Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-26 / 123. szám
2012. MÁJUS 26., SZOMBAT 13 KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA PROMÓCIÓ A tudás a pénznél is sokkalta többet er interjú Van mire büszkének lennie a fél évszázados fennállását ünneplő Károly Róbert Főiskolának Lesz még ez száz is - véli dr. Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora, akivel az intézmény ötven éve kapcsán beszélgettünk. Suha Péter- A Károly Róbert Főiskola azzal foglalkozik, amire szükség van. Az EU leghátrányosabb régiójában nem lehet fejlődés agrárképzés nélkül. Agrárium pedig lesz, amíg a világ létezik. Erre alapozva mondom, hogy a főiskola megéri a következő ötven évet is. Az alkalmazott kutatások főiskolájaként szolgálja majd a várost, a régiót, az országot - összegzi dr. Magda Sándor a félszáz év kapcsán az intézmény jövőképét.- Ötven évről sokat lehet mesélni, de mindent nem lehet elmondani. Mi a legfontosabb „üzenete” az öt évtizednek?- A folyamatos megújulás, a fejlődés. Az, hogy a kezdetektől fogva mindig volt „vonzása” a főiskolának. Az utóbbi 25 évben a belső értékeinkre alapozva, az irányokat pontosan meghatározva, az igényekhez és a körülményekhez maximálisan alkalmazkodva építkeztünk. Nem véletlen, hogy a távoktatásban az országban mi voltunk az elsők, s nem véletlen, hogy annak bevételeiből olyan tudatos fejlődési pályára állítottuk a főiskolát, ami vonzotta a legjobb szakembereket és a legjobbakká válni akaró hallgatókat. Mi nem „megvettük” a tudományban jártas kollégákat, hanem kineveltük. Hosszú út vezetett idáig, amikor is egy egyedülálló gyakorlati háttérrel, kiváló szakembergárdával működő, önálló főiskola ötven évét ünnepeljük.- Ez azt is jelentheti, hogy a jövőben is önálló főiskola lehetne a gyöngyösi? S hogy a kérdésben indokolt a feltételes mód, az okoz Önnek fejtörést vagy hiányérzetet?- Az egyik legstabilabb helyzetű felsőoktatási intézmény élén ünnepelhetem az évfordulót. Annyiban valóban beszélhetünk „feltételes módról”, hogy még nem született Dr. Magda Sándor: Tízmilliárd forintnyi beruházást valósítottunk meg. Ez az országé: mind hasznos és hasznosul. döntés a felsőoktatás átalakí- a szó aggasztó értelmében ez munkánk, az eredményeink tása kapcsán elengedhetetlen azért nem okoz, mert - épp az és az adottságaink révén, a kiegyüttműködésekről. Fejtörést elismert szakmai, tudományos terjedt tudományos és partneri kapcsolataink, hálózatunk eredményeként - több potenciális partnerre számítunk, és mindegyikük fogadókész az együttműködésre. Fontos hangsúlyozni: nemcsak azért, mert a „fizikális vagyonunk” valóban egyedülálló, hanem azért - és ezt a magam részéről még fontosabbnak tartom -, mert Gyöngyösön olyan oktató-kutató kollektíva állt össze, amelynek fontos az intézmény, és képesek, hajlandók is tenni érte. Ez a takarító néniktől a rektorig mindenkire igaz: ki-ki a saját területén és posztján folyamatosan a legjobbat igyekszik nyújtani.- A doktori iskola, az egyetemmé válás perspektívája még lehet realitás?- Az átalakuló felsőoktatásban most elsősorban azt kell nézni, hogy mi az igény a gyakorlatban. Személyes véleményem szerint Magyarországnak 4-5 egyetemnél többre nincs szüksége, és ezeknek az intézményeknek elsősorban az alapkutatásokban kell élen járniuk. Régiónként elengedhetetlen egy-két olyan intézmény, amelyek a munkaerőpiacra képeznek. A Károly Róbert Főiskola most is ilyen - de erős tudományos háttérrel -, és a jövőben is ilyen szeretne lenni. És mert a gyakorlati oktatáshoz is mindene megvan, megkerülhetetlen eleme marad a rendszernek. Úgy szoktam fogalmazni: szőlőmetszést vagy éppen szállodaüzemeltetést lehet tanítani videóról is. Csak az egészen más eredménnyel kecsegtet, mint ha szőlőültetvényen vagy tanszállodában, a valós életben tanulja meg a hallgató a tudnivalókat. Azt nem tudom megítélni - és nem is dolgom -, hogy mennyi bölcsészre van szükség. Azt viszont pontosan látjuk, hogy az agrár- és a kertészmérnök, a zöldener- gia-kutatás, a fenntarthatóság területein mennyi és milyen szakember kell. Mi ma is ezeknek az igényeknek megfelelő szakembereket bocsátunk ki.- A főiskola leköszönő rektorát szinte végig a jövőről kérdeztem. Nem bánja?