Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-07 / 106. szám

gyöngyöspata A mátraaljai faluban szeretik a rendet. Jegyzői hitvallás az eresz alatt. Vizes póló a hivatal udvarán. Nem mindegy, mit lát otthon a gyerek. Sok roma Kanadába vándorolt. A fizetség ugyan kevés, de rendszeres jövedelmet biztosít. A polgármester szerint már működik a helyi modell. LÁTTAM VIDÁM KÖZMUNKÁSOKAT 1$ 2 A NAP TÉMÁJA 2012. MÁJUS 7., HÉTFŐ Közmunkások a főtéren. A tevékenységüket ellenőrző polgármester szerint a dolgos embereket igenis megbecsülik a településen. Juhász Oszkár gyöngyös­patai polgármester szerint csak az ál-jogvédők és poli­tikai ellenfelei nagyítják fel a községben meglévő prob­lémákat. Úgy látja, a helyi romáknak csupán egy szűk csoportja gerjeszti a feszült­séget, ami azonban nem mutatkozik meg a hétköz­napokban. A faluban talál­koztam szűkszavú cigány közmunkásokkal is. Tari Ottó 2012. ÁPRILIS 23., DÉLUTÁN- Közületek kerülnek ki a jövő kétkezi munkásai! A ti gyerekeitekből lehetnek agy­sebészek, jogászok is! - mondja a patai romatüntetés egyik szó­noka. A községháza előtti cso­port hangosan válaszol:- Úgy van! Úgy van!- A gyerekeitek termelik meg a mi nyugdíjunkat! De mi lesz, | ha ellehetetlenítik őket? Ha | nem kapják meg az esélyt?- Igazad van! - feleli a tömeg. Szemmel láthatóan sokan dühö­sek, de a többség inkább csak a jó időt élvezi, meg talán azt, hogy a szervezőkkel szolidari­tást vállalva kifejezheti ellen­érzéseit Juhász Oszkár polgár- mesterrel szemben. A jobbikos községvezető a hi­vatalban tartózkodik, de nem megy ki a demonstrációra. A hamarosan kezdődő képvi­selő-testületi ülésre készül, ám van hozzáfűznivalója a kinti történésekhez is.- Megtévesztett emberek jöt­tek ide, politikai ellenfeleim így használják ki a cigányság politikai naivitását - közli állás­pontját, amelynek legfontosabb üzenete, hogy esze ágában sincs eleget tenni a tüntetők követelé­sének. - Javaslom, látogasson el hozzánk valamelyik hétköznap, hogy teljesebb legyen a kép. 2012. MÁJUS 3., DÉLELŐTT Ellátogattam. Két cigánylány - de az is le­het, hogy valamelyikük már asz- szony - incselkedik egymással a községháza udvarán. Először csak markukat a cső alá tartva isznak a kerti csapból, aztán egymást kezdik locsolni; évő- désük hangos kacajba fullad. Olyan, mintha egy strand vi- zespóló-bemutatóján lennénk... A hölgyek rövid kergetőzés után visszaszaladnak a többiekhez, és folytatják tevékenységüket. Ám mielőtt újra belelendülné­nek, megérkezik Juhász Oszkár. Nem a megszokott fehér inget és hímzett fekete mellényét viseli - a napi teendők praktikusabb öltözéket kívánnak. A cigánylányok hozzá lép­nek, rövid kedélyes beszélgetés, majd a faluvezető a kocsijához lép és elhajt.- Közmunkások - mutat a csoport felé dr. Mátyás István jegyző, aki a nagy hőségben az iroda helyett az eresz alatti asztalnál böngészi a hivatalos iratokat. Csütörtök lévén nincs ügyfélfogadás a hivatalban, a hangulat már-már az Indul a bakterházból ismert békebe­li-poros miliőt idézi. Ha nem is készültem vérivásra, az iménti idill jócskán meglepett.- Könnyebb lesz majd, ha a gyám- és szociális ügyek át­kerülnek a járáshoz, de erről egyelőre nincs több informáci­ónk - mondja a jegyző. - Addig nekünk kell ezekkel is bajlód­nunk. Sok munkánk van, az is­kolában a szigorítások ellenére sem csökkent a mulasztások száma. Van diák, aki három hónapot hiányzott. Szerencsére a kollégák felkészült emberek. Ha az ember Patán jár, magá­tól értetődik, hogy szóba kerül a romák és a nem romák együtt­élésének a kérdése. A tapaszta­latok alapján talán maguk a he­lyiek csodálkoznának a legjob­ban, ha nem így történne.