Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-24 / 121. szám

2012. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Hegy és völgy, úttalan út rönk és tufa A hegyközség szerint 40-50 milliós a kár a dűlőutakban Hegyközségi szemlézés a Tóthegy-dűlőben. A hegybíró szerint részben a fakitermelésről érkező teherautók tették tönkre az utakat. Segíti a város a fogyatékosok szociális beilleszkedését kisköre A Máltai Szeretetszol­gálattal közösen pályázott az önkormányzat egy közösségfej­lesztési programra, amelynek része a gyermek- és fiatalkorú­ak hasznos szabadidő-eltöltése, a fogyatékkal élők felzárkózta­tása és szocializációja.- A térségben közel félszáz olyan fogyatékkal élő fiatal vagy felnőtt él, akik még ab­ban a korszakban látták meg a napvilágot, amikor nem volt szokás ezeket a gyerekeket közösségbe hordani - jelezte Magyar Csilla polgármester.- Évtizedek elteltével a szülők is szembesültek azzal, hogy a zárt ajtók mögött nevelt gyer­mekek önállóságának meg­teremtése milyen terhet ró a gondozókra, akik önmaguk is egyre idősebbek lesznek. A Máltai Szeretetszolgálattal kidolgozott 93 millió forintos program egyik része épp arra vonatkozik, hogy ezeket a ma már felnőtt embereket hogyan tudjuk önálló életre nevelni és a társadalomba beilleszteni. A zárt ajtók mögött nevelke­dők családtagjainak folyama­tos lelki teher a fogyatékosok sorsa, akik sokszor képtelenek társadalmi kapcsolatokat ki­alakítani. A program térségi szinten e probléma megoldásá­ra is irányul. ■ Sz. R. Haladékot kapnak a molnárfecskék madárvédelem Lakossági be­jelentés alapján helyszínelt a Bükki Nemzeti Park Igazgató­sága és az Omya egykori, bon­tásra váró kőőrlőjének a tulaj­donosa, az EVAT Zrt. az üresen álló épületeknél kedden. Fecskék kerültek veszélybe. A robbantásra váró épüle­ten 6, az őrépületen pedig 30 molnárfecskepár költ. Most a környezetvédelmi felügyelőség engedélyére várnak a bontás kezdésével. A főépület fészkeit lehálózzák, tájékoztatott Gomb­kötő Péter, a BNPI munkatársa, az őrépület elbontásával pedig várnak a védett madarak má­sodköltésének befejezéséig, a nyár végéig. ■ G.R. ►Folytatás az 1. oldalról A helyzetet bonyolítja, hogy az ominózus utak tönkretételé­ben nemcsak a fakitermelést végzők a ludasak, hanem a közelben zajló jelentős pince­beruházást végzők is: az innen kibányászott több ezer tonna tufatörmelék jelentős része szintén e területeken landolt a nagy tengelyterhelésű teherau­tók révén.- A tavaly ősztől zajló építke­zésről származó tufatörmelé­ket az Almagyar-, Síkhegy- és Pajdos-dűlő felé vezető úton az OSTOROSI és Noszvaji utat összekötő út aszfaltos szaka­szán már korábban is voltak burkolati hibák. Mivel az úton súlykorlátozás nincs, ezért a közutakra vonatkozó tengely- terhelés mellett bármilyen jár­mű használhatja azt, és a szán­dékos károkozás kivételével helyreállításra nem kötelezhető - áll a hegybírónak írt polgár- mesteri hivatali levélben. Mint írják, a nagykőporosi pinceki­alakításból kikerülő tufát a szállították egyes magánlera­kókba, illetve a szőlők közötti dűlőutakra. Ráadásul mindez az önkormányzat illetékes iro­dájának engedélyével történt. Már többször kértem a hivatal­tól, hogy ha bármilyen vállalko­zónak átmeneti felmentést ad a külterületi utak használójaként a vonatkozó