Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-13 / 137. szám
2012. JÚNIUS 13., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 5 A Nagymező regenerálódott, ám a madarakat mérgezik természetkárosítás Az élőhelyek mára regenerálódtak a nagymezői tűz után, maradandó kár a tájképi és élőhelyi értéket képező borókásban jelentkezett leginkább, derül ki a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának (BNPI) első félévi beszámolójából. A Nagymezőn március 26- án avartűzben közel két hektár erdő, 40 hektár gyep égett le. A leégett rész a „Bükkfennsík és Lök-völgy” kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület részét képezi. A tűzben 9 védett növényfaj károsodott, ebből a borókás pusztulása maradandó. Természetkárosítás bűntette miatt rendőrségi eljárás folyik. A tűzvizsgáló szakvéleménye szerint a tűz oka ismeretlen, annak ellenére, hogy engedély nélküli vágástéri hulladék égetése miatt bejelentést tett az igazgatóság a Répáshutai Erdészet ellen. A gyepterület újbóli felmérését júniusban végzik el. Az összefoglaló rámutat: a BNPI működési területén nő a ragadozómadár-mérgezések száma: 12 parlagi sas, több mint 20 egerészölyv és holló pusztulását jegyezték fel. Az esetek jórészt két község határán történtek, így vélhetően azonosak az elkövetők. ■ G. R. Perforáló gép hozhat újabb sikert a KRF-nek gyöngyös Egy újabb, a mező- gazdasági munkát forradalmasító berendezés szabadalmaztatására készül a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, ahol olyan fóliaperforáló gépet fejlesztettek ki, ami energiatakarékosabbá teszi a természeti termelést. A kutatók elképzeléseiket kis- és fóliaalagutas dinnyetermesztésben ellenőrizték. A rendszer kiválóságát több tízezer mérés igazolja. A kifejlesztett fólián olyan különleges perforációk vannak, amitől a hideg éjszakában a lyukak becsukódnak, ám ha a fólia alatt a levegő 35 Cel- sius-fok fölé hévül, a nyílások elkezdenek szellőztetni. ■ J. M. Sárga és zöld levelek - mintha két évszak találkozna. Sajnos, a „randevú” semmi jót nem jelent. A legyengült erdő szomjazik... Aggasztó a fapusztulás Mátra Tavasz végére több fenyő és lombos fa is rozsdabarna lett A fekete fenyők után az őshonos fafajok is pusztulnak a Mátrában, munkacsoport jött létre a károk felmérésére. Az erdészek már csak Medárdban bíznak. Juhász Marianna A tél vége óta látványosan I és nagyon gyorsan pusztulnak a fekete- és az erdei fenyők a Mátrában, ahol a természet- barátokat döbbenetes látvány fogadja. Mindeddig a szakemberek azt hitték, hogy a fekete és az erdei fenyő mindent kibír, j Úgy tűnik, mégsem. A fenyőket | az 1950-60-as években telepítették a Mátrába. ■ A vízhiány, az extrém aszály után a szakemberek már csak Medárdban bíznak. Sajnos, a szélsőséges időjárás nem kímélte a lombkoronás kultúrfajokat sem. Amerre a szem ellát a mátra- füredi Kozmári-kilátóból, jól I kivehető, hogy a jó pár ezer éve a Mátrában élő őshonos cser-, a tölgy- és a bükkfák is rozsdabarnán világítanak a hegyoldalakon. De hasonló látvány fogadja a természetbarátokat a déli Mátra egyéb területein és a Pipis-hegyen is.- Ez nem statikus állapot, lévén egyre több fa szárad ki a tartós csapadékhiány és az extrém aszályos időszak miatt. Az első fél év semmi jóval nem kecsegtet, eső hiányában egyes egyedek zöld lombja nem tudott regenerálódni. Most már aggasztó a helyzet - mondja Dudás Béla, a Mátrafüredi Erdészet vezetője. - A szárazság változatlanul a feketefenyőt érinti a leginkább, de a télvégihez képest súlyosabb a helyzet. Sajnos már erdőrészletek szintjén mérjük fel a károkat. A munkába a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola is bekapcsolódott, a kutatók és a hallgatók a levegőből elvégezhető távérzékelési technikával igyekeznek segíteni a fapusztulást okozó probléma feltárását. A főiskola és az erdészet most azon dolgozik, hogy pályázati forrást találjanak a vizsgálat elvégzésére. A száradó fák megmentésére létrehozott szakmai munkacsoport addig dolgozik majd, amíg aggályos marad a Mátrában élő fák helyzete. Ott hagyják humusznak A Mátrában kiszáradt fenyők adottságaik miatt a faiparban sem hasznosíthatók. Tudjuk, hogy kártevőknek nem lehetnek melegágyai, mivel nem kórokozó okozta a pusztulást, ezért ott hagyják a fenyőket az erdőben, ahol humusz lesz belőlük. Nem egyedi a történet májusban Erdély-szerte is tömeges fenyőerdő-pusztulást tapasztaltak, ám ennek okai még ismeretlenek. Néhány szakember kórokozók, bogarak által okozott károsodásokra gyanakszik. Romániában már korábban is volt nagyobb méretű, kórokozók miatti száradásos erdőpusztulás, ám a több évtizede történt esetet csak a szil- és a tölgyerdőknél észlelték.