Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-19 / 142. szám
6 GAZDASAG 2012. JÚNIUS 19., KEDD Nem mindenkit nyugdíjaznak jogszabály Rácáfolt a kormányszóvivő Matolcsy György kijelentésére Csökkennek az üzemanyagárak A bírák nyugdíjazásának ügye már az Európai Bíróság elé került: az Európai Bizottság tegnap ígérete szerint eljárást kezdeményezett az ügyben Elindította a kötelezettség- szegési eljárást Brüsszel hazánk ellen a bírák nyugdíjazása miatt. A kifogásaik akár a közszférára vonatkozó, múlt héten bejelentett általános nyugdíjkényszerre is érvényesek lehetnek. Különösen, hogy ez utóbbinál kiderült: nem mindenkit küldenek el, ehelyett alkuk és tárgyalások eredménye lesz a nyugdíjazás. Tar Gábor - Rovó Attila Néhány nap alatt felpuhult a kormányzati álláspont a közszférát érintő kényszernyugdíj ügyében: míg Matolcsy György miniszter csütörtökön arról beszélt, hogy „az önkormányzati, oktatási és egészségügyi reform nyomán jövőre 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe, számukra a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást 62 év felett, így 10-11 ezer fővel csökken a közszféra állománya”, addig Giró-Szász András kormány- szóvivő tegnap pontosította az elképzeléseket. Azt mondta, az említett 10-11 ezer embernél több 62 évnél idősebb dolgozó lesz a közszférában, vagyis még el kell dönteni, kiket nyugdíjazzanak. „Azok a részmegállapodások, háttértárgyalások még előttünk vannak, amelyek rögzítik, hogy a közszféra mely szegmenseire és milyen módon lesz ez érvényes” - közölte. Azt nem tudni, hogy összesen hányán érték vagy érik el jövőre az említett kort, így azt is lehetetlen kiszámolni, hogy az elvben érintettek hány százalékát nyugdíjaznák. Az erről szóló adatokat elkértük az illetékes minisztériumoktól, és megkérdeztük azt is, hogy mely ágazatok mely képviselőivel és mikor indulnak az egyeztetések. Lapzártánkig nem érkezett válasz. A kormányszóvivő nyilatkozata egy másik kérdést is felvet. Az indokolatlan különbségtételek ugyanis ellentétesek az uniós szabályokkal. Márpedig az ágazati egyeztetések híre arra utalhat, hogy nem lesz könnyű diszkriminációmentesen megalkotni a jogszabályt. Mindez azért különösen aktuális, mert a bírák kötelező nyugdíjazásának ügyében - az adatvédelmi felügyelő hatóság függetlenségének állítólagos megsértésének kérdése mellett - elindította a Magyar- ország elleni kötelezettségsze- gési eljárást az Európai Bíróságnál az Európai Bizottság. Brüsszel keresetében arra kérte a bíróságot, hogy gyorsított eljárás keretében döntsön, miután a bírák - illetve az ügyészek és közjegyzők - nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítását tartalmazó jogszabály értelmében idén 236 bírónak, az állomány tíz százalékának kell nyugdíjba mennie. „Ha a bíróság gyorsított eljárást rendel el, akár jövő év elejére megszülethet az ítélet az ügyben” - mondta lapunknak Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa. Ellenkező esetben másfél-két év alatt hozhatja meg az ítéletet a testület. A bizottság arra hivatkozik, hogy szerinte a jogszabály sérti a foglalkoztatás során alkalmazandó egyenlő bánásmódról szóló EU-irány- elvet. Kifogásolja, hogy a bírák nyugdíjazása nincs összhangban a hazai nyugdíjreformmal, azzal, hogy az általános korhatárt fokozatosan 65 évre emelik. Harmadik kifogásként az átmeneti időszakot hiányolják. Ezek a közszféra egészével kapcsolatban is felmerülhetnek. Lufthansa-ügyben hasonló volt a jogalap legutóbb tavaly szeptemberben döntött hasonló ügyben az Európai Bíróság, akkor a cégüket beperlő Luft- hansa-pilótáknak adott igazat a bírák ügyében Brüsszel által hivatkozott - az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést tiltó - uniós jogszabály alapján - mondta Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa. A pilóták azt sérelmezték, hogy munka- viszonyuk a Lufthansa kollektív szerződése alapján 60 évesen megszűnt, miközben egy nemzetközi egyezmény alapján 65 esztendős korukig dolgozhatnának. Az ítélet azonban itt főként a speciális munkakörök életkori feltételeiről szóló jogvitáknál adhat precedenst, miután a bíróság döntését arra alapozta, hogy a légi közlekedés biztonsága nem tekinthető olyan célnak, amelyre hivatkozva nem alkalmaznának 60 éves pilótákat. csökkenti bruttó 5 és 6 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt. - értesült az MTI. A Mól egy hete bruttó 8 és 6 forinttal mérsékelte a benzin és a gázolaj árát. A héten a 95-ös benzin átlagára 417 forintra, a gázolajé 418 forintra csökken. Kevés a meggy, drága lesz idén AZ UTÓBBI ÉVEK legmagasabb felvásárlási árára számíthatnak idén a meggytermelők- közölte a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Kormány- hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője annak kapcsán, hogy a térségben megkezdődött az idei szüret. Wachal Kálmán elmondta: a megyében 4200 hektár meggyültetvény van, és mivel az áprilisi fagy miatt csak a termés bő egyhar- mada maradt meg a fákon, jó árat kínálnak az átvevők. A kézzel szedett