Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-31 / 126. szám

2012. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK iHHHBHÉMMHI 3 MEGYEI KÖRKÉP A szőlőültetvények nagyrészt megúszták a fagyot. Hevesben 22 hektáron jeleztek kárt, ez az ültetvény is ezek közé tartozott. Kevesebb lesz a gyümölcs agrárkár A fagy megtizedelte a meggyet, az almát és a cseresznyét is Forgalomkorlátozás a megyeszékhelyen egér A Heves Megyei Vízmű Zrt. értesíti fogyasztóit, hogy május 31. és június 6. között a Szarvas téren ivóvízháló­zat-rekonstrukciót végez, amely vízhiánnyal nem jár, ám ezen időszakban az érintett területen forgalom- korlátozások várhatók. Kérik fogyasztóik és az arra közle­kedők türelmét. ■ SZ. E. Harmincéves a Móra Ferenc Tagiskola EGER Nemrégiben lett har­mincéves a Móra Ferenc Tagiskola és Előkészítő Szakiskola. A jubileumra kiállítással és gálaműsorral készültek az intézmény ta­nárai és diákjai. ■ SZ. E. Sószobát avattak a Gesztenyéskertben hatvan A Gesztenyéskert Óvodában egy sószobát ala­kítottak ki, amely a légúti megbetegedések megelő­zésében nyújt kiemelkedő szerepet. Az intézményben az udvart is felújították. Az átadó ünnepségén az óvodá­sok adtak műsort, majd Szi- nyei András alpolgármester mondott köszöntőt. ■ SZ. E. Fémprotézist kapott a Király széke szomolya A természet- védelmi terület és terepi bemutatóhely egyik szik­lája az elmúlt évben - egy megerősödő tölgyfacsemete miatt - megrepedt, így aztán szükségessé vált a látogatók­ra is veszélyt jelentő szikla­tömb megerősítése, amit a napokban kőzethorgonnyal rögzítettek. ■ SZ. E. A szomolyai kaptárkövek A Heves megyei gyümölcsö­sök felét érte kár az elmúlt hónapokban. A májusi hideg a dinnyét is érintette. Tóth Balázs A Heves Megyei Kormányhiva­tal Földművelésügyi Igazgató­ságához Pünkösdig beérkezett adatok alapján a déli, valamint az áprilisi fagyok következté­ben a gyümölcsösökben több mint 1800 hektáron keletkezett nagyobb kár megyénkben. Ez Heves megye 3500 hektárnyi gyümölcsültetvényének több mint a felét érinti. Várhatóan ekkora területen haladja meg a terméskiesés a 30 százalékot - tájékoztatta lapunkat Bocsi Csaba, a Heves Megyei Kor­mányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője. A fel­dolgozott adatok alapján a leg­nagyobb területen a meggyül­tetvények károsodtak, hiszen közel 570 hektárnyi meggyes fagyott le. Az almások is bosz- szankodhatnak, hiszen 370 hektárt sújtott a hideg. Terület­méret szerint a következő áldo­zat a cseresznye volt 261, vala­mint az őszibarack és a szilva egyenként több mint 140 hek­tárral. A kajszi 66, a körte 77, a dió 80 hektáron károsodott. A kisebb területen termesztett növények közül a ribizli- és a bodzaültetvények szenvedték meg leginkább a mostoha idő­járást, 30-40 hektáron is szeré­nyebb termésre számíthatnak a tulajdonosok.- Szerencsére az áprilisi fagy óta nem történt rendkívüli ese­mény - mondja Gál István, a Mátra Alma Kft. termelés- irányítója, emlékeztetve arra, hogy húsvétkor mínusz hét fo­kot mértek a recski dombtetőn. A hideg akkor zöld és piros bim- bós állapot között érte a fákat, nem lehetett tudni, mekkora a kár, persze, azóta már látszik. A termelők sok esetben annak ellenére nem jelentik a kárese­ményt, hogy a mezőgazdasági termelésben bekövetkezett elemi károkra vonatkozó jogszabá­lyok szélesítették a kötelezettek körét. így nem lesznek jogosul­tak agrárkár-enyhítésre. A kö­zel 15 ezer hektáron kipusztult repcéhez képest csak 5400 hek­■ Önt érte kár a tavaszi fagyok miatt? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét következő számunkban közöljük.- A hivatali szakemberek 35 százalékos kiesést prognoszti­záltak, ez reálisnak tűnik, és most már látszik is. Az év elején egy-egy fánál 18-20 kilogram­mos termésre számítottunk, e pillanatban úgy tűnik, 12-14 kilót szüretelhetünk, ha nem jön közbe semmi - fejti ki Gál István. Ennek eléréséhez leg­inkább csapadékra lenne szük­tárra érkezett bejelentés, és a mák is 481 hektáron pusztult ki, de csak 205 hektáron jelez­ték a termelők. Pünkösdig 272 kárbejelentés érkezett az igaz­gatóságra, összesen 8890 hek­tárnyi területről, ezek megala­pozottságát a helyszíni szemlék igazolták. A tényleges kár ennél nagyobb. ség, annak ugyanis híján van­nak. Az elmúlt időszakban 3-5 milliméter hullott, igaz, sem vi­har, sem jégverés nem volt. Ön­tözni ugyanakkor tudnak, de azon kívül, hogy jobb a termé­szetes víz, olcsóbb is. A dinnyét is károsították a május eleji hi­degek. Zsákai Lajos boconádi termelő elmondta, sok helyen, ahol áprilisban kiültették a pa­lántákat, kifagytak a növények. Viszont ezeket pótolták, s szinte már megkülönböztetni sem le­het, hogy melyik az első, melyik a második ültetés.