Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-02 / 128. szám
JÚNIUS ÜZENETE: „A nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete. ” (Rám 5,5b) A zsidóság vezetői az egri érseknél Összefogás a békéért A magyar zsidóság vezetői május 15-én hivatalában keresték fel Ternyák Csaba egri érseket. A találkozó résztvevői hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a mindannyiunk közös örökségét képező Tízparancsolat megint a társadalom életének részévé váljon, a szeretet parancsának és a gyűlölködés tilalmának kőbe vésett elvei áthassák a mindennapokat. Egyúttal sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy a világban még mindig sok helyen az intolerancia uralkodik, embereket támadnak és különböztetnek meg vallásuk, nemzetiségük vagy etnikai hovatartozásuk miatt. Aggodalommal látják, hogy napjainkban is sok ezer embert gyilkolnak meg a világon, üldöznek el lakóhelyéről, egyes helyeken még ma is gyakoriak a keresztényellenes pogromok, míg másutt a zsidókat üldözik. Örömüket fejezték ki, hogy a Szentföldön és fővárosában, Jeruzsálemben szabadon látogathatók a különböző - így a keresztény - vallások szent helyei, és a zarándokokat is nagy szeretettel fogadják. Az érsek felidézte Erdő Péter bíboros szavait: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal. Nem fér össze a gyűlöletkeltéssel és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, semmilyen népcsoport ellen. Az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel. Van remény, ha mindnyájan összefogunk és akarjuk. A gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező. Mindegy, hogy ki teszi vagy mondja ezt, és mindegy, hogy miért, milyen okból vagy milyen célból - mindig elfogadhatatlan. Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük - és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is -, akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük. Feldmájer Péter elégedettségét fejezte ki, hogy a másik három történelmi egyház közös imanapot kezdeményezett a magyarországi keresztény és zsidó közösségek részvételével, hogy együtt könyöröghessünk békéért és szerétéiért. Kardos Péter főrabbi - tolmácsolva a rabbitestület álláspontját - kifejtette: ha a mindannyiunk közös örökségét képező zsoltárok legalább évente egyszer közösen hangzanak el a különböző vallású papok, rabbik, hívők szájából, úgy imánk biztosan meghallgatásra talál. Zoltai Gusztáv beszámolt a magyar zsidóság általános helyzetéről és arról, hogyan segíti a Mazsi- hisz intézményrendszere a ho- lokausztot túlélő idős és beteg emberek ellátását. Ternyák Csaba érsek tájékoztatást adott egyházmegyéje életéről és arról a tevékenységükről, amelyet az oktatásban és az elesettek gondozásában betöltenek. Kiemelten szólt a Karitász Éve programjáról és arról a munkáról, amelyet ez a szervezet végez a rászorulók megsegítésében. ■ Dolhai Lajos kitüntetése ebben AZ ÉVBEN a Stephanus-dí- jat dr. Dolhai Lajos egyetemi tanár, az Egri Hittudományi Főiskola rektora kapta. A kitüntetés átadása 2012. május 14- én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében történt. A laudációt Kuminetz Géza egyetemi tanár mondta. Az ünnepségen jelen volt Erdő Péter bíboros, esztergomi-budapesti érsek és Ternyák Csaba egri érsek. Az Egri Szeminárium tanárai és kispapjai közül is többen részt vettek az ünnepségen. A Stephanus-díjat a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapította. 