Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-15 / 113. szám
2 2012. MÁJUS 15., KEDD MEGYEI KÖRKÉP A konfliktust már tisztázta Székhelyi József és Habis László ►Folytatás az 1. oldalról A Dohány utcai rendezvényre azután került sor, hogy egy tavalyi bizottsági ülés jegyzőkönyvéből kiderül: a korábbi egyezség ellenére Székhelyi József tavaly nyáron nem léphetett fel Egerben. A vasárnapi előadás után Habis László polgármester biztosította Székhelyi Józsefet arról, hogy Eger nem kirekesztő város. A lászai-díjas művész jó szívvel fogadta a gesztus- értékű látogatást, és egy általa írt könyvvel ajándékozta meg a polgármestert. Ilan Mór nagykövet nagyra értékelte a három egri politikus megjelenését. Habis László arról számolt be a diplomatának: elkötelezett abban, hogy a város kulturális életének sokszínűségét megőrizze, s hogy ne forduljon elő többé hasonló eset, és átnyújtotta a nagykövetnek az „Egri zsidó polgárok” című kötet egy példányát. Mindkét fél kifejezte azt a szándékot, hogy a kölcsönös bizalom alapjára építi Izrael Állam Nagykövetsége és a hevesi megyeszékhely kapcsolatát. ■ Székhelyi József az egriekkel való találkozás után már lezártnak tekinti az ügyet. A Kereszténydemokrata Néppárt Eger városi szervezete közleményben tudatta: elhatárolódik az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság ülésén- a nyilvánosságra került hangfelvétel alapján - történtektől, és az elhangzott kijelentésektől. A KDNP határozottan elutasít minden származás szerinti megkülönböztetést - írta dr. Molnár Miklós városi elnök. Az MSZP egri szervezete üdvözli Székhelyi József elmaradt egri előadásának megtartását- közölte szerkesztőségünkkel Pál György, a szocialisták városi elnöke. - Örülünk, hogy Habis László, megfogadva tanácsunkat, elnézést kért a történtekért, és meghívta a művészt Egerbe. Ez az egyetlen vállalható és tisztességes cselekedet, amit meg kell tennie egy polgármesternek városa jó hírének visszaszerzéséért, megtartásáért. ■ P. A. Heves felé tekintenek. Szeleczky Imréné szerint őket senki sem kereste meg Boconád részéről. Egyébként ők mindenkinek csak normatívát jelentenek. Mi sehova nem megyünk! népszavazás Akár ellen-aláírásgyűjtést is indítanának a maradásért ►Folytatás az 1. oldalról- Hevestől sem kaptunk semmit, ahogy Boconádtól sem, úgyhogy teljesen mindegy, hová tartozunk, hagyjanak már minket békén! - összegzik a reggeli bevásárlásból hazatérő asszonyok. Egy idősebb nő, aki nevét nem vállalja, azt mondja, ígéreteken kívül Alatkán évtizedek óta nem történik semmi.- Én elmentem a falugyűlésre, ahol a megjelentek 99 százaléka azt mondta, nem akar Bo- conádhoz tartozni - folytatja. Mészáros István, aki az egykor Boconádhoz tartozó részen lakik, azt mondja, tudják ők, hogy kvóta kell.- Minden az anyagi érdek miatt történik - magyarázza,- hiszen tudjuk, a 2000 lakos megszerzéséért most mindenki harcol. Ám hiába csatlakoznánk mi Boconádhoz, akkor sem lennének kétezren. Ehhez még kellenének a tarnabodiak.- Isten őrizzen egy ilyen házasságtól - kommentálják többen is, és érveket sorakoztatnak a jelenlegi állapot megőrzése mellett. A legfontosabb a buszközlekedés: Hevest naponta kétszer el lehet érni tömegközlekedéssel, ám Boco- nádra semmilyen járat nincs. A másik az orvosi ellátás. Az alatkaiak háziorvosai Hevesen rendelnek. Elégedettek velük. Senki sem gondolt rá, hogy kivegye a gyerekét a városi iskolából, és falusiba vigye. A volt boconádi részen élő Bálik Józsefné 1995-ben kezdeményezője volt annak a népszavazásnak, amely után a két utca elszakadt Boconádtól.- Akár még ellen-aláírásgyűjtést is kezdeményezünk, hogy a mostani állapot megmaradjon! - mondja, és az indulatait nem tudja palástolni. - Már jöttek a környéken élő idősek, hogy akadályozzuk meg, hogy elvigyenek minket Hevestől.