Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-08 / 107. szám
6 VÁLASZTÁSOK - GAZDASAG 2012. MÁJUS 8., KEDD Felerősítették a piaci félelmeket a választási eredmények tőzsdék Az európai tőzsdeindexek meredek gyengüléssel kezdték a hétfőt, jelezve, ] a piaci szereplők nem örültek annak, hogy Francois Hollandé győzelmével felpuhulhat a fiskális szigor az euróövezetben. A kockázatkerülést az is fokozta, hogy Görögországban sem biztos a megszorítás-pártiak parlamenti többsége. A félelmek hatására az euró háromhavi mélypontra esett a dollárral szemben: a kurzus a pénteki 1,315-ről 1,30 alákerült hétfő reggelre, majd délelőtt visszakapaszkodott a lélektani határ fölé. A piaci szereplők a biztonságosnak ítélt eszközök felé fordultak, így a német állam- kötvények hozama rekordalacsony szintre csökkent, és az Egyesült Államok kötvényei is profitálni tudtak a negatív hangulatból. Közben az olasz és a francia állampapírok hozama emelkedett. ■ Komoly esést produkált tegnap a görög tőzsde, a forint viszont korrigálta a reggeli gyengülését. Délutánra az euróövezeti piacokon is oldódott a félelem, a görög piac ugyanakkor nem tudott felkapaszkodni, a vezető tőzsdeindex több mint 7 százalékos eséssel nyitott, és délután is 6 százaléknál nagyobb leértékelődést mutatott. Elsősorban a bankpapíroknak csökkent az árfolyama. A befektetők szabadulni kezdtek a kockázatosabbnak ítélt eszközöktől, így a feltörekvő devizának számító forintot is elérték az euróövezeti rengéshullámok. A hazai fizető- eszköz azonban csak mérsékelt leértékelődést mutatott, a pénteken késő este kialakult 286 forintos árfolyamról 287,5- ig esett hétfő hajnalra a forint. Délelőtt pedig ledolgozta hátrányát, és újra 286 körül ingadozott a jegyzés a bankközi piacon. A forintnak továbbra is | támogatást nyújt a nemzetközi j viharok ellen, hogy már nem veszik a távoli jövőbe az EU/ IMF-tárgyalások megkezdése. Az euróövezeti feszültség fokozódása esetén a forint sem úszhatná meg a gyengülést a következő hetekben. ■ H. J. Földcsuszamlás az EU-ban választások Elzuhantak a nagy pártok Görögországban Francois Hollandé és Angela Merkel álarcával aktivisták adták elő a „villámházasságot”: a két vezető vasárnap este beszélt először egymással Felpuhulhat a fiskális paktum és borulhat a túlzott megszorítások politikája - ez lehet a hétvégi francia és görög választások legfőbb hozadéka. Görögországban patthelyzet látszik kialakulni, mert a hitelcsomag melletti pártok egyedül nem lesznek képesek kormányt alakítani. Wéber Balázs - Tar Gábor Az Angela Merkel nevével fémjelzett, kőkemény megszorításokon alapuló stabilizációs gazdaságpolitika bukásaként értékelik elemzők a hétvégi választások eredményét. Franciaországban a túlzott takarékossági programok helyett a növekedés beindítását előtérbe helyező Francois Hollandé utasította maga mögé a német kancellár fő szövetségesét, Nicolas Sarkozyt, 'míg a görögöknél a megszorítások és a hitelcsomag ellen kampányo- ló pártok törtek előre az Új Demokrácia és a Paszok kárára. Az európai adósságválság kezelésében az egyik legnagyobb hibája az volt a távozó francia elnöknek, hogy csupán követte a kizárólag megszorításon alapuló német vonalat- mondta Franco Frattini volt olasz külügyminiszter a Nézőpont Intézet által rendezett tegnapi budapesti kerekasz- tal-beszélgetésen. Az Európai Bizottság egykori alelnöke szerint eljött az idő, hogy Európa változtasson az eddig követett válságkezelési stratégián, és a fiskális paktum mellett a növekedés elősegítésére is fókuszáljon. Ezzel párhuzamosan Görögországban is azért erősödhettek meg az EU- és IMF-ellenes erők- figyelmeztetnek szakértők -, mert a nemzetközi szervezetek által a hitelcsomag fejében diktált megszorítások mesz- sze túllépték