Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-26 / 123. szám

2012. MÁJUS 26., SZOMBAT 13 KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA PROMÓCIÓ A tudás a pénznél is sokkalta többet er interjú Van mire büszkének lennie a fél évszázados fennállását ünneplő Károly Róbert Főiskolának Lesz még ez száz is - véli dr. Magda Sándor, a gyön­gyösi Károly Róbert Főiskola rektora, akivel az intézmény ötven éve kapcsán beszélget­tünk. Suha Péter- A Károly Róbert Főiskola az­zal foglalkozik, amire szükség van. Az EU leghátrányosabb régiójában nem lehet fejlődés agrárképzés nélkül. Agrárium pedig lesz, amíg a világ létezik. Erre alapozva mondom, hogy a főiskola megéri a következő ötven évet is. Az alkalmazott kutatások főiskolájaként szol­gálja majd a várost, a régiót, az országot - összegzi dr. Magda Sándor a félszáz év kapcsán az intézmény jövőképét.- Ötven évről sokat lehet mesél­ni, de mindent nem lehet elmon­dani. Mi a legfontosabb „üzene­te” az öt évtizednek?- A folyamatos megújulás, a fejlődés. Az, hogy a kezdetektől fogva mindig volt „vonzása” a főiskolának. Az utóbbi 25 év­ben a belső értékeinkre alapoz­va, az irányokat pontosan meg­határozva, az igényekhez és a körülményekhez maximálisan alkalmazkodva építkeztünk. Nem véletlen, hogy a távokta­tásban az országban mi vol­tunk az elsők, s nem véletlen, hogy annak bevételeiből olyan tudatos fejlődési pályára állí­tottuk a főiskolát, ami vonzotta a legjobb szakembereket és a legjobbakká válni akaró hall­gatókat. Mi nem „megvettük” a tudományban jártas kollégá­kat, hanem kineveltük. Hosszú út vezetett idáig, amikor is egy egyedülálló gyakorlati háttér­rel, kiváló szakembergárdával működő, önálló főiskola ötven évét ünnepeljük.- Ez azt is jelentheti, hogy a jövő­ben is önálló főiskola lehetne a gyöngyösi? S hogy a kérdésben indokolt a feltételes mód, az okoz Önnek fejtörést vagy hiány­érzetet?- Az egyik legstabilabb helyzetű felsőoktatási intéz­mény élén ünnepelhetem az évfordulót. Annyiban valóban beszélhetünk „feltételes mód­ról”, hogy még nem született Dr. Magda Sándor: Tízmilliárd forintnyi beruházást valósítottunk meg. Ez az országé: mind hasznos és hasznosul. döntés a felsőoktatás átalakí- a szó aggasztó értelmében ez munkánk, az eredményeink tása kapcsán elengedhetetlen azért nem okoz, mert - épp az és az adottságaink révén, a ki­együttműködésekről. Fejtörést elismert szakmai, tudományos terjedt tudományos és partne­ri kapcsolataink, hálózatunk eredményeként - több poten­ciális partnerre számítunk, és mindegyikük fogadókész az együttműködésre. Fontos hangsúlyozni: nemcsak azért, mert a „fizikális vagyonunk” valóban egyedülálló, hanem azért - és ezt a magam részé­ről még fontosabbnak tartom -, mert Gyöngyösön olyan okta­tó-kutató kollektíva állt össze, amelynek fontos az intézmény, és képesek, hajlandók is tenni érte. Ez a takarító néniktől a rektorig mindenkire igaz: ki-ki a saját területén és posztján fo­lyamatosan a legjobbat igyek­szik nyújtani.- A doktori iskola, az egyetemmé válás perspektívája még lehet realitás?- Az átalakuló felsőokta­tásban most elsősorban azt kell nézni, hogy mi az igény a gyakorlatban. Személyes vé­leményem szerint Magyaror­szágnak 4-5 egyetemnél többre nincs szüksége, és ezeknek az intézményeknek elsősorban az alapkutatásokban kell élen járniuk. Régiónként elengedhe­tetlen egy-két olyan intézmény, amelyek a munkaerőpiacra képeznek. A Károly Róbert Fő­iskola most is ilyen - de erős tu­dományos háttérrel -, és a jövő­ben is ilyen szeretne lenni. És mert a gyakorlati oktatáshoz is mindene megvan, megkerülhe­tetlen eleme marad a rendszer­nek. Úgy szoktam fogalmazni: szőlőmetszést vagy éppen szál­lodaüzemeltetést lehet tanítani videóról is. Csak az egészen más eredménnyel kecsegtet, mint ha szőlőültetvényen vagy tanszállodában, a valós élet­ben tanulja meg a hallgató a tudnivalókat. Azt nem tudom megítélni - és nem is dolgom -, hogy mennyi bölcsészre van szükség. Azt viszont pon­tosan látjuk, hogy az agrár- és a kertészmérnök, a zöldener- gia-kutatás, a fenntarthatóság területein mennyi és milyen szakember kell. Mi ma is ezek­nek az igényeknek megfelelő szakembereket bocsátunk ki.- A főiskola leköszönő rektorát szinte végig a jövőről kérdeztem. Nem bánja?