Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-18 / 141. szám

2012. JÚNIUS 18., HÉTFŐ KÖZÉLET' Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap részvétét fejezte ki Najef bin Abdel- Aziz szaúdi trónörökös halála miatt. A szaúdi királynak írt levelében hangsúlyozta, az elhunyt szaúdi koronahercegnek fontos szerepe volt abban, hogy erősödtek Szaúd-Arábia külföldi kapcsolatai, így például a baráti kötelék Magyarországgal. ■ES2EZS9I Budapesten tüntettek a Horthy-kultusz ellen vasárnap mintegy másfél ezer baloldali és antifasiszta tüntetett a Horthy-rendszer restaurációja, a kormányzó kultuszának újrateremtése ellen Budapesten, a Hősök terén. A tüntetés fő szervező­je egy Facebook-csoport volt. Ez mintegy válasz is volt a Fejér megyei Csókakőn fel­avatott újabb Horthy-szobor felállítására. Kevesen mennek ki a 301-es parcellához nagy IMRE unokája, Jánosi Katalin azt nyilatkozta, a 301-es parcellához évről év­re kevesebben mennek ki, hogy emlékezzenek az 56-os forradalom mártírjaira. Még szombaton Áder János állam­fő, Kövér László házelnök és Orbán Viktor miniszterel­nök a Vértanúk terén koszo­rúzott az 1989. június 16-án újratemetett Nagy Imre és mártírtársai emlékművénél. Őszre meglesz az ellenzéki költségvetés az MSZP őszre alternatív költségvetést dolgoz ki, a szocialisták tervezete a tár­sadalmi igazságtalanságok csökkentésére és a gazdaság élénkítésére helyezi a hang­súlyt - mondta Józsa István frakcióvezető-helyettes va­sárnap. Felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetés kormányzati tervezete újabb 600 milliárd forintos meg­szorítást tartalmaz, ami további lecsúszást jelent a társadalom és a gazdaság számára. Józsa: A kormány igazságtalan Répássy: nem aggódik a Velencei Bizottság összességében demokrati­kusnak és a jogállamiságot szolgálónak találta a Velen­cei Bizottság az általa most vizsgált magyar törvényeket, azaz a választójogi, a nemze­tiségek jogairól és az ügyész­ségről szóló jogszabályokat - nyilatkozta még a hétvégén Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az MTI-nek egy tanácskozás után, ahol a kor­mányt ő képviselte. Leszögez­te: a bizottságnak az említett törvényekről most elfogadott véleménye alapján biztosan nem lenne megalapozott az Európa Tanács monitoring eljárásának megindítása Ma­gyarországgal szemben. Patthelyzet Görögországban választás Marad a bizonytalanság és a feszültség a piacokon A nemzetek Európája mellett foglalt állást Orbán Viktor Az első eredmények sze­rint gyakorlatilag fej fej mellett végzett a jobbol­dali, az EU-IMF által megszabott reformokat elfogadó Új Demokrácia és a hitelmegállapodást elutasító, radikális baloldali Sziriza a megismételt görögországi választásokon. így nemhogy az ország euróövezeti jövőjé­ről, de arról sem lehet sem­mit tudni, kormány lesz-e vagy újabb szavazás. Gyükeri Mercédesz A két rossz eredmény közül talán a rosszabbik született a tegnapi görögországi válasz- ^ tásokon. A közép-európai idő J szerint hatórás urnazárás utá- £ ni első eredmények alapján ugyanis könnyen lehet, hogy az országban újra ugyanaz a patthelyzet alakul ki, mint az előző parlamenti voksolás után. A május 6-i választások nyo­mán az első három helyen vég­zett politikai párt közül egyik sem volt képes többséggel ren­delkező kormányt alakítani. A tegnapi választást követő exit poll eredmények ugyanak­kor azt mutatják: sikerült elke­rülni az Európa-szerte vészes­nek tartott eshetőséget, hogy az EU-IMF-hitelmegállapodá- sokat elutasító, így közvetve az euróövezeti kilépést is kilátásba helyzeté radikális politikai erők kerüljenek többségbe. Erre a Két rossz közül választani? A legrosszabbat talán sikerül elkerülni, de mi jön ezután...? rajthoz álló 21 párt közül