1993-tól az évente megrendezett Szent István Könyvhét megnyitóján irodalmi és teológiai kategóriában adja át a társulat fővédője, az esztergomi-budapesti érsek és az alapítvány elnöke. A díjazottak minden évben - az alapító okirat szerint - olyan szerzők, akik magyar Dr. Dolhai Lajos Stephanus-díjas nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény európai kultúra értékrendjét közvetítik a teológiai tudományok, illetve az irodalmi műfajok területén. ■ Egyházmegyei Karitász-találkozó Önfeláldozó szeretet Nemcsak katasztrófák idején, hanem a hétköznapokban is szükség van a szervezet szolgálatára Az egri bazilikába várták május 19-én azokat, akik az egyházmegye különböző Karitász- csoportjaiban tevékenykednek. Az érsek meghívásának több mint 800 Karitász-tag tett eleget, akik a településük nevét viselő lobogókkal vonultak be az ünnepi szentmisére. A szentmise főcelebránsa Ternyák Csaba egri érsek volt, koncelebrált Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Magyar Katolikus Karitász püspökelnöke, Katona István segédpüspök, Écsy Gábor, az Országos Karitász igazgatója, és azok a papok, akik a Kari- tász-csoportjaikkal jöttek. Ternyák Csaba érsek szentbeszéde elején idézte a találkozó mottóját: Krisztus szeretete sürget minket! A ma embere nem szereti, ha sürgetik, de Krisztus szeretete nem tűr halasztást. Ennek kettős jelentése van: az egyik, hogy szeretete arra sürget, hogy szeressük embertársainkat. A másik jelentése, hogy az Isten adta idő fogyatkozik, éppen ezért jól kell vele élni. A találkozó célja, hogy lendületet adjon a Kari- tász-szervezetekben tevékenykedőknek. Senkit se hagyjunk egyedül, legyen jellemző ránk az önfeláldozó szeretet, melynek mindennapi megélése maradandó gyümölcsöt hozhat. A résztvevőket Soltész Miklós államtitkár köszöntötte a szertartást követően, aki szerint sok uniós országban tisztelettel gondolnak Magyarországra, mert föl mertük emelni szavunkat az alapvető erkölcsi érték és a családok védelmében. Az elhagyott gyermekek, idősotthonokban élő magányos öregek, a magukra hagyott fogyatékkal élők azt jelzik, hogy szétesik a család. Spányi Antal, a Magyar Karitász püspökelnöke kiemelte: ma is például szolgálhat, hogy az ősegyházban a keresztények ismertetőjele az egymás felé forduló szeretet volt. A ka- ritászosok őrzik a hagyományt, és erről a tettekkel is hitvallást tesznek. A délelőtt záró előadását Zagyva Richárd, veszprémi Karitász-igazgató tartotta, aki a szervezet magyarországi történetét mutatta be. Délután a kazincbarcikai és jászárokszállási csoportok vezetői számoltak be tevékenységükről. Végül Árvái Ferenc, az Egyház- megyei Karitász igazgatója az elmúlt időszak történéseit foglalta össze. ■ Gábor László Zarándoklat „MINDEN KÖRÜLMÉNYEK között maradjunk meg mi is Krisztus hű szolgáinak - ahogyan tette Boldog Scheffler János is!” - mondta Árvái Zoltán vizsolyi plébános Szatmárnémetiben, a püspöki székesegyházban, ahová híveivel zarándokolt. Az abaúji csoport a püspöki székesegyházban Hám János szatmári püspökről, Gyöngyös szülöttéről, a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjének megalapítójáról is megemlékezett. Karitászos vetés ez ÉV TAVASZÁN 54ó család kapott vetőmagot az Egri Főegyházmegyei Karitásztól Kerecsend, Ónod és Szend- rőlád településen, hogy kertjükben megtermelhessék családjuk számára a szükséges zöldségeket. A programban azok vehettek részt, akik nagycsaládosok, szegénységben élnek, és vállalták, hogy a kertjüket megművelik. A Karitász az önkormányzatokkal és a helyi Karitász-csoportokkal összefogva folyamatosan ellenőrzi és nyomon követi a növények gondozását. Egerben a cursillósok június 2-án rendezik az egri