- Óriási különbségek vannak az alkalmazott technika sze­rint a növények között. A legko­rábban a fólia alagutas és a ta- lajtakarásos módszerrel ter­mesztett növényeket ültették ki, előbbieken már dió nagy­ságú kis dinnyék is vannak. A hagyományos, szabadföldi termesztésűek még nincsenek ilyen állapotban, ám ezeket másfél, két héttel ezelőtt, a fa­gyok után ültették ki. Akik vállalták a korábbi ültetést és a pótlást, azoknak időben lesz most is dinnyéjük, a szoká­sosnál 2-3 héttel később lehet majd szedni - osztotta meg ta­pasztalatait Zsákai Lajos. Nem jelentették be a károkat a termelők Száz év dicsőségünk díszpolgárrá választot­ta a 70 éve elhunyt Móricz Zsigmondot Leányfalu ön- kormányzata. Nemes gondo­lat, hiszen vajon hány olyan polgár él ma ott, akinek életműve hét évtized után is olyan érték- és időtálló, mint Móriczé? Ml, HEVES MEGYEIEK ÍS eljátszhatunk dicső múl­tunkkal. Elég csak a XX. század porosodó iratai közt lapozgatni. Itt van a tarna- zsadányi Almásy Tasziló, aki együtt tanulta a festé­szet alapjait Munkácsyval Düsseldorfban, majd vidéki birtokára hazaköltözve a népnevelés ügyére fordította pénzét, idejét. Vagy idéz­zük fel Hartl Ede életét, aki emberek százait mentette a Tisza árvize elől, holott se tiszahalászi, se sarudi nem volt, bérlőként áldozta pénzét és kockáztatta éle­tét. Beszélhetnénk azokról a volt jegyzőkről, akik a múlt század elején egy-egy köz­ség intézményhálózatának kiépítését szorgalmazták, irányították, vagy azokról a plébánosokról, népneve­lőkről, adott esetben vidéki nemesi famíliákról, akik felkarolták az oktatás-, a könyvtárügyet, harangot adományoztak a népnek.|j gazdag a múltunk, de sze­gényes a jelenünk. Őszintén örülök a 70 éve halott író posztumusz elismerésének. Akkor is boldog lennék, ha a települések ismernék, meg­becsülnék azokat a hősöket, akiknek munkája, szellemi­sége nélkül ma sokkal sze­gényebbek lennénk. ettől már csak az lenne a jobb, ha a jelenben találnák meg az értékteremtő vezér- egyéniségeket, akik tetteikkel napjainkban tesznek naggyá egy közösséget. És sem a kö­zösségnek, sem a kor ma még névtelen hőseinek nem kelle­ne évtizedeket, évszázadokat várni a köszönetre. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG) velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A mágikus hatású fényfórmák tárlat Mengyán András fénykinetikus munkái Elfelejthetek a feltúrt utcák AGRiAPiPE Az Ultragun forradalmasítja a csőfelújítást Hogyan lehetséges megérteni az egyidejűleg észlelt környe­zet sokrétűségét és minőségi változásait? Van-e valamilyen módszer ennek az egyidejű észlelésnek a vizuális kifejezé­sére? E kérdésekre keresi a vá­laszokat munkáiban Mengyán András képzőművész, akinek a tárlata a napokban nyílt az egri Zsinagóga Galériában. A Formázott fény című tár­laton Mengyán elmúlt három évben készült fénykinetikus munkáit, képeit és programoz- | ható, háromdimenziós lézer- és S ledplasztikáit nézheti meg a kö- •< zönség. A kiállítás július 22-ig 2 tekinthető meg a Kossuth Lajos I utcai kiállítótérben. ■ G. R. Mengyán András kiállítása nemzetközileg is újdonságokkal szolgál Bemutatták a nagyközönség­nek az Agriapipe Kft. legújabb műszaki fejlesztését. Az Ultra­gun névre keresztelt berende­zést európai uniós forrás se­gítségével készítette el az egri cég. Az innováció egyik fő célja a - gyakran száloptikás orvosi beavatkozásokhoz hasonlított - feltárás nélküli csőfelújítások egyik leggyakrabban használt technológiájának hatékonyab­bá tétele volt. Az Ultragun kifordító be­rendezés egy több mint 30 éve sikeresen alkalmazott, ásás nélküli csőfelújítási technoló­giát, a helyszínen kikeményedő béléscsövek alkalmazását fej­leszti tovább. A javítás során a felújítandó csőbe illesztendő tömlőt többféleképpen lehet be­vezetni. Ezek a technológiák bár korszerűek, rendelkeznek hátrányokkal. Az Agriapipe Kft. ezek kiküszöbölésére ter­vezte és építette meg az új ki­fordító berendezést. ■ A lakosság a lehető legkevesebbet érzékel a csőfelújítási munkálatokból. A szerkezetet tegnap a szak­mai bemutatóra és előadásokra érkezett mérnökök működés közben is megtekinthették a cég telephelyén. A szakmai be­mutatón a berendezéssel egy öt méter hosszú, 600 milliméter átmérőjű acél csodarabot bé­leltek ki. Az előadások során ismertették az Ultragun elő­nyeit. A korábbi eljárásokkal szemben e berendezés nem rendelkezik méretkorlátokkal. Átmérőtől függetlenül, tetsző­leges hosszúságú tömlők befor- dítását teszi lehetővé, amellyel a csőbélelés időtartama felére csökkenthető. Ennek oka, hogy sokkal kevesebb ponton kell megbontani a csővezetéket, még kevesebb aknát kell ásni, kisebb az újraburkolandó felü­let, így kevesebb zaj, por kelet­kezik. Nemcsak a csőfelújítási munkálatok időtartama csök­ken, de a költségek is. ■ T. B.

Next

/
Thumbnails
Contents