Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-18 / 116. szám

2012. MÁJUS 18., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP 5 Az egri rektor, aki borászkodik elismerés A püspöki konferencia Pro Cultura Christiana-díjjal tüntette ki a rektort Névjegy: DR. HAUSER ZOLTÁN, CIZ Eszter- házy Károly Főiskola rektora Nős, három gyermek apja munkahelyei: Általános Iskola, Egercsehi (1977-1979); egri fő­iskola (1979-) iskolai végzettség: Egri Tanár­képző Főiskola, Eötvös Loránd Tudományegyetem TUDOMÁNYOS FOKOZAT: dr. univ. (1984), PhD (1999) a Főiskolai Tanács tagja (1989 óta) a Lyce­um Pro Scientiis Közhasznú Alapítvány kuratórium elnöke (1991 óta)- Természetesen van más is az életemben, mint a be­osztásomból fakadó elkötele­zettségek. Elsősorban a család körüli teendők és a családdal való törődés tölti ki az időmet: a feleségem és három gyermek, még él az édesanyám, van két húgom, de a feleségem család­tagjai is közel állnak hozzám. Sok mindent megbeszélünk, kíváncsiak a véleményemre, én pedig szívesen működök közre az életük alakításában. Gyak­ran vagyok a szülőfalumban. Károlyfalva (másnéven: Karls­dorf) egy zempléni sváb falu. Mindenképpen természetes számomra, hogy a nemzetiségi hagyományok ápolásában, va­lamint fenntartásában öröm­mel veszek részt, amit a ma­gam részéről nagyon fontosnak tartok.- Egerben szinte minden ember tudja, hogy Ön eléggé aktívan „borászkodik”.- Szülőfalumból, a Tokaj hegyaljáról hoztam a szőlő és a bor iránti elkötelezettségem. Itt ehhez jó táptalajt leltem, így az elmúlt két évtizedben egyre nagyobb mértékben let­tem részese - egyetlen szóval kifejezve - a borkultúrának. Ez nekem kikapcsolódást je­lent úgy, hogy tudom azt is: az egri emberek jelentős ré­szének a boldogulása szem­pontjából a bor jelentősége mérhetetlenül nagy. Nem utol­só sorban a borral való foglal­kozás szinte naponta találko­zást jelent apám emlékével, aki sajnos már több mint két évtizede nincs fizikailag a kö­zelemben. A Magyar Katolikus Püspö­ki Konferencia Pro Cultura Christiana-díjat adományo­zott dr. Hauser Zoltánnak. Az egri Eszterházy Károly Főiskola rektora hálás a sors­nak, hogy részese lehetett a líceum felújításának. Sike Sándor Dr. Hauser Zoltán rektor nagyon jól tudja, hogy a bor jelentősége ezen a vidéken mérhetetlenül nagy- Dr. Ternyák Csaba érsek úrtól vehette át a kitüntetést, ami az érsekség és az egri főiskola jó kapcsolatának is szól. Messzire nyúlnak vissza az együttműkö­dés szálai?- Az épület 250 esztendővel ezelőtti, tervasztalon történt véglegesítése visszavonhatat­lan nyom. Egerben a felsőokta­tás hosszú távon sem választ­ható el a katolikus egyháztól. A kapcsolat végigkísérte a teljes két és fél évszázados idő­szakot. Látszólagos fordulat volt 1949, a pedagógiai főiskola Debrecenben, az egri tanító- képzés helyére történt megala­pítása. Ekkor szűnt meg a jogi képzés és a felsőkereskedelmi iskola a líceumban. A tanító- képzésben rossz pályára állí­tó időszakról beszélhetünk. De a könyvtár mindig itt volt, még akkor is, amikor a legmi­nimálisabb volt a párbeszéd az állam és az egyház között. Az 1989-es változások érthető módon nagy lendületet adtak a kapcsolatnak. Elindultak a tárgyalások, még az akkori fő­igazgató idején a hittanári kép­zés beindításáról. A líceum tu- I lajdonviszonyainak rendezése | pedig olyan jelentőségű volt, S mint maga az épület.- Egerben gyorsan és példa­mutató módon állapodtak meg. Minek köszönhető ez?- Dr. Seregély István érsek úrral kifejezetten konstruk­tív, mélységesen előremutató megbeszélések folytak. Az Eszterházy-hagyatékot ma­ximálisan tiszteletben tartó partnerrel találkoztunk, ez elvezetett a megállapodáshoz. A főiskola vállalta, hogy nem csak megőrzi az épület álla­potát, hanem mindent elkövet annak fejlesztése érdekében is. Az együttműködések ké­sőbb is tovább bővültek. Hosz- szas előkészítő munka után 2007-ben - az uniós csatla­kozásunknak is köszönhe­tően - adódott az alkalom, és mi megragadtuk a lehető­séget az épület felújítására. A líceum egészének korsze­rűsítése sikerrel teljesült. Dr. Ternyák Csaba érsek úr alko­tó közreműködése nélkül ez nem valósulhatott volna meg! A főiskolán, a városban, az egyházmegyében mindenki boldog és elégedett ezzel a tel­jesítménnyel. Mi pedig hálá­sak vagyunk a sorsnak, hogy tudásunk legjavát adva ebben közreműködhettünk. ■ A rektor gyakran Jár haza a szülőfalujába, ami egy csodás, Zemplémben található település. Ápolja a nemzetiségi hagyományokat.