- Amikor idejöttem, a főiskolát tagozattá minősítették, és ötvenöt hallgatója volt. Ma a csaknem kilencezer hallgatót százhuszonhét főállású oktató-kutató, tizenegy további jogviszonyban lévő kolléga segíti tudása gyarapításában, 37 felsőfokú szakképzési, tizennégy alapképzési és négy mesterképzési szakon. Az elmúlt bő két évtizedben tízmilliárd forintnyi beruházást valósítottunk meg, ez mind az országé, ez mind hasznos, és mind hasznosul. Ez a mérleg ad biztos alapot arra, hogy a jövőről beszéljünk, és az a fiatal kollektíva, amelyik utánunk következik. Mi jó szakemberek voltunk, ők zsenik. Nem tartom ezt túlzásnak. Felkészültek, nyelveket beszélnek, otthonosan mozognak Európában és a világban, s az intézménynek meg is vannak az ilyen irányú kiváló kapcsolatai is. Ahogyan mi annak idején megtaláltuk a távoktatást, mely megteremtette az alapot az óriási ütemű fejlődésre, úgy ők is megtaláljál az új irányokat és lehetőségeket. Örömmel tölt el, hogy a ranglétrát végigjárva egy stabil intézmény éléről köszönhetek el. Egy olyan intézményéről, amelyikről nem mi, hanem mások mondják, hogy jó. Továbbra is csak ez lehet a cél: megtartani és továbbvinni az értékeket. Mielőtt rákérdezne az utódlásra: a szenátusi választás már lezajlott, a pályázatot a rektori tisztségre kiírják majd, a testület pedig javasol valakit a jelentkezők közül. Biztos vagyok abban, hogy bár a kinevezés joga természetesen a miniszteré, nem fogja felülbírálni a szenátus - remélhetően teljes - konszenzussal megszülető véleményét. Jó szívvel adom át a helyem leendő utódomnak, köszönetét mondva minden volt, illetve jelenlegi kollégámnak, s kitüntetésként értékelve, hogy több mint harminc esztendeje a gyöngyösi főiskola oktatója lehetek, közel negyedszázadon keresztül vezetőként. A főiskola elmúlt ötven éve egyébiránt példa Széchenyi István szavainak helytállóságára, miszerint a fejlődés letéteményese a tudás és a tőke. Magam is vallom és hiszem, hogy a gyöngyösi főiskola elkövetkező ötven esztendeje is ugyanebben a szellemben telik majd. Ötven év alatt sok minden megváltozott és fejlődött Díszpolgáravatás a jubileumi ünnepen fél évszázad Kilencen vehették át a főiskola aranyérmét Gyöngyösön A gyöngyösi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum 1962- ben kezdte meg az oktató-nevelő tevékenységet Gyöngyösön. A képzés célja az volt, hogy szőlőtermesztésben, borászatban, zöldségtermesztésben jártas szaktechnikusokkal lássák el a nagyüzemi gazdálkodást. Az intézmény 1972-ben a budapesti Kertészeti Egyetem Kertészeti és Agronómiái Főiskolai Karaként működött, majd 1976-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Kara lett. A főiskolai kar a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar - Gyöngyös nevet 2000-ben kapta meg. Az Országgyűlés 2003. június 17-én a gyöngyösi székhelyű Károly Róbert Főiskola létesítéséről döntött, ezzel egy új korszak kezdődött el a gyöngyösi felsőoktatásban. Dr. Magda Sándor rektor hangsúlyozta: az elmúlt húsz évben történtek azok a jelentős változások, amelyek több vonatkozásban is egyedinek tekinthetők. Az intézmény nem csak a hazai és a nemzetközi oktatásban-kutatásban ért el kiemelkedő sikereket, de az ehhez szükséges körülményeket is megteremtette. A KRF-en több mint tízmilliárd forintot fordítottak infrastrukturális beruházásokra. ■ J. M. A Károly Róbert Főiskola tegnapi jubileumi ünnepségén díszpolgárrá avatták dr. Dimény Imre akadémikust, volt agrárminisztert, akinek nem csupán a munkáját ismerte el a címmel a felsőoktatási intézmény, hanem köszönetét is mondtak a KRF-nek nyújtott segítségért. A fél évszázad megünneplése kapcsán a főiskola szenátusa Károly Róbert Aranyérem kitüntetést adományozott prof. dr. Szendrő Péter rektor emeri- tusnak, dr. Mária Kadlecíková professzornak, dr. Bernd Fritz- nek, a jénai főiskola professzorának, prof. dr. Vladimír Gozo- rának, a Pozsonyi Közgazdaság-tudományi és ÁllamigazDr. Dimény Imrének a főiskola érdekében kifejtett munkáját is megköszönte dr. Magda Sándor rektor gatási Főiskola intézetigazgatójának, prof. dr. Demetrovics János akadémikusnak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt rektorainak: dr. Bíró Ferencnek, dr. Pethő Györgynek és dr. Székely Csabának, valamint dr. André Matonnak, a Merelbekei Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet volt igazgatójának. A Károly Róbert Főiskola alapításának ötvenéves évfordulójáról egy jubileumi kiadványnyal is megemlékezett. Az „50 éve a felsőoktatásban” című munkában az intézmény volt és mai munkatársai tekintenek vissza az eltelt évtizedekre, bemutatva az ezen időszak alatt elért eredményeket. ■ J. M.