reá­lis esélye a Sziriza szélsőbal- oldali pártszövetségnek volt, ám némileg finomítja a képet, hogy annak vezetője, Alexisz Ciprasz a kampányban többször is hangsúlyozta: az euróövezeti tagság mellett van, ám a hitelmegállapodást elutasítja. A legelső eredmények szerint a Sziriza mindössze fél szá­zalékkal maradt le a voksolás másik esélyesének tartott jobb­oldali Új Demokráciától. Amíg ez utóbbi a Reuters szerint a voksok 27,5-30,5 százalékát ér­te el, a Sziriza kapta meg a sza­vazatok 27-30 százalékát. így könnyen beigazolódhat londoni elemzők hétvégi jóslata, amely szerint még idén harmadszor is az urnákhoz hívják az ország 9,7 millió választópolgárát. A G20 országcsoport ma kez­dődő csúcstalálkozóján is Euró­pa került terítékre: az Egyesült Államok, Kína, Kanada érthe­tően türelmetlen, hogy több mint két évvel az euróövezeti államadósság-válság kirob­banása óta még mindig nincs meggyőző megoldás. Sőt Gö­rögország, Írország és Portugá­lia után most Spanyolország is bajban van. A Világbank elnöke, Robert Zoellick is azt jegyezte meg, [ hogy az európaiaknak „együtt­működve és nem egymás­sal szembeszegülve” kellene rendezniük közös dolgaikat. Az amerikai politikus alig fél- reérthetően az új francia elnök és a német kancellár közötti né­zeteltérésekre utalt. Francois Hollandé és Angela Merkel szombaton is tárgyalt egymás­sal telefonon. A beszélgetésről sok nem szi­várgott ki, az Élysée, vélhetően inkább a nemzetközi közösség megnyugtatására, annyit kö­zölt: az „konstruktív és gyü­mölcsöző” volt. Tervek a válság túlélésére: a francia elnök egy 120 milliárd eurós növekedési paktumot szorgalmaz az elmúlt hét egészét uraló negatív hangulata hétvégére kollektív pánikba csapott át. Ennek pozitív hozadéka is volt, hiszen sorra arra sarkallta az európai kormányokat, hogy az elhúzódó válságból való kilába­lást segítő programokat kezde­ményezzenek. Ilyen volt George Osborne brit pénzügyminiszter terve. A londoni kormány hosz- szú távú, kedvezményes kama­tú bankfinanszírozási progra­mot dolgoz ki közösen a Bank of Englanddel. A jegybank ve­zetője, Sir Mervyn King Osborne-nal együtt ezt a Jelen­legi kivételes körülmények kö­zött” indokoltnak nevezte. George Osborne pénzügymi­niszter nyíltan ki is jelentette, brit gazdaságra hatalmas koc­kázatot jelentene, ha az euróö­vezet összeomlana. a francia elnök is folytatja a növekedési stratégiával kap­csolatos európai kampányát. A Journal du Dimanche vasár­napi lap értesülése szerint Francois Hollandé azonnali, 120 milliárd eurós növekedési paktum elfogadását szorgal­mazza európai uniós partnerei­nél. A francia elnök szerint a 120 milliárd eurót év vége előtt elő lehetne teremteni alapve­tően három forrásból: 55 milli- árdot az Európai Unió struktu­rális alapjának átcsoportosítá­sából -fel nem használt pén­zekből -, 60 milliárdotaz Európai Beruházási Bank ré­vén - ehhez azonban azEBB- nek legalább 10 milliárd euró- ra lenne szüksége a részvénye­sektől -, 4,5 milliárdot pedig infrastrukturális projektkötvé­nyekből. MAGYARORSZÁGOT még SOk évig nem érinti, hogy az EU az erő­sebb integráció, a fiskális és bankunió felé halad, amikor is a tagállamoknak a szuvere­nitás még nagyobb hányadáról kell lemondaniuk. „Levontuk a tanulságot a déli országok vál­ságából: az eurócsoporthoz való túl gyors csatlakozás katasztró­fához vezet” - jelentette ki Or­bán Viktor miniszterelnök a bé­csi Die Presse vasárnapi számá­ban. Magyarország csak akkor csatlakozik az euróövezethez, „ha már teljesen készen áll rá” - mondta. Orbán Viktor a nem­zetek Európája mellett foglalt állást (a másik álláspont az „egyesült Európa”, kevesebb nemzeti hatáskörrel - szerk.). A kontinens legnagyobb elő­nye a sokszínűsége - jelentette ki. Úgy