Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-22 / 145. szám

2012. JÚNIUS 22., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP 5 Papírvirágok, keresetlen szavak tanítás Fülöpné Zámborszki Máriától maguk készítette ajándékkal búcsúztak Pedagógus Szolgálati Emlék­érmet, Arany Katedra díjat kapott pedagógusnapon, a tanév végén pedig nyugdíj­ba vonul az egri Arany János Általános Iskola és Szak­iskola igazgatója. Gyógy­pedagógusként tovább segíti a gyerekeket. Guti Rita- Amikor 1976-ban tanítani kezdtem ennek az iskolának az elődjében, még nem gondol­tam, hogy az egész pályámat itt töltöm - meséli könnyekkel a szemében Fülöpné Zámborsz­ki Mária, akitől a beszélgeté­sünk előtti percekben búcsúz­tak az Arany János Általános Iskola és Szakiskola diákjai. Az évzáró műsor végén öt di­ák egy-egy mondattal köszönt el a nyugdíjba vonuló igazga­tónőtől. Keresetlen szavakkal, maguk fűzte mondatokkal. Az utolsó az volt: kívánjuk, hogy boldog legyen, és minket soha el ne felejtsen!- Meglepte a gyerekek búcsúja?- Tudtam, hogy készülnek, de amikor az iskola összes di­ákja körém gyűlt, kezükben szorongatva a maguk készítet­te papírvirágokat, nem tudtam meghatottság nélkül megkö­szönni nekik. Szeretem ezeket a gyerekeket, és tudom, hogy van még mit tenni azért, hogy kevesebb előítélettel kelljen megküzdeniük. Nem voltunk mindig roma iskola, így ala­kult, és nem bánom.- A nyugdíj végső búcsút jelent a hivatástól?- Dehogyis. Az unokáim­nak, a gyerekeimnek szüksége van most rám, az időmet is kitöltöttem, hiszen negyven éve vagyok a pályán, de nem hagyom magára az ide járó roma gyerekeket. A Szálában induló projektet is szeretném tovább segíteni: gyógypedagó­gusként, segítőként, az Együtt Egymásért Alapítványban vég­zett munkával a közelükben maradok.- Amikor a hetvenes évek végén itt kezdett tanítani, ez még egy más profilú intézmény volt. Fülöpné Zámborszki Mária: mindig is a gyermekek szeretete vezetett engem, ez a nyugdíjba vonulásommal sem változik meg Az akkori gyerekváros lakói jár­tak ide. Hogyan emlékszik a kez­detekre?- Az sem volt könnyű fel­adat. Anya nélkül nevelkedő gyerekeket bíztak ránk. Ez egy olyan hátrány, amit soha le nem tudnak küzdeni az így felnövekvő gyerekek. A leg­jobb pedagógus sem tudja pó­tolni a biztos hátteret. A 80-as években kezdtek nálunk is elterjedni az alternatív peda­gógiai irányzatok. Tanítóként akkoriban kezdtem a gyógypedagógiai főiskolára járni. A napi munkám­ban világossá vált, nem a tanterv után kell haladni ezek­kel az anyátlan gyere­kekkel, hanem a tanulók személyisége a kulcs. Azt kell megtalálni, őket speciálisan hogyan tudjuk a legjobban se­gíteni. Ekkoriban találkoztam Meixner Ildikó olvasástanítási módszerével. 1992-ben indí­tottuk az első logopédiai osz­tályt, később már valamennyi i mt Limbere sajátos nevelési igényű gyerek­nél az ő módszerét használtuk. Ez egy nagyon aprólékos olva­sástanítási forma, elfogadva követel, maximálisan figye­lembe veszi az adott gyerek igényeit.- Közben átalakult a gyermek- védelmi rendszer. Elfogytak a gyermekvárosi gyerekek. Az is­kola viszont maradt. Hogyan?