a társadalom fájdalomküszöbét. A folyamatos Satuba kerülhet Merkel könnyen össztűz alá kerül-. hét a közeljövőben Angela Merkel német kancellár: míg ófrancia kormányfő valószínűleg a fiskális paktum felpuhításáért küzd majd, és a német szociáldemokraták is a növekedést ösztönző intézkedésekkel toldanák meg azt, addig Merkel pártjának, a CDU-nak a koalíciós partnere, az FDP tudatta: ragaszkodnak a paktumhoz és a megszorításokon alapuló polinyugdíj- és bércsökkentések tömegeket taszítottak mélyszegénységbe, amelyek így olyan pártokra szavaztak, amelyek azt ígérték: szakítanak ezzel a politikával. Ami a részleteket illeti, a hitelcsomag mellett kitartó két nagy párt hatalmasat bukott - az Új Demokrácia támogatottsága 33-ról 18,9-re, a Paszoké 44-ről 13 százalékra csökkent 2009-hez képest -, miközben a csomag újratárgyalása mellett kampányoló Radikális Baloldali Szövetség (Syriza) triplázott, és 17 százalékkal a második legnagyobb politikai erő lett. A parlamentbe összesen hét párt került be, köztük egy sztálinista és egy neonáci politikai tikához. A liberális párt a hétvégén Schleswig-Holsteinben tartott választások eredménye láttán bátorodott fel: a nyolc százalék relatív jó eredmény ahhoz képest, hogy más tartományi választásokon legutóbb még a parlamenti küszöböt sem sikerült átlépniük. A schleswig-holsteini választást a CDU nyerte hajszállal az SPD előtt, egyelőre azonban kétséges, hogy folytathatja-e a kormányzást. erő is. Az Új Demokráciának három napja van arra, hogy kormányt alakíthasson, erre azonban a Paszok mellett még egy pártra szüksége lenne. Ha ez szerdáig nem sikerül, akkor a Syriza kap lehetőséget erre. Bár a szintén elsősorban An- | gela Merkel nevéhez fűződő, az eurózóna-tagállamok költség- vetésének központi kontrollját jelentő fiskális paktum még áll, a szerződés komoly konfliktus- forrás lehet Merkel és Hollandé között. Angela Merkel tegnap a kötelező udvariassági körök megtétele után kijelentette: a korábban már 25 ország által j kialkudott és aláírt fiskális paktum „nem tárgyalható újra”. Hollandé viszont választási kampányában a szerződés újratárgyalása mellett érvelt. „Bár ebben a témában valószínűleg hosszú egyeztetések fognak lezajlani, a paktum egészét nem látom veszélyben, maximum annak időbeli megvalósulása csúszhat majd” - mondta lapunknak egy német diplomáciai forrás. A Spiegel információi már május 15-én - beiktatása napján - Berlinbe látogathat Hollandé. A két politikus eddig csupán egyszer beszélt közvetlenül egymással - vasárnap este, amikor Merkel telefonon gratulált Hollande-nak a győzelemhez. Június közepén lesz Hollandé első nagy próbatétele kétségek A Szocialista Párt (PS) reneszánszát hozhatja el Franciaországban az, hogy 1988 óta újra baloldali elnököt választottak vasárnap. A vok- sok 51,62 százalékát megszerző Francois Hollandé sikere ugyanis hatással lehet a június 10-én kezdődő parlamenti választásokra is. A verseny szorosnak ígérkezik; a jelenlegi előrejelzések szerint a PS a szavazatok 33 százalékára, míg Nicolas Sarkozy leköszönő elnök pártja, az UMP 30 százalékra számíthat. Kérdéses azonban, hogy az Hollandé megválasztása utáni első, negatív piaci reakciók és Angela Merkel német kancellár határozott, a fiskális paktum változtatását elutasító kiállása után meddig tartanak a mézeshetek. Vagyis mikor derül ki, hogy bármennyire is kedvező a megszorítást elutasító, a növekedésre koncentráló gazdaságpolitikai irányváltás, nem tarthatók a kormánypozíciót soha be nem töltő politikus kampányígéretei. ■ Az új francia elnök egyes lépéseket már augusztusra kilátásba helyezett. Az új francia elnöknek nem lesz könnyű dolga, annál is inkább, mivel hatvanpontos programjában egyes lépéseket már augusztusra kilátásba