Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-02 / 102. szám

4 2012. MÁJUS 2., SZERDA HORGÁSZ-VADÁSZ Módosítások: könnyebb lett a vadászok élete módosítások A jogalkotók elfo­gadták az OMVK és az OMW által előterjesztett valamennyi módosítási javaslatot, melynek célja a jelenleg hatályos jogsza­bályok feleslegesen bürokrati­kus előírásainak, eljárási rend­jének és esetenként megalapo­zatlan előírásainak megszünte­tése volt. A korábbi előírásokhoz képest a módosításban lényegesen csök­kentek a fegyverre várakozási időtartamok, ugyanakkor a köz­érdekű munka vagy pénzbünte­tés esetén a tilalom csak a men­tesítés beálltáig áll fenn (koráb­ban a mentesítéstől számítottan 5 év volt). Eltörölték a tilalmat, ha a bíróság a kiszabott pénzbünte­tés végrehajtását felfüggeszti (ko­rábban ez a mentesítéstől számí­tottan 3 év volt), mivel akkor a cselekmény csekély fokban ve­szélyes a társadalomra. A törvény meghatározza, mely szabálysértések elkövetésének jogkövetkezménye az, hogy az el­követő meghatározott ideig nem kaphat lőfegyvertartási enge­délyt. Korábban ez az időtartam két év volt. A módosítás eredmé­nyeként ez az időtartam 6 hónap­ra csökkent. ■ HIRDETÉS .dicsőm 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 E-mail: gabor(tí> horgaszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhoz szállítás! Otdalszerkesztö: Szuromi Rita Telefon: 06-30/556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36/513-600 Horgász-vadász oldalunk legközelebb május 30-án jelenik meg. Vége a tilalmi időszaknak bálin A hal teste leginkább sportos életmódjáról tanúskodik Folyóvizes hal. A balin legszívesebben folyóvizekben, vízáramlatokban tanyázik, ezért nevezik a horgászok jellegzetes nyílt vízi halnak is. Április 29-ével véget ért a balin fajlagos tilalmi időszaka, már nem tilos a pecásoknak erre a raga­dozóra horgászniuk. A ki­fogható legkisebb méret 40 centiméter. Szuromi Rita A balin (vagy „ragadozó ön”) a pontyfélék családjának azon egyetlen tagja, amelyik kizáró­lagosan ragadozó életmódot foly­tat. A többi rablóhaltól eltérően azonban nem lesből, hanem nyíltan támad áldozatára. Csak­nem egész éven át eredménye­sen horgászható. Általában a nap kora hajnali és alkonyati óráiban kap jól, de gyakran napközben is táplálko­zik. Folyó- és állóvizekben egy­aránt előfordul. Tavasztól az ősz második feléig a víz legfelső réte­geiben tartózkodik, csak a víz le- hűltével vonul fenékközeibe. Testalkata megnyúlt, oldalról ke­véssé lapított. Szája nagy, csontos peremű, fölfelé nyíló, úgyneve­zett végállású, belülről csupasz, ragadozó fogazattal nem rendel­kezik, csak a fajra jellemző erő­teljes garatfogakkal. Szemei a testarányához képest kicsi­nyek, mégis a jól látó, és a külön­féle színösszetételeket jól érzéke­lő halak közé tartozik. A mecha­nikai ingereket kiválóan felfogó érzékszervei mellett a szemnek fontos szerepe van a zsákmányszerzés­ben. Jellegzetes nap­pali ragadozó. Pikke­lyei aránylag kicsik, teste kevéssé nyál­kás. Feltűnően nagy, erőteljes úszói, izmos teste, „sportos” élet­módjáról tanúskodik. A balin ki­váló úszó, és a mozgásban szin­te fáradhatatlan. Háta grafitszür­ke kékes árnyalattal, oldalainak Kitűnő úszó, rövid távon egyike a leg­gyorsabbaknak. felső része ólomszürke, lejjebb, továbbá a hasi részen egyre vilá­gosodó ezüstfehér. Hátúszója és