- Hát az élet nagyon szeren­csésen alakította. Éppen mire már a Meixner-mód- szernek köszönhe­tően egyre több sajátos nevelési * igényű gyerek járt hozzánk a város több terüle­téről, kezdtek elfogyni az állami gondozott gye­rekek. Emlékszem, az egyik nyáron végigjártuk a Szálát a kollégáimmal. Összeszedtük a gyerekeket. Ismertük őket, tudtuk, nem járnak óvodába, nincsenek szocializálva. Pá­lyáztunk, iskola-előkészítőt szerveztünk nekik. Ebből az­tán hagyomány lett, tavaly is voltak még előkészítőseink. Kezdtük érezni, hogy a Szá­lában élő szülők bíznak ben­nünk, de közben szépen lassan egyre több roma diákunk lett. Aztán a városiak kikoptak, maradtak a cigány gyerekek. Kitanultuk hát azt, hogyan kell velük foglalkozni. E munka gyümölcse ez a csokor papír­virág az asztalon.- Hogyan tekint vissza az elmúlt évtizedekre?- Mindig a gyerekek szerete­te vezetett. Nehéz sorsú gyere­kekkel dolgoztam, de ezt én vá­lasztottam, ilyen indíttatással lettem tanár. Az biztos, hogy a családom támogatása nélkül nem sikerült volna. Végig mel­lettem állt a férjem, de a gyere­keim is. Örülök, hogy átadhat­tam nekik, hogy az előítéletek csak visszahúznak. Büszke voltam rájuk, amikor elmesél­ték, hogy a kortársaikkal való beszélgetésben kiálltak a roma gyerekek esélyeiért.- Mire a legbüszkébb?- Talán arra, hogy sikerült Névjegy: NÉV: Fülöpné Zámborszki Mária család: házas, 1 fiú és 1 lány édesanyja, kétszeres nagyma­ma iskolák: 1975 Tanítóképző Jász­berény - tanító, 1991 Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Fő­iskola - gyógypedagógus, 1998 Műszaki Egyetem, Budapest - közoktatási vezető, 2009 ELTE - értelmileg akadályozottak gyógypedagógusa létrehozni egy kollégiumot, ahol a vidéki gyerekek otthon­ra találhatnak. Több az általá­nos iskolás, mint a szakiskolás. Varrást és szőlő-gyümölcster­mesztést tanulhatnak nálunk, akik már túl vannak a nyolca­dikon. Azért viszont még na­gyon sokat kell dolgozni, hogy a Szala kiemelkedjen. Remé­lem, én is tudok még ebben se­gíteni. Ehhez azonban a szülők hozzáállásán kell változtatni. Elérni, hogy a diákok ne csak elinduljanak, el is jussanak reggelente az iskolába. 1 PERCES INTERJÚ Kiválasztják Hatvan dalát A hatvan város dalát bíráló bizottság értékelte azokat a pályaműveket, amelyek kö­zül kiválasztják majd azon szerzeményt, amely a jövő­ben a települést reprezen­tálja - tájékoztatta lapunkat Lestyán Balázs önkormány­zati képviselő, a grémium vezetője.- Kik vettek részt a bírálatban?- Olyan ismert személyi­ségek, mint Bölcskey „Mike” Mihály producer, Német Alajos, a Bikini együttes ala­pítója vagy Ómolnár Miklós főszerkesztő. A kiírás során megfogalmaztuk, hogy na­gyon fontos szempont a dal szövege, a zene minősége, az összhang no, és persze az előadásmód is.- A zsűri miként értékelte a beküldött munkákat?