bazilikában a cursillósok 2. Országos Ultreyáját. A találkozó tíz órakor szentmisével kezdődik, melynek főcelebránsa Ternyák Csaba egri érsek. A találkozóra határon innen és túlról minden cur- sillós testvért várnak. A nyugati egyházban a pünkösd utáni vasárnap, a Szentháromság vasárnapja figyelmeztet bennünket a szentháromságos hit megvallásának fontosságára. Miután az egyházi év eddig eltelt részében láttuk, hogy mit tett értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten, ezen a vasárnapon arról elmélkedünk, hogy ki és milyen a mi Istenünk. Ezen az ünnepen különösen is megvalljuk, hogy Isten nemcsak egy világfeletti, transzcendens létező, hanem a maga belső életének gazdagsága szerint: Atya, Fiú és Szentlélek. Ezt az istenképet Jézus Krisztusnak köszönhetjük, aki nemcsak tanításával, hanem saját életével is kinyilatkoztatta számunkra a Szentháromság titkát, hiszen a Bibliában úgy áll előttünk, mint a Fiú, aki az Atyától jött, és megígéri nekünk a Szentleiket. Jézus „mindennapi eledele” az, hogy megteszi a Mennyei Atya akaratát, és nyilvános működése kezdetétől fogva jelen van az életében és megváltói művében a Szentlélek. A megtestesülés és a megváltás misztériumában érzékelhető módon megnyilvánul a Szentháromság. Gondoljunk csak arra, hogy a Szentlélek által fogantatik a Megváltó Jézus, a Magasságbennünket”. Még a Biblia alapján is nehezen értjük az Isten háromságos létformáját. Megérthetjük viszont, hogy miért is nyilatkoztatta ki nekünk Isten ezt a misztériumot. A Szentírásban találhatunk néhány idevonatkozó utalást. Azért is fontos és érthető Isten szentháromságos létmódja, mert a hit által a Szentháromság létét és jelenlétét életünk minden napján megtapasztaljuk. A Megváltó Fiú kegyelme a mennyei Atya Jézus Krisztusban megmutatkozó irgalmas A szentháromságos istenkép beli ereje borítja be Máriát, és a születendő gyermek Isten Fia lesz (Lk 1,35). És nem feledkezhetünk meg arról, hogy Jézus Krisztus az Atya akaratából és a Szentlélek közreműködésével váltotta meg a világot. A megváltás azt is jelenti, hogy a megtestesült Fiú, Jézus Krisztus által a Szentlélekben szabad utunk van az Atyához. Ez a kinyilatkoztatott hitigazság minden korban sok fejtörést okozott még a hívő embereknek is, de igazat kell adnunk Kálvinnak, aki azt mondotta: „Istennek engedjük meg, hogy olyan legyen, amilyen. És hogy ő milyen, arra Jézus Krisztus tanított meg „Most már barátaimnak hívlak titeket, mert mindazt, amit az Atyától hallottam, tudtul adtam nektek” - mondta Jézus búcsúbeszédében (Jn 15,15). A mindennapi életben az igazi baráti kapcsolat megkívánja, hogy jól megismerjük a másikat, és minél többet tudjunk róla. Azt kell mondanunk, hogy az Isten is megtisztel, barátságát mutatja ki azzal, hogy szentháromságos életét kinyilvánítja nekünk. Jézus Krisztus megtanít bennünket az igaz istenismeretre azért, mert ő valóban „baráti” kapcsolatba lépett velünk. Mindent elmondott általa az Isten önmagáról, ami számunkra lényeges. szeretete és az, hogy a Szentlélek vezet bennünket a Krisztust követő keresztény élet útján. Életünk minden napján közösségben élhetünk a Szent- háromságban egy Istennel. A rról sem feledkezhetünk meg, hogy Jézus az örök életre is előkészít minket azzal, hogy beszél nekünk arról a Szentháromságról, akit majd színről színre láthatunk: „Áz örök élet az, hogy megismerjenek Téged” (Jn 17,3). Mindezért mondjunk hálás szívvel köszönetét: „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentiéleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.” ■ Dolhai Lajos