farokúszója sötétszürke, a többi vörösesbarna. Egyike a legkecse­sebb és legszebb formájú hala­inknak. ívása, növe­kedése, ívásl idősza­ka a víz felmelegedé­sétől függően márci­ustól egészen máju­sig elhúzódhat. Gyor­san növekvő, jelentős testtöme­get elérő halfaj. A „méretes” nagyságot, 40 centimétert a 4-5. évében éri el. Vizeinkben megha­ladhatja az egyméteres hosszú­ságot is, tömege pedig a 10 kilót. Leggyakoribb tartózkodási helyei folyóvizekben és állóvizekben egyaránt előfordul, ám élet­módjából kifolyólag szíveseb­ben áll be a vízáramlatokba. Jellegzetes nyílt vízi hal Általá­ban a vízoszlop felső rétegei­ben tartózkodik, ahonnan a kedvezőtlen időjárás-változá­sok hatására húzódik mé­lyebbre. Igazi „látott hal”, mert jelenléte talán valamennyi hal­fajunk közül a legjobban észre­vehető. Rablásai harsogva árulkodnak nemcsak helyzeté­ről, hanem kapó kedvéről is. Helyét a kishalak rajzásától, vonulásától függően változtat­ja. Ha éppen nincs éhénél, bé­késen elvegyül a kishalrajok között Egyebekben igen óva­tos, félénk, de rafinált, tanulé­kony hal. Ezért agyonhorgá­szott vizeken szinte lehetetlen horogra keríteni. Az eddig ismert legnagyobb ha­zai példányt - 15 kilós egyedet - egy apostagi horgász zsákmá­nyolta az 1940-es évek közepén. A balin egynyaras koráig fő­leg rákokkal, vízi rovarokkal és azok lárváival táplálkozik. Mi­után meghaladja a 15 centiméte­res nagyságot, áttér a ragadozó életmódra. Mohón kap a vízbe hulló bogarak, lepkék után, de elkapja a vizet verdeső kisebb fecskét is. Kedvenc csemegéje a békaporonty, ám legfőbb táplálé­kát mégis inkább az apró felszí­ni halak, főként a küsz és a hal­ivadékok képezik. Kiszemelt ál­dozatát kitartóan üldözi, újból és újból támad, szinte „sorozza” a vizet. Sok balinozó megfigyelhe­tett egy érdekes jelenséget: a tá­madó balin kemény orrával hir­telen megütve földobja áldoza­tát, hogy aztán a visszaeső, kis­sé bódult halat könnyűszerrel behörpölhesse, illetve a farkával csapja meg, hogy így könnyeb­ben kaphassa el. Elejtett áldoza­tát egyetlen erőteljes cuppantás- sal szívja-hörpöli be nagyra tát­ható száján. Sajátosan rafinált szokása még, hogy gyakran cso­portosan, „vízi farkascsorda­ként” a küszrajokat szabályosan bekerítve vadászik. A vad lelke szabadon szárnyalhasson a mennybe vita Melyik oldalán feküdjön a vad? Szakmai körökben sem egyértelmű, hogy mi a jó döntés Múlt havi Horgász-vadász olda­lunk történelmi visszapillantó­jában foglalkoztunk azzal, hogy hagyományosan a vad a terí­téken a bal oldalán fekszik. Bartos Árpád vadász a jobb oldali fektetés mellett érvelt.- Wallendums Pé­ter szerint a lőtt va­dat mindig a jobb ol­dalára fektetjük, lá­bait kihúzva, a fejét előre fordítva és füg­gőleges helyzetbe állítva. A jobb oldalra fektetés szintén ősi ha­gyomány, melynek a fundamen­tumául az szolgál, hogy vadászó őseink úgy tartották: a lélek a szívben lakozik, s a szív, akár az ■ Évszázadok alatt kialakult szabályrendszer dönti el, hogyan nézzen ki vadá­szatok után a teríték. embernél, a bal oldalon találha­tó, így megelőzendő, hogy a lélek lefelé - a pokolba - szálljon. A test bal felének azért kell tehát felülre kerülnie, hogy a vad lel­ke szabadon szár­nyalhasson az égbe, a mennybe. Ne feled­jük: a teríték elsősor­ban nem nekünk szól, hanem annak a vadnak, aki az életét áldozta a mi szórako­zásunkért, a