- Bölcskey Mihály szerint a zene azért fontos, mert a hallgató először a dallamra figyel fel, a muzsika pedig szinte belevési a memóriába a szöveget. Ómolnár Miklós úgy látta, a pályázóknak nagyon nehéz dolguk volt, hiszen vissza kellett adniuk a város hangulatát, azt, amiért érdemes hatvaninak lenni. Németh Lojzi pedig azt mondta, ha neki kellene eleget tennie a feladatnak, a dalban szó lenne az elődök tetteiről, arról a küzdelemről is, amelynek során igyekez­tek szebbé, élhetőbbé tenni a települést.- Megszületett már a végső sorrend?- Bizottságunk még dol­gozik, a város dalának kiválasztásáról szóló elő­terjesztés a soron következő ülésen kerül majd a képvise­lő-testület elé. ■ T. 0. Gólyaroadshow-t láthattak a madárbarátok a Tisza-parton védelem Színes gyűrűkkel jelölték meg a fiókákat, amelyek sorsát a jövőben is követik majd a szakemberek Több mint egy évszázaddal ez­előtt, a hazai madárgyűrűzés hajnalán, a The Times-ban egy hirdetés jelent meg, mely azt közölte, hogy egy bizonyos Peter Mckenzie unokaöccse Dél-Afrikában lelőtt egy fehér gólyát, melynek lábán fém­gyűrű volt, a következő felirat­tal: Ornith. Központ Budapest, Hungary, 209. A hírre Herman Ottó válaszolt: a lelőtt gólyát 1908-ban gyűrűzték Három­szék megyében.- A fehér gólyák színes gyű­rűvel történő megjelölésével lehetőség nyílt arra, hogy ne csak a kézre került, beteg, sé­rült, esetleg elpusztult mada­rakról kapjunk információt, hanem az ép és egészséges ma­darakat távcsővel megfigyelve is leolvashassuk a jelölését, ami alapján megtudhatjuk, hogy hol és mikor gyűrűzték a madarat - mondta Rausz Rita a Magyar Madár­tani és Természetvédelmi Egye­sület bükki helyi csoportjának munkatársa. - A fehér gólyák színes gyűrűvel való jelölését a Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület 2004- ben kezdte, azóta 2636 egyedet jelöltek meg a gyűrűzök. E gyű­rűs madarak közül 202 egyed- ről érkezett információ e színes gyűrűknek köszönhetően. Június közepére a fehér gó­lyák fiókái elérik azt a kort, Színes gyűrűk kerülnek a gólyafiókák lábára. Sorsukat követik majd. amikor gyűrűzhetők. Engedél­lyel rendelkező tagjaink ebben az időszakban országszerte felkeresik a fészkeket, és eme­lőkosaras kocsik segítségével megjelölik a fiatal madarakat. A vonuláskutatást segítő prog­ram egyben közösségi program is, melynek segítségével be­pillantást nyerhetünk egy-egy gólyacsalád életébe. A Magyar Madártani Egyesület bükki he­lyi csoportja 2010-ben kapcsoló­dott be a programba, azóta 166 fióka került meggyűrűzésre. A bükki helyi csoport a hét­végén 4 területen gyűrűzte a fe- hérgólya-fiókákat, Miskolcon, Füzesabonyban, a Borsodi-Me- zőségen és a Hevesi-síkon, Poroszlón, Újlőrincfalván, Sa­rudon és Tiszanánán.- A 4 nap során 58 fehér- gólya-fiókára került gyűrű. A programon több mint 400 ér­deklődő vett részt. A Hevesi-sík 4 településén 8 fészekben 24 fi­ókát láttunk el színes gyűrűvel, köztük Sarudon 6 fiókát lehet megfigyelni azzal. A fehér gó­lyák fiókái általában kirepülé­süket követően 3-4 évet Afriká­ban töltenek, majd onnan haza­térve állnak párba és kezdenek költésbe. Kérjük, aki gyűrűs fe­hér gólyát lát a fiókák kirepülé­se után, a gyűrűszámot, a meg­figyelés helyét és idejét küldje el a bukk@mme.hu e-mail címre - jelezte Rausz Rita. ■ SZ. R.

Next

/
Thumbnails
Contents