meggyért kilónként 330-340 forintot is adnak, míg a géppel rázott ára 210-220 forint. Ecofin: számunkra pozitív döntés várható az uniós pénzügyminiszterek pénteki ülésén törölhetik a Magyarország ellen hozott pénzügyi szankciókat- értesült Brüsszelben az MTI. Az Ecofin márciusban feltételesen befagyasztott 495 millió eurót a Magyar- országot jövőre megillető kohéziós alapokból, akkor azt ígérték, a döntést júniusban felülvizsgálják. Május végén az Európai Bizottság elnöke, Jósé Manuel Barroso a szankció feloldását javasolta. Barroso: a hiányt leszorították Mélyen a fővárosi autósok zsebébe nyúlna a város vezetése ötletek Az I. világháború után eltörölt rendszer jöhetne visz- sza Budapesten, ha ismét bevezetnék a hídpénzt - azonban legalábbis kétséges, hogy valóban visszatér-e a régi bevételi forrás. Hogy hídpénz lenne-e, vagy épp dugódíj jöhet, az egyelőre bizonytalan, annyi biztos: az autósoknak nemsoká jelentős összegeket kell rászánniuk a budapesti közlekedésre. Nem a dugódíj volt az egyetlen ötlet, amelyet a főváros prezentált a kormánynak. Több elképzelés is született, hogyan juthatna többletbevételhez Budapest, hogy ne állami segélyekből kelljen fenntartani a néha szinte hónapról hónapra élő BKV-t, végül ezt választották közös megállapodásként. A dugódíjat Tarlós István, mint azt múlt heti sajtótájékoztatóján elmondta, 400-500 forint körüli összegben képzeli el, az pedig a kerületi polgármesterek támogatásával már-már eldöntött tényként kezelhető, hogy a Hungária körút-Margit körút-Alkotás utca-Bocskai út szakaszon belül kéne fizetni. Valószínűleg a zónán belül élőknek nem kéne fizetniük. Az még nem eldöntött, hogy lesz-e egy még drágább belső mag, de ha igen, akkor logikusan adódna, hogy vagy a Nagy-, vagy a Kiskörúton belüli rész tartozzon oda, netán a kerülethatárok mentén húzzák meg - ezt jelenleg még vizsgálják. ■ A hídpénz mellett szól, hogy egyszerűbb beszedni, kevesebb munka kell a bevételhez. Ahhoz azonban, hogy ezt be tudják hajtani, valahogyan ellenőrizni is kell, ki fizeti be. Ez a korábbi fővárosi tanulmány szerint bajosan lehetne megvalósítható kezdetben másképp, mint emberi erővel, gépek nélkül, így viszont drága és rossz hatásfokú lenne. Nem mondták ki, de ez lehet az ok, ami miatt felvetődhetett a hídpénz gondolata. A hidakat egyszerűbb átlátni és ellenőrizni, kevesebb munkával lehetne hozzájutni a bevételhez. Annak az eldöntése még csak a kezdeti fázisban van, hogy ez a díj mekkora lenne, ha létrejönne. ■ SZ. I. Tovább csökkennek jövőre a felsőoktatási férőhelyek tervek Egy kiszivárgott tervezet szerint harmadával kevesebb támogatás jutna a mesterképzésnek Három év alatt csaknem harminc százalékkal csökkentené a mesterképzések állami támogatását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium - írta tegnap az eduline.hu oktatási szakportál a tárca felsőoktatási fejlesztés- politikai előterjesztésére hivatkozva. Míg a tervezet első, április elején kiszivárgott verziójában az szerepelt, hogy 2013- ban mindössze háromszázzal csökken majd az ösztöndíjasok száma az MA- és MSc-szako- kon, a portál birtokába került legújabb számítások alapján jövőre 19 300 helyett 16 300 férőhely jut majd az összes hazai egyetemnek. A mesterszakosok székei ráadásul az ezt követő években is sorra szűnnek meg. 2014-ben a tervezett 18700 helyett már 15 500, három év múlva pedig 17 300 helyett csupán 13 900 államilag finanszírozott férőhely marad. Jól járnak a tanári szakokat indító felsőoktatási intézmények, az idei mesterképzéses keretszám hét-nyolc százalékát a bolognai rendszer bevezetése előtti struktúrához visszatérő pedagógusképzésre csoportosította át az államtitkárság. Jelentős csökkentést terveznek a bölcsészettudományi alapszakokon is. A jövő évi számok korábbi tervezésekor még úgy tűnt, hogy az idei csökkenés nem folytatódik tovább. ■Ö c u. Nincsenek könnyű helyzetben a most érettségizők A bölcsészkarokon már idén szűkítést hajtottak végre, a kormány 4210-ről 2700-ra csökkentette az állami ösztöndíjas helyek számát. A legújabb verzió már ezres vágással számol jövőre, 2700 helyett csak 1700 ösztöndíjas helyet adnának. A jogászok még ennyit sem kapnak, 2013-tól megszüntetné a jogászképzés állami támogatását a kormány. Az állami ösztöndíjasok összlétszáma a következő években fokozatosan csökken: míg jövőre még a kurtítás után is 53 540 diák kezdheti meg tanulmányait részben vagy egészében állami pénzből, addig ez a szám 2015- re már csak 51640 lesz. ■ VG Idei fogyókúrás szakok A tavalyi 53 ezerről 34 ezerre csökkentette a kormány az államilag teljes mértékben finanszírozott keretszámot 2012-ben - jelentette be még év elején az oktatási államtitkár. Emellett idén tizenötezren tanulhatnak részösztöndíjasként, vagyis nekik az oktatási költségek felét saját zsebből kell állniuk. Bizonyos szakok keretszámaiban már idén is drasztikus csökkentést hajtottak végre, így az állam a korábbi 4900 helyett mindössze 250 gazdaságtudományi és a 800 helyett csak 100 jogászi férőhelyet támogat 2012-ben.