jogszabály alól, ak­kor bármilyen károkozás ese­tén kötelezzék az érintettet az okozott kár kijavítására - tette hozzá. - Sajnos az eddigi gya­korlat épp ellentétes, lásd a K2 út, az ipari park, a Bosch vagy az Agria Park beruházások, a hegyközség javaslata alapján helyezték el. A különböző dűlő- utak tufaterítése az önkormány­zat és a hegyközség hozzájáru­lásával történt a tulajdonosok megelégedésére. A fentiek elle­nére a Nagykőporoson pince­építést végző vállalkozó vállal­ta, hogy az Ostorosi útról indu­ló aszfaltozott út nagyobb hibáit kijavítja, bár nem meghatároz­ható, hogy mely hibák keletkez­tek az ő szállításaik során. A szakiroda szerint a 10 tonnás Tetemvár, illetve a Vécsey-völgy csapadékcsatorna-rekonstruk­ciójának esetét. Másrészt to­vábbra sem megoldott a külte­rületi utak jogi helyzete. Több­ször kértük már a várost, hogy az 1992-1993-as idevágó törvé­nyek alapján vegye használatba és tartsa karban a külterületi utakat, ez azonban a mai napig nem történt meg. A megyeszék­hely belvárosában már többször is megújultak az utak, de a kül­területen nemhogy felújítás, még állagmegóvás, szinten tar­tás sincs - mutatott rá Tarsoly József. súlykorlátozással elsősorban a külterületi ingatlanokon folyó gazdálkodást, a szőlő- és erdő­művelést lehetetlenítenék el, mi­vel a különböző terményszállító szerelvények összsúlya jórészt meghaladja a 10 tonnát. A Sík­hegy környékén található építé­si törmelék ugyanakkor vélhe­tően nem a nagykőporosi pince- vájási munkákból származik, mivel ott a munkatársaik több­ször is tartottak ellenőrzést. Az építési munkáknál tiszta tu­A hegybíró emlékeztetett még arra is, hogy az 1970-es évek végén szinte teljes kör­gyűrű vette körül a várost, ahol a munkagépek anélkül közlekedhettek, hogy zavarták volna a forgalmat. Az ezred­forduló óta nem történt jelen­tős felújítás, pedig néhány éve a teljes külterületi útfelújítás megoldható lett volna a Szvo- rényi vagy a Deák Ferenc út rekonstrukciójára igénybe vett 200-300 millió forintos pályá­zati forrásból, amely közel 22 kilométer aszfaltúira elegendő forrást jelent. ■ Kühne Gábor fát és jó minőségű földet termel­tek ki, melyből a tufát a külterü­leti utak javítására, míg a föl­det a Kőlyuk úti feltöltéshez használták fel. A síkhegyi tör­meléklerakás ügyében pedig lakossági bejelentés alapján a rendőrség eljárást elindított. Ami pedig a szövetkezetek hasz­nálatában lévő utakat illeti: azok - áll a helyhatósági levél­ben - a földkiadás lezárását követően fognak az önkormány­zatok tulajdonába kerülni. A polgármesteri hivatal cáfol: azon az összekötő úton már korábban is voltak útburkolati hibák 1 PERCES INTERJÚ Tűzoltónap Pétervásárán nagyszabású megyei tűz­oltóversenynek ad otthont a pétervásárai sportpálya május 26-án. Az izgalmas vetélkedőkkel tűzdelt, közel félszáz tűzoltót felvonultató rendezvényre kicsiket és nagyokat egyaránt várnak a szervezők. Erről kérdez­tük Bocsi Lászlót, a helyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnokát.- Milyen kezdeményezésre ke­rül Pétervásárára az esemény?- A versenyt minden év­ben más-más helyszínen rendezi a Heves Megyei Tűzoltó Szövetség. Koráb­ban Boldog, Bükkszék és Tiszanána is otthont adott a rendezvénynek, idén - nagy örömömre - a helyi sport­pályán bonyolíthatjuk le az erőpróbát.