Géza egyaránt úgy gondolja: a lényeg, hogy az ember tegye a dolgát, dolgozzon, és kedvét lelje benne... Lovagok a szolati tanyan terápia Nagy Géza vallja, hogy a pluszból mindig vissza kell adni Nagy Géza és fia a PCO Lovagrend tagja. Több mint 10 éve Egerszólát határában gazdálkodnak, szürke marhát tenyésztenek. A véletlen hozta őket Heves megyébe. Pécsik Attila Közhely, de igaz, hogy befolyásolják életünket a véletlenek. Lehetnek szerencsétlenek vagy szerencsések. Nagy Géza története elsőre előbbinek tűnhet, ám a teljes képet nézve utóbbi. A Budapesten élő férfi 1998-ban szívproblémák miatt döntött a környezetváltozás mellett. Egy infarktus után rehabilitációra volt szüksége, és a véletlen Egerszólátra sodorta.- Egy újságban találtam rá egy hirdetésre, melynek rövid mondata megragadott: 100 hektár terület egyben eladó. Felhívtam a telefonszámot, és azt kérdeztem: merre található. A válasz Egerszólát volt, akkor én még nem is hallottam a településről. Elfogadható árat ajánlottak, így összeült a család, hogy megszavazzuk a kérdést. Kettő-kettő arányban győztünk a fiammal, így vágtunk bele a gazdálkodásba, állattenyésztésbe - meséli nevetve. A megvásárolt terület gazos, gyomos volt, de mára nyoma sincs az akkori állapotoknak. A Bükkalján, a mostanra 250 hektáros tanya felé vezető úton a napokban kaszálnak, a távolban egy magyar szürkemar- ha-gulya legel. Nagy Géza gazdálkodása tagja a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének, e jószágból jelenleg 250-et tartanak.- Korábban lovaink voltak, a fővárosban lovasfelszereléssel foglalkozó céget üzemeltet feleségem és lányom. Egerszólá- ton több embert is foglalkoztatunk, fájdalom, de nem helyieket. Be kellett látni: az itteniek inkább szőlészettel foglalkoznak, s nem állattenyésztéssel. A településen nemrég rangos eseményt rendeztek: a Pro Concordatia Populorum (PCO), azaz a Népek Közötti Egyetértésért Lovagrend tagjai avattak új lovagokat. Hogy mindez Egerszóláton történt, abban nagy szerepe van a két férfinak: Nagy Géza és ifj. Nagy Géza ugyanis mindketten lovagok. A világszervezet főként a nagycsaládosokat és a katasztrófa sújtotta területek rászorulóit segíti.- A segítségnek sok formája lehet: lovasruházattal is foglalkozunk, a varrodából tudunk adni ruhákat, és többször tá- boroztattunk erdélyi, bölöni gyerekeket Magyarországon- mondja a fiatalabb férfi.- Jártak a Parlamentben, és itt nálunk is. Olyan fiatalokról beszélünk, akik a mélyszegénység miatt soha nem juthattak volna el az anyaországba. A mi életünkhöz tartozik, hogy segítsünk másokon, hiszen a pluszból mindig vissza is kell adni. Ha egy jószág elpusztul, azt sem szabad az enyészetnek hagyni, oda lehet adni valakinek. Az életben hatalmas távolságot járunk be sok mérföldkővel, azt azonban soha nem szabad elfelejteni, honnan jöttünk. Az ember genetikailag többet alkot, mint amennyire szüksége van. Van, aki asztalos, más tetőfedő, s akad, aki állatot tart. A lényeg, hogy tegyük a dolgunkat, dolgozzunk, s lehetőleg kedvünket leljük benne. Idősebb Nagy Géza láthatóan nagyon jól érzi magát, egyetlen percig sem bánta meg a tizennégy éve meghozott döntését. Nem vonult el a világtól, a felesége hétvégente érkezik a megyénkbe, ő maga pedig hétköznap is gyakran utazik a fővárosba.- A szívbeteg embernek fontos, hogy kapjon oxigént, ha akarja, ha nem - mondja mosolyogva. - A városban még a lámpák is gyorsabban váltanak, ez az én terápiám. Nemcsak állatot tenyésztenek, lovagként nyomot hagynak maguk után A pro Concordatia Populorum Lovagrend célja nem a nagy csinnadratta, hanem a segítség és az, hogy felhívják a figyelmet a háttérbe szorult értékekre. Az új tagokra a lovagok és a dámák tehetnek ajánlásokat, bizalmi kapcsolat tartja össze őket. A karitatív tevékenységA magyar szürke marha hez tartozik, hogy nem „csak” adománnyal segítenek, hanem nyomot hagynak maguk után. Bölönben Sisi-szobrot, Egerszóláton kopjafát avattak. A memento egyébként nemcsak a szép eseményre, hanem a trianoni döntésre is emlékezteti a helybélieket. ÁLLÁSPONT JOÓ ZSUZSA Találd fel magad! hazánkban a 16 éves korosztály negyede minden nap