- Azt, hogy az őshonos fajok nem érzik jól magukat, nem csupán a lombkorona elbarnu- lása jelzi - teszi hozzá Dudás Béla. - Mivel száraz a termőhely, a fák védekezésképpen kisebb leveleket hoznak, hogy még tovább csökkentsék a párologtató felületüket. Egyelőre nem tudjuk, hogy mesterségesen be kell-e avatkoznunk a veszteséggel járó folyamatba. Mivel az egész Mátrát nem lehet víztömlővel locsolni, abban reménykedünk, hogy Medárd az elkövetkezendő negyven nap folyamán beváltja majd a hozzá fűzött reményeket. Mielőtt még tovább nőne a kár, és a mostaninál is nagyobb lenne a baj, csak abban bízhatunk, hogy több-kevesebb eső enyhíti majd a szárazságot. Elsődleges vizsgálataink alapján a csapadékhiány okozza a fák elszáradását, másodlagos károsítót, például rovarokat vagy gombát, ezidáig még nem találtunk, az azonban tagadhatatlan, hogy ez utóbbiak a megbetegedett, legyengült állományban sokkal könnyebben okozhatnak további károkat. 1 PERCES INTERJÚ Nyáron is vár az egri Ifi Pont lassan vége a tanévnek, de ez nem jelenti azt, hogy a diákok által közkedvelt egri Ifi Pont is bezárná kapuit a nyári szünet idejére. A távolabbi tervekről és lehetőségekről érdeklődtünk Tóth-Vági Eszter irodavezetőtől.- Mivel várják a fiatalokat a következő hónapokban?- Nálunk nyáron ugyanúgy igénybe lehet venni a pályaválasztási-, a karrier-tanácsadást, amire talán akkor lesz nagyobb igény, ha meglesznek a felvételi eredmények. Akit esetleg nem vesznek fel, annak felvilágosítást tudunk adni, hogy milyen lehetőségei vannak még. Mentálhigiénés, diákjogi, önkéntes tanácsadás, és drogkérdésekben is fordulhatnak hozzánk, valamint a városi és országos fesztiválokról, rendezvényekről is informálódhatnak nálunk.- Lesznek újdonságok?- A nyárra nem tervezzük új szolgáltatás bevezetését, viszont szeptembertől több program is van a tarsolyunkban, amivel szeretnénk még több fiatalt be- vonzani az irodába, illetve a hátrányos helyzetű fiatalok bevonása is fontos célunk.- Ha jól tudom, az egri Ani- me-klub az Ifi Pontban szokott gyűlésezni.- Igen, ők minden szerdán nálunk jönnek össze, most nyáron egy animemaraton- ra készülnek. A helyhiány sokaknál probléma, ezért mi továbbra is várjuk az olyan önszerveződő csoportok, klubok jelentkezését, akik nem tudnak hol összegyűlni! Irodánk belső helyisége alkalmas ezen célokra. ■ SZ. E. Tóth-Vági Eszter: nálunk nincs nyári szünet Uj kincsek épülnek a termál völgyben demjén Hamarosan átadják a gyógy- és wellness hotelt a fürdő mellett A hevesi vízügyi múlt egy szolnoki kiállításon Három év alatt kétmilliárd forintos fejlesztés valósul meg Demjénben, amelynek keretében kilencszázmillióért négy- csillagos gyógy- és wellness hotel, egymilliárd forintért egyedülálló barlangfürdő épül a településen. Az első ütemben hamarosan több mint 267 millió forintos támogatással 50 szobás, 106 férőhelyes szállodát adnak át. A négyszintes épületbe három éttermet, több konferenciatermet is terveztek. Rácz Kinga a tulajdonos cég képviseletében kijelentette: a fürdő fennállása óta 300 ezer vendéget fogadott. A szállodát várhatóan augusztusban nyitják meg, eközben gőzerővel folytatódnak a barlangfürdő kialakításának munkálatai is. A beruházásokat hitelből és önerőből, valamint az Európai Unió által biztosított forrásból végzi a Demjén Termál Fürdő Kft. A fejlesztés eredményeképpen 2017-re megduplázódhat a völgy látogatószáma. Fodor Géza, a település polgármestere tegnap úgy fogalmazott: nagyon-nagyon büszkék a fejlesztésre, ráadásul a beruházás nem csupán a fürdőnek hoz nagyobb hírnevet, I de a Demjénben élőknek is elő- S nyére válik a szálloda. A tulaj- f donosokat arra kérte, lehetőleg | minél több helyi munkavállalót I alkalmazzanak. ■ P. A. Nyitás előtt: négy szinten szinte minden... Képgaléria: HEOL.hu vízügy A Közép-Tisza-vidék vízügyi múltjáról nyílt kiállítás a Szolnoki Megyei Levéltárban. A tárlat számos Heves megyei érdekességet is tartalmaz.- Miként a Tisza, e kiállítás is közös érték, amely tematikus rendben a halászat, a hajó és a vízimalmok, a folyószabályozás, az ármentesítés, a vízi közlekedés múltját mutatja be - mondta dr. Fülöp Tamás, a levéltár igazgatója. Lovas Attila, a Kötivizig igazgatója ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy a múlt alapos ismerete nélkül nem lehet a jövőbe tekinteni.- Most, a digitalizálás korában sokszor nem vesszük komolyan a papírra vetett emlékeinket, pedig ezek több száz év múlva is megnézhetők lesznek. Többek között ezért is van nagy szükség a levéltárakra. A látogatók megismerhetik például Nyárádi Hartl Ede nevét, aki az 1870- es tiszai árvizek során vagyonát nem kímélve mentette a lakosságot. A bemutató emléket állít néhány jelentős vízügyi szakember, így Barócs János, a jászkiséri társulat alapítója, illetve Bedekovics Lőrinc munkásságának. ■ SZ. R. ■ A digitalizálás korában is nagy szükség van a levéltárakra.