- Milyen programokkal talál­kozhatnak az érdeklődők?- Ez egy nagyon látványos tűzoltóverseny lesz. Tizenhá­rom településről harmincki­lenc csapat adta le a nevezé­sét. Több korosztály mérkő­zik meg egymással. Lesznek szerelési gyakorlatok, mint például a már hagyományos vándorkupa, amit dr. Rab Já­nos emlékére rendezünk: a 8001/perc kmf kismotorsze­relés, tűzoltó-váltóstaféta és a fiatalabbaknak tűzcsapról való szerelés.- Mi várja még a látogatókat a sportpályán?- Körülbelül négy-ötszáz embert várunk szombaton, így természetesen lesz büfé, ahol majd lehetőség lesz fel­frissülésre. Az eredményhir­detés után pedig habpartyt is rendezünk. ■ Sz. E. Bocsi László: Félezren lehetnek kint Egy tiszai meseben a kecsege is tud menekülni a süllő elöl mese Anga Mária gyermekeknek álmodta történetbe a folyó és a tározótó védett állatvilágát és annak keletkezését Tündérek és manók mesélnek a Tisza-tó vidékén. Egy figyel­mes fül elég ahhoz, hogy meg­hallja történeteiket, melyeket hamarosan mese formájában mutatnak be Poroszlón. Vasárnap a gyermeknapon hallhatják először a poroszlói ökoncentrumban a gyerekek azt a mesét, amelyet Anga Má­ria egri meseíró óvodapeda­gógus írt a Tiszáról. Bár a sző­ke folyónak számos mondája ismert, arra eddig nem volt példa, hogy meseíró különös hangvételű, tanúságos mesével népszerűsítse a gyermekek kö­rében a folyót és a tavat.- Még az ökocentrum nyitá­sa előtt kaptam a megkeresést e különös kihívással - mondja a meseíró. - Korábban jelent meg mesekönyvem, amely a Bükk védett állat- és növényfaj­táinak népszerűsítését vállalta a legkisebbek szintjén. A Bükk szerelmeseként úgy gondol­tam, kötelességem, hogy a hegyvidék védett értékeit ilyen formában ismertessem meg a gyerekekkel. A Tisza is sokat jelent számomra, mondhatom, hegyi emberként most a víz szerelmeseként ragadok tollat. A hegy és a víz nincs is olyan távol egymástól, mint gondol­nánk. Anga Mária képzeleté­ben a Tündérek máris dolgoz­nak: fantáziájában a folyó azért lett olyan kanyargós, mert A Tisza-tó vadvízi élővilága sokakat megihletett egy fotózásra nagyon-nagyon régen hegyek közt vezetett az útja. A Tündé­rek azonban rábíztak egy titkot a hegyekre, amik elárulták azt. Annyira elszégyellték ettől ma­gukat, hogy a föld alá bújtak. A folyó azóta is kanyarog, de a hegyeket emberi szem már nem láthatja. Ilyen élményekről mesél a szél, a víz és a napsütés Anga Máriának. A védett növénye­ket és állatokat népszerűsíti majd ez a történet. Óvodape­dagógusként hű marad önma­gához, és a tanítás, a játékos ismeretátadás ott él soraiban. Meséjében a kecsege menekül süllő elől, ám hogy miért teszi, ezt csak azok a gyerekek tud­hatják meg, akik meghallgat­ják a gyermeknapi ajándékme­sét a Tiszáról. Anga Mária elárulta: any- nyira gazdag ez a vidék, hogy bár most csak egy mese szüle­tik, nem kizárt, hogy később egész mesekönyvre való anyag is összegyűlik. Habár a tó meg­lehetősen fiatal, még négy év­tizedes sincs, az alkotó fantá­ziája és a gyermekek képzelet­világa elég ahhoz, hogy ekörül is legenda szülessen: egyszer, nem is olyan régen a szomorú­fűz sírni kezdett. Olyan vigasz­talhatatlan volt, hogy 300 évig csak sírt és sírt. Könnyeiből keletkezett a tó, melyet most Tisza-tóként ismerünk. ■ Sz. R.

Next

/
Thumbnails
Contents