Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-22 / 119. szám

2012. MÁJUS 22., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP Átmentik a régiek tapasztalatát ősi fajták A Bükki Nemzeti Park rehabilitációs programja elfeledett gyümölcsöket őriz A Kárpát-medencében ős­honos régi gyümölcsfajták megmentésére a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság évekkel ezelőtt indított prog­ramot. Lassan beérik a gyü­mölcse. Guti Rita- Védett lepkéket kutatva fedez­tem fel évekkel ezelőtt, mennyi elhagyott, elvadult gyümölcsös van a Bükkben és peremterü­letein. Micsoda sokféleséget engedünk veszni azzal, hogy a paraszti gondolkodásmóddal, a paraszti életformával együtt a hagyományos kisparcellás gyümölcstermesztés is szinte eltűnt. Vele pedig az őshonos gyümölcsök kavalkádja is - meséli Ilonczai Zoltán, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának (BNPI) ökológiai felügyelője, akit kertészeti végzettsége is segítette annak a programnak a kidolgozásában, mellyel igye­keznek átmenteni valamint új­raszaporítani a már elfeledett­nek hitt körte- és almafajtákat a Bükkben.- Csaknem 10 éve kezdtük el feltérképezni a Bükkben és környékén található gyümöl­csösöket. Harminc-negyven éve felhagyott, pusztulóban lé­vő gyümölcsösöket találtunk, J amelyek szinte menthetetle- 1 nek. Az 1945 előtti időszakban Ariéi gyümölcsös. A facsoportok megmenekülhetnek. Elfelejtett ősi fajták élednek újra A szaporítást faiskolákra bíz­zák. Olyan almafajtákat őriz­nek így meg a gyermekeink­nek, mint az Északi-Bükkben honos batul, téli fehér tafota vagy a hercegnő alma, vagy délebbre a renetfajták: sóvári vagy a fontos alma. Utóbbi ki­váló nyári, illetve rétesalma. A körték között a Kármán, Pap vagy a Bacsa menekül így meg. Ezek az 50-es, 60-as években a modern, nagyüzemi termesztés előtérbe kerülésé­vel tűntek el. Akkoriban azért szürkítették el a kínálatot, mert a nagyüzem nem viselte el a sokféleséget. Egységes éré­sű, szüretelésű és hasznosítá­sú fajtákra volt szükség. telepített, nagy egybefüggő uradalmi gyümölcsösök vi­szont reményre adnak okot. Annak idején a gróf vagy a báró erdei birtokán lakott az erdész. Az erdészház köré gyü­mölcsöst ültettek. A Bükkben és környékén öt ilyen egyéb­ként ma is fellelhető. A dé- li-Bükkben, Békaházán és ott a latorl Almáskert is, északon pe­dig a Beniczkyek Egercsehiben lévő és palinai volt birtokán és Arlón. Itt is hihetetlen a fajták változatossága. Jelenleg az első szaporítási kísérlet nyomán 20 alma- és körtefajta kétszáz csemetéjével rendelkezünk, jövő tavaszra re­ményeink szerint megint lesz kétszáz fiatal fánk újabb 15 fajtából. Az egyházak is csatla­koztak a mára már országossá fejlődött programhoz. Ennek részeként Markazra, a katoli­kus parókia kertjébe is került a fákból, de a Nógrád megyei Bér község evangélikus temp­lomának egykori gyümölcsösét is felújítottuk: megterveztük a kert rekonstrukcióját, és a Bükkből szaporított, illetve a térségben található fajtákat ül­tettük el az újjáélesztett gyü­mölcsöskertbe. A történelmi egyházi kertek menedékhelyet biztosítanak ezeknek a fajták­nak. így nem egy helyszínre, hanem sok helyen szétszórva tudjuk elültetni a fákat. Az egyház pedig garanciát vál­lal a gondozásukra. Emellett nemzeti parki tulajdonban lé­vő területekre is ültetünk a mentett fajtákból. Ilyen Felné­met és Felsőtárkány között az Ostoros-völgyben az a terület, amelyet az ötvenes-hatvanas években még intenzíven mű­veltek, majd fokozatosan fel­hagytak, így e területek mára elcserjésedtek. A BNPI uniós támogatással megvalósuló élő­hely-rehabilitációs projektjé­nek részeként ültetünk ide ős­honos alma- és körtefákat. HIRDETÉS Feltárulhat nyáron a Kanázsvár régi titka a Mátra