Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-20 / 143. szám

2012. JÚNIUS 20., SZERDA MEGYEI KORKÉP 5 Megvannak a fellépők a Fáklyás Királyköszöntőre Már a züllés útján járunk innováció Még mindig adósak vagyunk a válság okának a kezelésével egér Másodszor rendezett az Egri Lokálpatrióta Egylet és a Farkas Ferenc Zeneiskola tehet­ségkutató versenyt, hogy fellé­pőket találjon a hagyományos Fáklyás Királyköszöntőjére. ■ Az Egri Lokálpatrióta Egylet és a Farkas Ferenc Zeneiskola versenye. A rendezvényt idén augusz­tus 19-én tartják a Dobó téren. Ezen jutnak bemutatkozási lehetőséghez a tehetségkutató három kategóriájának nyerte­sei. így a hangszeres egyéni kategória nyertesei, Lékó Anna és Báder János, az ének-hang­szeres csoport kategóriában a „KÖZGÉ KÓRUS”, valamint az egyéni ének kategória legjobbjai, Németh Anna és Veres Anita. A hangszeres kategória versenyében a máso­dik Liptai Enikő, a harmadik helyezett Koncz Katalin lett. Az ének-hangszeres csoportok versenyében az „ezüstérmes” a Szűcs Bernadett-Kisari Za- lán-duó lett. Az egyéni ének kategóriában második helyen végzett Bertalan Flóra és Szűcs Bernadett, a harmadikon pedig Majoros Mirtill, valamint Nagy Richárd. ■ G. R. Tízmillió értékű nyereményt is kap a snapszerbajnok verseny A Magyar Snapszer Szövetség június 23-án és 24-én országszerte tizenegy helyszínen, rendez egyszerre selejtezőt az I. Nemzeti Snap­szer Bajnokságra. A megyei versenyeken legjobban teljesítő négy játékos nyer kvalifikációt az október 20-i budapesti dön­tőre. Egerben tartják a megyei selejtezőt szombaton öt órától a Bíborosban (Bajcsy-Zsilinszky u. 6.). Március óta folynak a selejtezők, a mostani Szuper Snapszer hétvégén egyszerre tizenegy településen mérkőz­hetnek meg a legjobb kártyá­sok. A versenysorozat célja, hogy népszerűsítsék a magyar kártyát. A verseny győztese a cím mellett 10 millió forint ér­tékű nyereményt is kap. ■ Ha a globalizáció világmé­retű térnyerése nem billen helyre a lokalitással, és a helyi értékteremtés nem kapja vissza a rangját, akkor nem lehet megállítani azt a romboló folyamatot, ami végveszélybe sodorhatja az emberiséget. Juhász Marianna- Nem lehet az emberiség fennmaradásához szükséges zöldtársadalmat megvalósíta­ni, ha a szolidaritás szintje az egész nyugati féltekén a mosta­ni alacsony szintről még tovább J zuhan. A vagyoni különbsé- | gek mértéke elérte az 1929-es világgazdasági válságot meg­előző szintet. Stignitz, a No- bel-díjas amerikai közgazdász napokban megjelent könyve szerint mindez azt eredmé­nyezheti, hogy olyan lázadások elé nézünk, mint amilyenek tavaly Észak-Afrikában voltak. Azt már én teszem hozzá, hogy egyáltalán nem helyénvaló, ahogyan a leggazdagabbak ki­vonulnak a közteherviselésből. ■ Ha élhető világot szeretnénk, komolyan kell venni a szakértők figyelmeztetéseit. Ha azt szeretnénk, hogy unokáink is élhető világban nőjenek fel, vegyük komolyan a szakértők figyelmeztetését Ha a szolidaritás nem kerül vissza a normális helyére, ak­kor folytatódik a ma már ta­pasztalható züllés - vélekedik dr. Gergely Sándor, a KRF Kuta­tó-Fejlesztő Központjának igaz­gatója. - A fejlett világ 2007-ig képtelen volt állami szabá­lyozással kordában tartani a piac korlátlan mohóságát. Majd amikor a válság beütött, csak kapkodtak, így még ma sincs szabályozva az, ami a válságot előidézte. Tehetetlenségük