vélekedett, a szuvereni­táshoz kötődő jogok átadásakor „nagyon óvatosnak” kell lenni, s a kulcsfontosságú döntés ebből a szempontból az euróövezetbe való belépés kérdése. „Vannak komoly nehézségeink, de ed­dig nagyon sikeresek voltunk abban, hogy közeledjünk célja­inkhoz” - jelentette ki Orbán. Kifejtette, kormányra lépése előtt Magyarország rosszabb helyzetben volt, mint.Görögor- szág. Az IMF-program 2008- ban Európában Magyarország megmentését szolgálta. ■ „A baloldal szétzúzva” a miniszterelnök a baloldal­ról úgy vélte, azt 2010-ben szét­zúzták, az MSZP támogatott­ságnövekedése kapcsán pedig megjegyezte, a Fidesz minden időközi választást megnyert. A vitákat kiváltó Horthy-emlék- művek kérdéséről azt mondta, Közép-Európában a kommunis­ták egyik fő küldetése a múlt kitörlése volt. A mostani viták erre reagálnak. Emlékművek létesítéséről dönteni az egyes önkormányzatok dolga, ám alá­húzta, egy Lenin-, Sztálin-vagy Hitler-emlékművet határozottan ellenezne, mondta Orbán. Kevesebb kárt okoztak tavaly a kártyacsalók pénzforgalom Az elfogadói hálózatban jelentősen csökkent a veszteség mértéke 2010-hez képest A hazai bankkártyaüzletágban összesen 713,2 millió forintnyi kárt okoztak tavaly visszaélé­sekkel, mely bő 26 százalékkal elmarad a 2010-es összegtől - derül ki a Magyar Nemzeti Bank most közzétett adataiból. A kibocsátói és elfogadói háló­zatban összesen 261,5 millió forintnyi veszteséget kellett leírni, amely szintén jelentő­sen, 45,6 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. A kibocsátói üzletágban az MNB adatai szerint 11,59 ezer alkalommal követtek el tavaly visszaéléseket össze­sen 568,4 millió forint érték­ben. A darabszám 1,3 száza­lékkal elmaradt a 2010-ben regisztrálttól, ám az érték kis­mértékben, 5,28 százalékkal növekedett az egy évvel koráb­bitól. A leírt veszteség viszont drasztikusan csökkent tavaly a bázishoz képest: a jegybank által kimutatott 127,6 millió Veszteség megoszlása (kibocsátói üzletágban leírt, visszaélés fajtái szerint, 2011-ben, százalék) Hamis Mobil/internet forint alig több mint egyne­gyede a 2010-ben regisztrált­nak. A veszteség 62 százalékát ugyanakkor a kártyabirtoko­soknak - vagyis az ügyfelek­nek - kellett állniuk, igaz, ez is nagyjából egyötödével csök­kent 2010-hez viszonyítva. Az elfogadói hálózatban jóval látványosabb a javulás az MNB statisztikái szerint. A vissza­élésekkel érintett műveletek darabszáma itt tavaly több mint 58 százalékkal 2074-re csökkent, míg a felmerült kár értéke is közel kétharmadá­val 144,8 millió forintra esett vissza. A leírt veszteség végül 133,9 millió forintot tett ki - itt is látványos a visszaesés -, amiből a kereskedőknek 28 millió forintot kellett állniuk. Érdekes ugyanakkor, hogy a kereskedők pénztárcáját jobban megterhelték a kár­tyacsalások, hiszen az általuk viselt kár bő 13 százalékkal emelkedett az egy évvel koráb­bihoz képest. A bankjegykiadó automatákkal és más berende­zésekkel kapcsolatos visszaélé­sekből tavaly valamivel több mint másfél ezret regisztráltak a jegybanknál, amelyekből 461 irányult ATM-ek eílen. Kész­pénz illetéktelen felvételével (cash trapping) nem egészen száz alkalommal próbálkoztak a csalók Magyarországon. ■ Barát Mihály A mobilosokra és a netezőkre hajtanak a kibocsátói üzletágban a hamisított kártyákkal követ­tek el a legtöbbször csalást tavaly, hiszen az érintett tranzakciók bő 42 százaléka volt ilyen. Népszerűek voltak a csalók körében a mobiltele­fon, illetve internet útján el­követett visszaélések is: a tranzakciók 27,3 százalékát ilyen műveletek adták. Az el­veszett, ellopott bankkártyák „részesedése” viszont már vi­szonylag alacsony, 17 száza­lék körüli az érintett művele­teken belül.

Next

/
Thumbnails
Contents