- Amikor idejöttem, a főis­kolát tagozattá minősítették, és ötvenöt hallgatója volt. Ma a csaknem kilencezer hall­gatót százhuszonhét főállású oktató-kutató, tizenegy továb­bi jogviszonyban lévő kolléga segíti tudása gyarapításában, 37 felsőfokú szakképzési, ti­zennégy alapképzési és négy mesterképzési szakon. Az el­múlt bő két évtizedben tíz­milliárd forintnyi beruházást valósítottunk meg, ez mind az országé, ez mind hasznos, és mind hasznosul. Ez a mérleg ad biztos alapot arra, hogy a jö­vőről beszéljünk, és az a fiatal kollektíva, amelyik utánunk következik. Mi jó szakemberek voltunk, ők zsenik. Nem tar­tom ezt túlzásnak. Felkészül­tek, nyelveket beszélnek, ottho­nosan mozognak Európában és a világban, s az intézménynek meg is vannak az ilyen irányú kiváló kapcsolatai is. Ahogyan mi annak idején megtaláltuk a távoktatást, mely megterem­tette az alapot az óriási ütemű fejlődésre, úgy ők is megtalál­jál az új irányokat és lehetősé­geket. Örömmel tölt el, hogy a ranglétrát végigjárva egy stabil intézmény éléről köszönhetek el. Egy olyan intézményéről, amelyikről nem mi, hanem má­sok mondják, hogy jó. Továbbra is csak ez lehet a cél: megtarta­ni és továbbvinni az értékeket. Mielőtt rákérdezne az utódlás­ra: a szenátusi választás már lezajlott, a pályázatot a rektori tisztségre kiírják majd, a tes­tület pedig javasol valakit a je­lentkezők közül. Biztos vagyok abban, hogy bár a kinevezés joga természetesen a minisz­teré, nem fogja felülbírálni a szenátus - remélhetően teljes - konszenzussal megszülető vé­leményét. Jó szívvel adom át a helyem leendő utódomnak, kö­szönetét mondva minden volt, illetve jelenlegi kollégámnak, s kitüntetésként értékelve, hogy több mint harminc esztendeje a gyöngyösi főiskola oktatója lehetek, közel negyedszázadon keresztül vezetőként. A főisko­la elmúlt ötven éve egyébiránt példa Széchenyi István szavai­nak helytállóságára, miszerint a fejlődés letéteményese a tu­dás és a tőke. Magam is vallom és hiszem, hogy a gyöngyösi főiskola elkövetkező ötven esz­tendeje is ugyanebben a szel­lemben telik majd. Ötven év alatt sok minden megváltozott és fejlődött Díszpolgáravatás a jubileumi ünnepen fél évszázad Kilencen vehették át a főiskola aranyérmét Gyöngyösön A gyöngyösi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum 1962- ben kezdte meg az oktató-neve­lő tevékenységet Gyöngyösön. A képzés célja az volt, hogy szőlőtermesztésben, borászat­ban, zöldségtermesztésben jár­tas szaktechnikusokkal lássák el a nagyüzemi gazdálkodást. Az intézmény 1972-ben a budapesti Kertészeti Egyetem Kertészeti és Agronómiái Főis­kolai Karaként működött, majd 1976-tól a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Mezőgazdasá­gi Kara lett. A főiskolai kar a Szent István Egyetem Gazdál­kodási és Mezőgazdasági Fő­iskolai Kar - Gyöngyös nevet 2000-ben kapta meg. Az Országgyűlés 2003. júni­us 17-én a gyöngyösi székhelyű Károly Róbert Főiskola létesíté­séről döntött, ezzel egy új kor­szak kezdődött el a gyöngyösi felsőoktatásban. Dr. Magda Sándor rektor hangsúlyozta: az elmúlt húsz évben történtek azok a jelen­tős változások, amelyek több vonatkozásban is egyedinek te­kinthetők. Az intézmény nem csak a hazai és a nemzetközi oktatásban-kutatásban ért el kiemelkedő sikereket, de az ehhez szükséges körülménye­ket is megteremtette. A KRF-en több mint tízmilliárd forintot fordítottak infrastrukturális beruházásokra. ■ J. M. A Károly Róbert Főiskola tegna­pi jubileumi ünnepségén dísz­polgárrá avatták dr. Dimény Imre akadémikust, volt agrár­minisztert, akinek nem csupán a munkáját ismerte el a címmel a felsőoktatási intézmény, ha­nem köszönetét is mondtak a KRF-nek nyújtott segítségért. A fél évszázad megünneplé­se kapcsán a főiskola szenátu­sa Károly Róbert Aranyérem kitüntetést adományozott prof. dr. Szendrő Péter rektor emeri- tusnak, dr. Mária Kadlecíková professzornak, dr. Bernd Fritz- nek, a jénai főiskola professzo­rának, prof. dr. Vladimír Gozo- rának, a Pozsonyi Közgazda­ság-tudományi és Államigaz­Dr. Dimény Imrének a főiskola érdekében kifejtett munkáját is megkö­szönte dr. Magda Sándor rektor gatási Főiskola intézetigazgató­jának, prof. dr. Demetrovics Já­nos akadémikusnak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt rektorainak: dr. Bíró Ferenc­nek, dr. Pethő Györgynek és dr. Székely Csabának, valamint dr. André Matonnak, a Merelbekei Mezőgazdasági Gépkísérleti In­tézet volt igazgatójának. A Károly Róbert Főiskola ala­pításának ötvenéves évfordu­lójáról egy jubileumi kiadvány­nyal is megemlékezett. Az „50 éve a felsőoktatásban” című munkában az intézmény volt és mai munkatársai tekintenek vissza az eltelt évtizedekre, be­mutatva az ezen időszak alatt elért eredményeket. ■ J. M.

Next

/
Thumbnails
Contents