- Mivel foglalkozik, amikor nem az intézményt vezeti?- Az egri rektor a felsőokta­tásban szakmai közéleti ember is. Elsősorban a pedagóguskép­zés, tanárképzés működésével, megújulásával, korszerűsíté­sével kapcsolatos munkákból vállaltam és vállalok országos szerepet. A Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja, valamint pedagógusképzési bizottságának elnöke vagyok, illetve voltam, a főiskolai tago­zat elnöki feladatait is ellátom az utóbbi években. A magyar- országi felsőoktatás fejlesztésé­nek, működtetésének szakmai kérdései Eger határán túl is ki­fejezetten érdekelnek. Gyakran kapok szakértői, bizottságveze­tői feladatokat is.- De azért mindenképpen úgy sejtem, hogy a szakmai, köz­életi munka nem tölti ki minden percét? 1 PERCES INTERJÚ Csiszolnának a Start programon a pétervásárai kistérségben örömmel fogadták a Start közmunkaprogram nyújtotta lehetőségeket. A tapasztala­tokat a napokban összegez­ték. Eged István, a többcélú kistérségi társulás elnöke néhány módosító javaslatot sürget a program csiszolása érdekében.- Melyek az első hónapok leg­fontosabb tanulságai?- Nagyon hasznosnak és jónak találjuk a közfoglal­koztatás e formáját. A mun­kamorál jelentősen javult, sok ember visszakapta az önbecsülését a folyamatos munkának köszönhetően.- Mi okozza a legnagyobb fe­szültséget? ,- Összesítve a kistérség polgármestereinek vélemé­nyét arra jutottunk, hogy a legnagyobb gondot a heti bérezés jelenti. Az ezzel já­ró adminisztráció rengeteg energiát és időt emészt fel, másrészt a 1994-es végre­hajtási törvény szerint a köz­tartozások levonása után so­kan egy fillért sem kapnak a harmadik, negyedik héten ledolgozott munka után. Az emberek így azt érzik, hogy ingyen dolgoznak.- Hogyan orvosolható ez a probléma?- Köztudott, hogy havi 47 ezer forintot nehéz beoszta­ni, épp ezért azt javasoljuk a törvényalkotóknak, hogy módosítsanak a szabályokon oly módon, hogy havonta egy alkalommal legyen bér­fizetés, s hogy ebből a jöve­delemből maximum 20-30 százalékot lehessen levonni, a jelenlegi 50 százalék he­lyett. ■ B. K. Eged István: ja­vuló morál Ketten vesztették életüket tragédia Jogosítvány és forgalmi nélkül vezették a járművet Fáklyával búcsúzó végzősök diploma Több száz hallgató köszönt el Gyöngyöstől ►Folytatás az 1. oldalról A Noszvajon történt szerda éjje­li, két halálos áldozatot követelő baleset okát és körülményeit az Egri Rendőrkapitányság vizs­gálja. Az elsődleges megálla­pítások szerint elmondható: a rommá tört autónak évekkel ez­előtt lejárt a műszaki vizsgája. Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószó­vivője érdeklődésünkre meg­erősítette azt is: az autót vezető férfinek az eddigi adatok sze­rint nem volt érvényes vezetői engedélye. A utasok mindany- nyian felsőtárkányiak voltak. J A helyszínelés csütörtök haj- £ nalig tartott, teljes útzárral. ■ Tragédia Noszvajon szerda éjjel. Műszaki nélkül közlekedett a kocsi. A Károly Róbert Főiskola vég­zős hallgatói közül 130-an kö­szöntek el fáklyás felvonulással Gyöngyöstől. Mielőtt a menet útnak indult, dr. Magda Sándor rektor a főiskola nevében elbú­csúztatta a hallgatókat, akiket a Fő téren dr. Réthy Béla alpol­gármester várta. Elmondta: reméli, szép em­lékeket őriznek majd az itt el­töltött évekről a főiskolások, akiket mindig örömmel fogad­nak és visszavárnak. Az alpol­gármester a hagyományokhoz híven mátrai borral vendégelte meg a hallgatókat, akik - aho­gyan a rektornak is - átnyújtot­ták a végzősök névsorát tartal­mazó Valéta könyvet. ■ J. M. Rendkívül jó hangulatban telt a felvonulás, amit buli követett

Next

/
Thumbnails
Contents