helyezett. Ilyen a nyugdíjkorhatár 60 évről 62-re emeléséről szóló döntés részleges visszavonása vagy az évi egymillió eurónál magasabb jövedelmek 75 százalékos megadóztatása. Nagyobb hatású lehet a költségvetés egyes elemeinek újratárgyalása úgy, hogy európai partnerei felé azért igyekezett fenntartani azt a korábbi vállalást, hogy a deficitet jövőre az unió elvárt 3 százalékos szint alá szorítja az ország. Ezt Hollandé úgy tartja elképzelhetőnek, hogy országa GDP-növekedése a jelenlegi fél százalékról akár 2 százalék fölé nő a következő időszakban. Gazdaságélénkítési terveit azonban bírálói irreálisnak tartják, annál is inkább, mivel a növekedést fokozó elemeket homályosan vázolta fel a megválasztott államfő. ■ GY. M. Varga Mihály: 15 milliárd eurora szerződnénk Tadic nyerte az első fordulót SZERBIA Előretörtek a nacionalisták - VMSZ: öt mandátum Többlettel zárt áprilisban az államháztartás nagyjából a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodást kellene kötnie Magyarországnak a Nemzetközi Valutalappal (IMF)- közölte tegnap a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a TV2-ben. Varga Mihály elmondta: az IMF-tárgyalások most azért halasztódnak, mert a valutaalapnak és az Európai Bizottságnak egyeztetnie kell, pontosan milyen feltételekkel induljanak a tárgyalások. Magyarország kész arra, hogy holnap elkezdje a tárgyalásokat, és bízik egy sokkal gyorsabb szakasz elkezdődésében. Az államtitkár a tranzakciós adóról elmondta: a kormányzati javaslatot a nemzetgazdasági tárca vizsgálja, és elemzi, hogy pontosan kire milyen határok között, milyen nagyságrendben, milyen keretek között lehet kivetni. Varga Mihály biztos volt abban, hogy a magánszemélyek nem fizetnek közvetlenül ilyen adót, ezt technikailag sem lehet megoldani. A bankoknak kell majd összesíteniük és átutalniuk a tranzakciós adót a költségvetésbe. ■ A nacionalista Szerb Haladó Pártnak (SNS) lesz a legtöbb képviselője a legkésőbb szeptember elejéig megalakuló új szerb parlamentben. Az SNS a 250 parlamenti helyből 73-at tudhat a magáénak. Az eddig kormányzó, Boris Tadic leköszönt államfő vezette, Euró- pa-barát Demokrata Pártnak (DS) 68 mandátuma lesz. A Szerb Szocialista Párt (SPS) 45 képviselőt küldhet Belgrád- ba. Az SPS az első és második helyezettel is hajlandó tárgyalni a kormányalakításról. Az elemzők szerint a demokraták a köréjük csoportosuló pártokkal képesek kormányt alakítani, ha Tadic megállapodik Tadic kormánykoalíciót köthet a Liberális Demokrata Párttal (LDP), a Szerbiai Egyesült Régiók pártjával (URS) és a kisebbségi pártokkal, elsősorban a Vajdasági Magyarok Szövetségével (VMSZ), bár az utóbbi a választások előtt kijelentette, nem venne részt a kormányzásban. A Pásztor István vezette VMSZ öt (esetleg hat), a Magyar Polgári Szövetség - Mindannyian Együtt tömörülés - egy-egy mandátumot szerzett. Az elnökválasztás május 20-ai második fordulójába Boris Tadic, a DS jelöltje 26,7 százalékkal, a nacionalista Tomislav Nikolic a második helyen, 25,5 százalékos támogatottsággal került be. ■ AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS központi alrendszerének többlete áprilisban 289,3 milliárd forint volt. Az első négy hónapban a deficit 228,2 milliárd forintot tett ki - közölte a nemzet- gazdasági tárca. Áprilisban a központi költségvetés 283,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 11,3 milliárd forintos szufficittel, a tb pénzügyi alapjai 5,8 milliárd forintos deficittel zártak. Egy éve az államháztartás központi alrendszerének többlete 75,9 milliárd volt. Az idei év április végi 228,2 milliárd forintos hiánya jóval kisebb a 2011. évben mért, első négyhavi 666,2 milliárd forintnál. ■ ■ „Magánszemély tranzakciós adót biztosan nem fog majd fizetni...”