ab­ban is megnyilvánul, hogy a 15-24 éves korosztály harmada az egész nyugati világban nem jut munkához. De ne felejtsük el, minden válság egy új lehető­séget is jelent. Ha a szolidaritás szintjét megerősítjük, ha hátra- arcot csinálunk, és a fosszilis energiáról szép fokozatosan, ám mihamarabb leszokunk, a helyi gazdaságot megerősítjük, és a válságban lévő értékren­dünket megerősítjük, van esé­lyünk arra, hogy megmarad­junk. Mert az igazi tét ez. Arról, hogy az emberiség a fennmaradása érdekében vá­laszút elé érkezett, az igazgató a gyöngyösi Károly Róbert Fő­iskolán megrendezett konfe­rencián beszélt. Itt került szóba a zöldtársadalom kialakításá­nak fogalma. Ennek alapja az a zöldgazdaság, ami nélkül a 21. század élhetetlen lesz. Dr. Gergely Sándor hozzá­ha nem változtatunk az életvite­lünkön, a sorsunk drámaira fordulhat. Borzasztó, hogy míg az 1900-as években 4 milliárd tonna szén-dioxidot termeltünk, addig ma ez évente 47 milliárd tonna. A Föld átlaghőmérsékle­te 2 Celsius-fokkal nőtt, emiatt megsokszorozódott a metán fel- szabadulása, mely a szén-di­tette: a lassan elviselhetetlen társadalmi-környezeti változá­sokat már nem elég csak meg­állítani. Hátraarcot kell csinál­nunk, és vissza kell térnünk azokhoz a lehetőségekhez, amelyek tartósan lehetővé te­szik az emberek létét a Földön. Ennek, vagyis a zöldtársada­lom megteremtésének a lehe­tőségeit vizsgálják a KRF-en. A kutatók arra jutottak, hogy akkor járunk a helyes úton, oxidhoz képest 25-30-szor ár­talmasabb üvegházhatású gáz. Évente 3 magyarországnyi terü­let mérsékelt égövi erdejét vágja ki az emberiség. A légszennye­zés következtében egy esztendő alatt 5-8 millió ember hal meg, míg tíz év alatt egy magyaror­szágnyi ember tűnik el autóbal­esetek miatt. ha önmérsékletet tartunk a fo­gyasztásban, döntő szerepet szánunk a helyi gazdaságnak, teret engedünk a helyi energia- hordozók előállításának. Utóbbi előállítása már ma is kevesebbe kerül, mint a fosszilis energia. Ha helyben szalmával tüzel­nénk, a földgázhoz képest a tü­zelőanyag 73 százalékkal lenne olcsóbb. Ha fával fűtenénk, 60 százalékot takarítanánk meg. De nem egyenként kell átala­kítani a családi házak fűté­sét, hanem több utca vagy egy egész falu is összefoghat, hogy közösen hozzanak létre fűtőmű­vet. Ez nem utópia: Dániában a falvak 70 százalékában így fű- tenek a ’60-as évektől - mondta az igazgató, aki szerint a helyi energiafelhasználás csak ak­kor lesz eredményes, ha itthon gyártjuk hozzá a fa- és szalma­kazánt, a csövet, ami elviszi a meleg vizet, az épületet, ami be­fogadja e technológiát. Ha nem változtatunk, sorsunk drámai lehet 1 PERCES INTERJÚ Vízzel hűtik a forró aszfaltot A hét végéig kánikulát jósol­nak az időjósok. Nap közben a 36-37 fok sem ritka. A me­leg elviselése a városban, az aszfalton a legnehezebb. Jakab Zoltán, az egri Város- gondozás Kft. ügyvezetője hétfőn egyeztetett a megye- székhely jegyzőjével, és el is kezdték a belvárosi for­galmas utcák burkolatának locsolását.- Miben segít az útburkolat locsolása?- A tartósan 35 fok feletti hőmérsékletben az aszfalt, a díszburkolat 50-60 fokra is felhevülhet, a járókelők hő­érzetét csökkenti, ha vízzel hűtjük a felületét, másodla­gos haszna, hogy a víz leköti a port és a polleneket. Köz­érzetjavító intézkedés ez.- Hány autó járja majd a vá­rost?