elszív néhány szál cigarettát, hatvan százalékuk pedig legalább egyszer volt már részeg életében. Hogy megdöbbentő ez az adat? Még szomorúbb, ha kiderül, hogy Európában az előbbi arány csak 17, az utóbbi 47 százalék, legalábbis egy egészen friss felmérés szerint. A dohányzás elterjedtségében ezzel Magyarország dobogós helyezést ért el, az alkoholfogyasztásban ötödikek lettünk. A kérdőíveket tanév közben töltötték ki a 16 esztendős fiatalok, akkor, amikor szigorúbb rend szerint teltek hónapjaik. Hiszen a nappalok nagy részét iskolában töltötték, este pedig (legalábbis reméljük) otthon, családi körben készültek a másnapra. Hétvégén persze sokuk engedte ki a fáradt gőzt: főleg ilyenkor került elő a dohány, a sörös doboz meg a füves cigi is. azt gyanítom, ha ezt a felmérést a vakáció ideje alatt végezték volna, az eredmények még lesújtóbbak lennének. Én is voltam 16 éves, tudom, egy-egy unalmas, üres nap után jobb híján a haverokkal való esti összeröffenés volt a várva várt program. Itt aztán néhányan valóban elengedték magukat, a zsebpénz folyt a zsebből, a bor meg az üvegből. Hogy a nyári szünet estéi ne így teljenek el a gyerekeknek, fontos, hogy az előttük álló több mint két hónapban legyen értelmes elfoglaltságuk. Igen, kell hozzá fantázia, hogy kevés pénzből érdekeset, hasznosat hozzunk ki a nyárból, de egyrészt az alkohol meg a cigi sem olcsó, másrészt bízom a magyar diákok leleményességében. AHOGY DOBOGÓSAK tudtunk lenni a dohányzásban, remélem, az élbolyba kerülünk a találd fel magad versenyben! VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Erősebb kapcsolatokat ígér az alelnök ifj. hermán istván Év végéig fel kell térképezni a megye gazdasági potenciálját! Április végi ülésén döntött a vezetési struktúra átalakításáról a megyei közgyűlés. A kormányzati kapcsolatokért felelős alelnöknek akkor megválasztott ifj. Herman István is közreműködik a megyei területfejlesztési koncepció előkészítésében.- Terveink szerint az év végéig összeállítjuk az anyagot, ehhez azonban meg kell ismerni a települések területfejlesztéssel összefüggő elképzeléseit. Ennek legjobb módja, ha felkeresem az önkormányzatokat, ezért kezdtem a megyejárásba- bocsátotta előre az alelnök.- Azzal kellett szembesülnöm, hogy nincs feltérképezve a meIfj. Herman István gye gazdasági potenciálja: például hol milyen földeket lehetne hasznosítani, milyen befektetési lehetőségek vannak. így ha a megyét ilyen kérdéssel keresik meg, csak nehezen tudnánk reagálni. Elő akarjuk tehát készíteni a terepet - mutatott rá. A megyei önkormányzat területfejlesztési teendőiről szólva az alelnök emlékeztetett: a megszűnt regionális terület- fejlesztési tanács feladatainak átvételével több mint 700 szerződést is „megörököltek”, ezek ellenőrzése már javában tart. Szinte valamennyi önkormányzatnak van élő kapcsolata valamely minisztériummal, illetve azok háttérintézményével, így - kormányzati kapcsolatokért felelős alelnökként - ezen ügyek előmozdításával is a települések segítségére lehet.- Nem kevésbé fontos a megye- székhellyel való kapcsolattartás sem - hangsúlyozta ifj. Herman István. - Mint ismert, Eger választójogi értelemben nem része a megyének, noha ez utóbbi - intézményhálózata révén - alapjaiban határozza meg az egriek mindennapjait, gondoljunk csak a kórházra vagy a várra. 2014- ben ez a helyzet megváltozik: közel 50 ezer szavazó jelenik meg a megyénél, éppen ezért fontos, hogy már most jelenjen meg Eger a döntések meghozatalánál. ■ K. G. EGER A strandon lévő gyönyörű 8,5 méter kerületű és 40 méter magas keleti platánfát nevezte az Év Fája versenyre a Városgondozás, a polgár- mesteri hivatal, az Éger Termál és a városszépítő egyesület. A megyeszékhelyen ugyan sok szép fa van, ami érdemes lenne a jelölésre, a platánt viszont nemcsak mérete, hanem kora és kinézete miatt is választották. A versenyt az Ökotárs Alapítvány hirdette meg, a jelöléseket június 30-áig várják.. Az alapítvány 12 fát választ a döntőbe, amelyekre ősszel szavazhat a közönség. A legtöbb szavazatot begyűjtő növény lesz az idei év fája. ■ SZ. E. Az egri strand platánját nevezték az év fájának