- Nem vezetünk az etnikai arányok szerinti kimutatást, hiszen nem is tehetnénk, de a becslések szerint a 2668 la­kosból négyszáz lehet hátrányos helyzetű, azaz javarészt cigány származású - mondja a jegyző. - Az óvodában és az iskolában ez az arány 50-50 százalék. Ám a roma népességből egyes in­formációk alapján százhúszan, mások szerint hetvenen Kana­dába vándoroltak. Dr. Mátyás István azt ál­lítja, Patán a községet érintő ilyen-olyan, sokszor az ország­határon átnyúló vélekedések ellenére is jó jegyzőnek lenni. a gyöngyöspatai önkormányzat idén mintegy 460 millió forint­ból gazdálkodik. Az összeg az állami normatíva megcsappa­nása következtében több mint 20 millióval kevesebb a két évvel ezelőttinél. A mostani vezetés örökölt 40 millió folyószámla­hitelt is, így szűkös gazdálko­dásra kényszerülnek. Reménye­ik szerint ismét elnyerik az ön­hibájukon kívül hátrányos hely­zetűvé vált településeknek adha­tó támogatást, s ennek köszön­hetően talán elkerülhetik a na­- Valóságos kihívás - bizony­gatja. - Állandóan szem előtt végezzük a munkánkat, min­den mozdulatunkat figyelik, és az átlagost meghaladóan ellen­őrzik. Itt egy esztendő alatt több minden történt, mint máshol az elmúlt húsz év során. Lemon­dások, új képviselők, időközi vá­lasztás, közmunka-mintaprog­ram... A munkánk húsz száza­lékban szakmaiság, nyolcvan­ban pszichológia. Helytállunk. A közmunka minden beszél­getés során szóba kerül; a falu­ban érezhetően sikertörténet­ként értékelik a bevezetését. Juhász Oszkár a megválasztása előtt javarészt ezzel, továbbá a közbiztonság megerősítésével kampányolt. Szerinte mindkét területen jelentős eredménye­ket sikerült elérniük.- A közmunkaprogramban jelenleg hetvenhatan vesznek részt - jelenti ki a faluvezető, miután visszaérkezik a faluköz­pontból, ahol ellenőrizni kellett az árokásást. - Egyötödük nem roma. Nem kapnak túl sok jutta­tást, havi 47 ezer 75 forint illeti őket, amit szerintem megemel­hetnének a minimálbér szintjé­re, de a mostani helyzetben ezt is értékelni kell. Rendszeres jö­vedelmet biztosít számukra, és aki itt megállja a helyét, az más munkahelyekre is nagyobb ön­bizalommal jelentkezhet. gyobb pénzügyi problémákat. A község szerencsésnek mond­hatja magát, mivel teljes köz­mű-kiépítettséggel rendelkezik (a csatornára a lakosság % szá­zaléka rákötött), van uszodájuk szaunával, saját szennyvíztisztí­tójuk, nemrég 86 millió forintból új óvodai szárnyat építettek tor­nateremmel, bekötötték a széles­sávú internetet, az iskolában pedig interaktív táblákat szerel­tek fel. A legnagyobb gondot a működési költségek draszti­kus emelkedése jelenti. A polgármester azt mondja, legutóbb csak hárman utasítot­ták vissza a felajánlott lehető­séget. Nem mindenki veti bele magát teljes elánnal a munkába- indoklásuk szerint ennyi pén­zért a lazább tempó is elégséges -, mégis, az itteniek a tavalyi erdőtelepítési akció során haté­konyabbnak bizonyultak, mint Gyöngyösorosziban a kétszer annyi közfoglalkoztatott.- Nem mindegy, mit lát ott­hon a gyerek - indokolja a prog­ram további előnyeit a beszélge­téshez ismét csatlakozó jegyző.- Pedagógiailag fontos, ha azt tapasztalja, hogy apu minden reggel dolgozni indul. Nehéz fel­adat a tartósan munka nélkül élőket visszaszoktatni a rend­szeres tevékenységhez.- A napokban csaknem az összes környező településen betörtek valahová. Volt, ahol a templomot fosztották ki, más­hol a parókiát, de lopkodtak a családi házakból is. A mi fa­lunkat jó ideje elkerülik a bűnö­zők, mert tudják, hogy mi nem­csak szeretjük, hanem vigyáz­zuk is a rendet - mondja Juhász Oszkár, miközben a központ felé ballagunk. - Már most is Heves megye egyik legkiemelkedőbb közbiztonsági mutatóival ren­delkezünk.