- Két locsolóautónk egész héten locsolja majd azokat a belvárosi területeket, ahol jelentős a gyalogosforgalom. A korábbi években kedve­zően fogadták az egriek és a turisták is a Dobó térre kihelyezett permetezőt. Gye­rekek, felnőttek egyaránt önfeledten hűsöltek a vízper- metben. Most is szeretnénk biztosítani ezt a lehetőséget a meleg napokon.- Elegendő a Városgondozás kapacitása erre a feladatra?- A korábbi években a tűz­oltóság is segített az utcák vízzel való hűtésében, elkép­zelhető, hogy idén is egyez­tet velük az önkormányzat, ha tartós lesz a kánikula. Ám arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a szökő­kút vize nem alkalmas arra, hogy hűtsük vele magunkat. ■ G. R. Jakab Zoltán: közérzetjavító locsolás c O Virágos közterek, üdvözlőtáblák a péterkeieknek Kétszeres első a Pódium ifjú társulata balett Százhúsz gyermek táncol a hevesi megyeszékhelyen Az egri főiskola docensének előadása Svájcban pétervására Űj üdvözlőtáblák kerültek ki az észak-hevesi vá­rosba vezető utakra. A kezde­ményezés a Városüzemeltetési és Sport Bizottság tagjának, Juhász Attilának köszönhető, aki úgy vélte, méltóképp kell üdvözölni a városba érkezőket, illetve elköszönni a távozóktól. A táblákat is ő maga ké­szítette el, az önkormányzat képviselő-testületének jóvá­hagyásával. Az elmúlt napok­ban virágba borult a főtér is. A virágosládák kihelyezése, valamint a parkosítás mellett a villanyoszlopokra is muskátlik kerültek. A város helyhatósága közel félmillió forintot költött a város virágosítására. ■ B. K. Tizennyolcadik évzáróját tar­totta az egri Pódium Tánc- és Balettiskola a napokban. A nagykorúvá vált tánciskola évzáróját ezúttal a Gárdonyi Géza Színházban tartották. Az iskolát Barta Dóra és Mir- kóczki Zita alapította, kezdet­ben az akkori Ifjúsági Házban működtek, ma már a Deák Fe­renc úton vannak a balett-ter­meik, három táncpedagógus segíti a munkájukat. Száz-száz- húsz gyereket mozgatnak meg hétről hétre a legkisebbektől a felső tagozatos iskolásokig. Munkájuknak meg is van az eredménye. A közelmúlt­ban két díjjal is igazolták ezt. Az Országos Táncművészeti Fesztiválon a junior, tehát fel­ső tagozatosok korosztályában modern tánc kategóriában el­ső díjat nyert Göböly Bettina koreográfiája, tájékoztatott az iskola vezetője, Mirkóczki Zi­ta. Ugyanerről a fesztiválról a kicsik is a legjobbnak járó dí­jat hozták el klasszikus balett kategóriában Sárosi Anna ko­reográfiájával. Bár nyári szü­netet tart az iskola, mégsem zárták be a kapukat. Hetente napközis táborokba várják a táncos lábú gyerekeket. A ju­nior életkorúak pedig június 21-én, csütörtökön indulnak majd Balatonfüredre, ahol egy ötnapos nemzetközi táncfeszti­válon lépnek fel. ■ G. R. Pillangók. A Pódium növendékei sikeresek a fesztiválokon. konferencia A svájci Bázelben tartott előadást dr. Verők Attila, az Eszterházy Károly Főiskola docense. A Médiainformatika Intézet oktatója a XVI. századi bázeli nyomtatványokról szólt. A Bázel mint a korai újkor szel­lemi központja című nemzetkö­zi konferencián hét ország tu­dósai működtek közre. Az ülé­sen az egri tanár német nyelvű előadásában a nyomtatványok Kárpát-medencében való meg­jelenését elemezte. Az expozé nyomtatott változata 2013-ban egy konferenciakötetben jele­nik majd meg egy igen tekinté­lyes németországi tudományos könyvsorozat új darabjaként. ■ S. B. S.

Next

/
Thumbnails
Contents