északi részén, Mátra- derecske és Recsk között hú­zódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állnak Kanázs­vár maradványai. A rom három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll. Va­lamikor csak kelet felől lehe­tett megközelíteni a gerincen, ahol azonban árok akadályoz­ta az ellenségnek a várba való behatolását. Eredetileg talán hétoldalú lakótorony állhatott e helyen, ha hinni lehet egy 1929-ben közölt alaprajznak. Az ilyen sokszögű lakóto­rony nem ismeretlen a szom­szédos Nógrád megyében (Salgó, Hollókő). Ezeknek az építményeknek az építési ide­je hazánkban a XIII. század második felére tehető, ezért feltételezhető, hogy Kanázsvár első építése is e század máso­dik felében történt. Az erőd a Mátrában meghatározó Aha nemzetség valamelyik ágának tulajdonában lehetett. A vár pusztulására a török hódoltság alatt kerülhetett sor. Sajnos, minthogy az eddig ismert adatok egyike sem szól a várról, így annak története, illetve építéstörténete csak és kizárólag a maradványok érté­kelésén keresztül valósítható meg. Erre tesznek kísérletet azok a régészek, akik idén nyá­ron végeznek feltáró munkát a területen - tudtuk meg Forgó Gábortól, Mátraderecske pol­gármesterétől. ■ B. K. Az adatok egyike sem szól a vár építéstörténetéről Ajándék ««bánya» 4 után! Gyújts össze négyet, és váltsd őket A részt vevő sörözőket keresd a www.negyutan.hu honlapon! Az akcióban csak 18. életévüket betöltött személyek vehetnek részt, ittas és várandós személyek kizárva. A nyereményakció 2012. május 1 tol augusztus 31 ig tart. A nyeremények készpénzre nem válthatóak es másra át nem ruházhatóak. Egy személy naponta legfeljebb 4 matricát kaphat. A termékeket nem kötelező egy időben elfogyasztani. CSAK 18 EVEN FELÜLIEKNEK! NÉGYUTÁN IS TARTSD A MÉRTÉKET! www.alkohol.info.hu A gyurgyalag nyerte meg a szavazást lezárult a Magyar Madár­tani Egyesület (MME) inter­netes szavazása a 2013-as év madaráról. A legtöbb szavazat a gyurgyalagra érkezett, így jövőre ennek a madárnak a védelmével foglalkozik kie­melten az egyesület helyben is - tudtuk meg Rausz Ritától, az MME bükki helyi csoport­jának vezetőjétől.- Sokan szavaztak?- Nem csoda, hogy a gyurgyalag nyert, hiszen talán a legszínpompásabb madarunk. Költési viselke­dése különleges, mivel part­falakban, telepesen fészkelő faj. Egy hónap alatt 7460 sza­vazat érkezett, ebből 3247 a gyurgyalagra, 2827 az erdei fülesbagolyra, 1386 a fürjre.- Miért fontos a gyurgyalag védelme?- Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ilyen a partfalak természetes eróziója és be- növényesedése, az illegális homokbányászat. Méheket is eszik, emiatt a méhészetek közelében működő telepeket gyakran megrongálják.- Milyen programokat tervez a gyurgyalag védelmére az MME?- Megfigyelőtúrákat szer­vezünk, hogy felmérjük a környéken található tele­peket. Egerben a Rozália temető mellett van fészke­lőhelyük, de Verpeléten, Szomolyán és Makiáron is van ismert gyurgyalagtelep. Gyűrűzési bemutatókon is igyekszük megismertetni e színes madarat. ■ G. R. Rausz Rita: Felmérik a telepeket. 1 PERCES INTERJÚ Régiós hitéleti találkozó Andomaktályán andornaktálya A napokban a településre várták a keleti körzet Kolping-családjait. A Kolping Akadémia keretében az elkötelezettség és a hűség fontosságát vitatták meg a csa­ládokban, az egyházban, vala­mint a Kolping-mozgalomban. A különleges alkalomra összegyűlő katolikus hívek három előadást hallgathattak meg dr. Sándor Csaba szü­lész-nőgyógyász főorvostól, dr. Csizmadia István teológia­tanártól és Juhász Imre prézes atyától. Az elhangzottakat a régióból érkezett résztvevők ezután közösen vitatták meg. A kétnapos találkozót templo­mi szentmise zárta. ■ T. B.

Next

/
Thumbnails
Contents