- S akkortól megvalósultnak te­kinthető a gyöngyöspatai modell?- Szerintem már létezik, de bőven akad még rajta csiszolni- való. Az irányt kijelöltük; az it­teni cigányság jó része bizonyí­totta, hogy tudnak dolgozni, ha akarnak. Belátták, hogy sokkal előnyösebb számukra is, ha be­illeszkednek a rendszerbe. Sen­kinek nem a bőrszínével van baj, hanem egyesek viselkedé­sével. Lassan a központban lévő öreg hídhoz érünk. A falu - ta­lán a nagy meleg miatt is - ki­haltnak tűnik. Az utcán több­nyire romákkal találkozunk, határozott lépésekkel tarta­nak vélhetően lakóhelyükre, a Hegyalja, a Sövény vagy a Baj- csy-Zsilinszky utcába. A polgár- mester mellett csendben halad­nak el, ha van is köszönésféle, az legfeljebb csak a felek száj­mozgása alapján lehetne tetten érhető. A központban tucatnyi közmunkás mélyíti a kábelfek­tetésre szolgáló árkot. Az ön- kormányzat pár éve 26 milliót nyert a főtér rekonstrukciójára, a munkálatok nemrég kezdőd­tek el. Az egyik gödörben a hú­szas éveiben járó cigány fiatal­ember, Csemer Gyula forgatja a lapátot, s amikor megszólítom, akkor se hagyja félbe. Ám ha nem is nagy lelkesedéssel, de azért válaszol a kérdéseimre. A megye egyik legna­gyobb települése volt gyöngyöspata jelentős történel­mi múlttal rendelkező település a Mátra lábánál. Névadóját, Pa­tát - aki Aba Sámuel őse volt - Anonymus is megemlíti. Egé­szen a XIV. századig Eger után a második-harmadik legnépe­sebb lakott hely volt a megyé­ben. A dicső időkre emlékezve 2010-ben a központban felállí­tották Mátyás király egyik ágyú­jának, a Csókának a mását, amellyel a legenda szerint a szinte még gyermek uralkodó első csatáját vívta a husziták ellen. A község nevezetessége a középkori templom, oltárán Jézus családfájával, illetve a há­romlyukú híd is. Érdekesség, hogy a hagyomány úgy tartja, a török időkben a pataiak bor­ral fizették meg az adót a hithű muzulmánoknak, akik cserébe nem dúlták fel a települést. A környéken a pataiakról úgy vélekednek, mint dolgos, büszke és becsvágyó népről. ■ Eredményes-e a gyöngyös­patai modell? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu y A szavazás eredményét hol­napi számunkban közöljük.- Mi a véleménye a polgármester úrról?- Se nem jó, se nem rossz. Olyan közepes - mondja.- Haragszanak rá valamiért?- Azt nem. Nincs harag - je­lenti ki halkan. Társa, egy idő­sebb férfi közlékenyebb; azt mondja, kevés ez a pénz, amit kapnak, de kell a megélhetés­hez. - Csináljuk - vonja meg a vállát, s ezzel ő is befejezett­nek nyilvánítja a diskurzust. A korán jött kánikulában ekkor megdördül az ég: Ecséd felől fekete felhők közelednek, s pár csepp eső is lehullik. Ju­hász Oszkárral megállunk Mátyás király ágyújánál (nem lövök vele - ékelődik), de ha nem akarunk elázni, már csak röviden ismertetheti további el­képzeléseit.- Az iskolakert megvalósult, s több mint háromhektáros szántót vásároltunk további művelésre - mondja. - Lesz szociális boltunk, tervezünk tanyaépítést, ahol őshonos magyar fajtákat tenyésztünk. Gondozunk gyümölcsfákat, telepítünk gyógy- és fűszer- növényeket is, úgyhogy akad feladat bőven. A polgármester értetlenked­ve néz rám, amikor arról fag­gatom, hogy szükség esetén egymagában is kimenne-e a ci­gánysorra.- Miért ne mennék? - kér­dez vissza. - Itt nem szokás, hogy anyázzák az embert, főleg a polgármestert. Békeszerető falu a miénk. Nem polgárháború készül - élcelődik Juhász Oszkár polgármester Mindenük megvan az ezen a településen élőknek

Next

/
Thumbnails
Contents