mi hob­binkért, a mi szenvedélyünkért - idézte a vadász. Mara Árpád Is a következőt ír­ja: nagyobb vadászatok után a lőtt vadat vadfajok szerint külön sorokba lerakják. Ez a vadászat Boldogon a jobb oldalára fektetve helyezik a terítékre a vadat eredményességét mind mennyi­ségi, mind minőségi szempont­ból áttekinthetővé Teszi. A vadászok összegyűlnek a le­rakott teríték körül, és így adnak végtiszteletet az elejtett vadnak. A terítékkészítés fontosabb sza­bályai: a vadat a jobb oldalára fordítva fektetik le, a különféle vadfajokat külön sorba kell rak­ni, a nagyobbnak látszó vadat az elülső sorokba helyezik, a nagy­vadat az apróvad elé, a trófeás vadat a tar elé, a szőrmés vadat a szárnyas vad elé. Nagyobb terítéken egyébként minden tizedik darabot a sorá­ban egy fél testhosszal előrehúz­nak, hogy a számlálást meg­könnyítsék. ■ A fiatalok erdei táborozását szervezik már Gemencben gyerekeknek Bentlakásos va­dásztábort szerveznek Pörbö- lyön 10-15 éveseknek a Ge­menc Erdészeti Erdei Iskolá­ban. A gemenci erdő generáci­ók óta fogalom a hazai és kül­földi vadászok körében, ezért is tartják fontosnak az utókor számára átadni azt a tudást és vadászati kultúrát, amelyik az ország egyik leghíresebb va­dászterületévé teszi Gemencet. A Nyomkereső vadásztábor célja, hogy a fiatalokkal megis­mertesse a vadgazdálkodás szépségét, a vadászat kultúrá­ját, a gemenci tájat, az erdő nö­vény- és állatvilágának életkö­zösségét. A táborozok hivatásos vadászok, erdészek és túrave­zetők közreműködésével gya­log, kerékpáron, túrakenuval, lovas fogattal, erdei vasúttal jár­ják az erdőt. Hajnali vadles, nyomkeresés és -határozás, is­merkedés a vadászkutyákkal, fegyverismeret, íjászat, éjszakai túra, trófeabemutató, kirándu­lás a lenesi fácántelepre és a karapancsai vadászkastélyba, horgászat és más érdekes prog­ram várja a lányokat, fiúkat. ■ Bírósági tárgyalás a rédei vadászoknál avatás A vadásszá avatásnak is rendje van. A nagyrédei va­dászoknál úgy zajlott, mint egy bírósági tárgyalás. A va­dász bűnös, mivel életet oltott ki. Az avatandó már az avatás előtt választott magának egy keresztapát. Előhozták a bizonyítékot: az elejtett vadat, és ráfektet­ték a vadászt. Az ügyész is­mertette a vádat. Ezután föl­kértek egy orvost, hogy „vizs­gálja” meg a vadászt, kibírja- e az avatással járó izgalma­kat. Az orvos minden beteg­ségre egy-egy pohár medici­nát (pálinkát) rendel. Ezután a rangban legidősebb vadász a mogyorófavesszővel rásu­hint a fenekére, és teljes jogú polgárrá avatja. A vadászaton részt vevők is követik példá­ját egy-egy jó tanács kíséreté­ben. Ezután jön az áldomás, hogy minden vadász emlé­kezzen erre a napr,a. Kishercegtagon vizsgáznak a vadászebek felmérés ebeknek A Heves Me­gyei Vadászkamara Vadászku­tya Bizottsága utánkeresési VAV vizsgát tart Hevesen, a kisher- cegtagi erdőben május 19-én (szombaton), reggel 8 órától. A vizsgán részt vehetnek vér­ebek, kopók, vizslák, terrierek, tacskók, lajkák, retrieverek. Az eredményesen teljesítő kutyák VAV-igazolványt és -bírálati la­pot kapnak. A vizsgát akkor ren­dezhetik meg, ha legalább nyolc kutya gazdája jelentkezik az utánkeresésre május 7-éig. A részvételt írásban lehet je­lezni dr. Harangozó Imrénél cím- mel, telefonszámmal, a kutya adataival, nevével, fajtájával, ne­mével és korával. ■

Next

/
Thumbnails
Contents