- Koldus járjon koldushoz? - fakad ki Mészáros István. Kerékpárral Is nehéz közlekedni Az alatkaiak úgy vélik: bennük mindenki pénzt lát A TELEPÜLÉSRÉSZEN élők kÖZÜl többen úgy gondolják, e szűkös világban mindenkinek jól jön a normatíva. Fejlesztést pedig senkitől sem várnak, Hevesnek éppen olyan szűkösek a lehetőségei, mint Boconádnak. Ám egy kis közérzetjavítás ráférne a helyiekre: a minap kátyúztak, ám az aszfalt másnap már kipergett a gödörből. A teherautó-forgalom elviselhetetlen, a kerékpárosok buckákon bukdácsolnak. Erről kellene itt beszélni meg a rengeteg tönkrement autóról. Hogy hová tartoznak? Abszolút mindegy, ám egy város mégis nagyobb perspektíva - mondja valamennyi megkérdezett, hiszen oda az átjárást biztosítják, és orvos is van. Boconád emiatt nem vonzó kilátás.- Csak a normatívánkra vadászik itt mindenki! Csatlakozik Vígh Béláné is, aki 1959 óta él a hevesi részen, és esze ágában sincs elmenni innen. Szeleczky Imréné is a történelmileg Heveshez tartozó részen él.- Itt mindenkinek van hidroforja, amin kapja a vizet, gázra meg senkinek sincs pénzre - fejti ki. - Az akácost már úgyis kivágták, a közbiztonság meg olyan, amilyen. Nincs annak jelentősége, hogy hová tartozunk. Annak viszont igen, hogy az utakon tönkremennek az autók, a biciklisek elesnek a kátyúkban, az emberek pedig esőben kénytelenek gumicsizmában közlekedni. Na, erről kellene itt beszélgetni! Én ugyanis még nem hallottam olyan emberről itt, aki szeretne a várostól elszakadni, és egy faluhoz tartozni. Ha másért nem, hát azért, mert Boconád számunkra megközelíthetetlen. Hogy ki teszi el utánunk a normatívát, az teljességgel mindegy. Az alatkaiak 70 százaléka az újságból tudta meg a hírt. Hivatalosan senki sem keresett meg minket. Sorsolással osztották ki az egyik balatoni képviselői helyet ►Folytatás az 1. oldalról Az előző testületből ketten nem indultak újra, hárman igen, Udzeliné Murányi Enikő a polgármesteri székért szállt harcba. Tizenhármán szerették volna megszerezni a hat hely valamelyikét. A legtöbb szavazatot, 336-ot Bóta György kapta, aki már két cikluson át képviselő volt. Szintén bekerült a testületbe Kormos Ervin, aki 2006 óta tagja a falu vezetésének. Az új önkormányzatban helyet kapott Kormos Szilárd- né, Jurgovics Dénes, Pappné Bóta Katalin és Kós Zsolt, ők az utóbbi négy választáson nem töltöttek be hasonló tisztséget, zömük nem is indult a választáson. Vass Tiborné szoros versenyben maradt le végül is a mandátumról, hiszen ugyanannyi, 230 voksot gyűjtött be, mint Kós Zsolt. Ám a Helyi Választási Bizottság sorsolásán - ilyenkor ugyanis ez dönt, lezárt urnából húzták ki az egyik nevet - nem neki kedvezett a szerencse. Ez talán elkerülhető lett volna, ha tizenegyen nem érvénytelenül dobták volna be papírjukat az urnába, egyvalaki pedig nem viszi magával a szavazólapot. ■ T. B. Vízszintemelést akarnak, várják a kerékpárutat ►Folytatás az 1. oldalról A tározót érintő szakmai kérdések között felvetették a tározó téli és nyári vízszintjének 15-20 centiméteres növelési igényét is. Ennek lehetőségét a szakemberek még vizsgálják. A fórum előadásain egyértelműen megerősítették: a jövő az ökoturizmusé lesz, amelyben a vízparti üdülés, a kerékpározás és a horgászat kiemelt szerepet kap. A jelenlegi öt viharjelző mellé még nyolcat javasoltak a biztonság érdekében. Elhangzott továbbá az is, hogy újabb fejlődési lehetősége lenne a térségnek a Hortobá- gyot a tóval összekötő kerékpárút megépülése. ■ Sz. R. HIRDETÉS Eredményes zöldenergia-kutatások a Károly Saját találmányokkal, szabadalmaztatott gépekkel segíti az intézmény a környezetkímélő és fenntartható fejlődést. A laikus számára a zöldenergia-ku- tatás lényege ebben az egyetlen mondatban Is összefoglalható: hogyan fűthetnének sokkal olcsóbban az ön- kormányzati intézmények és a lakosság? A válaszokat a kutatás eredményei s a megvalósításukra kidolgozott lehetőségek szolgáltatják. Tudnunk kell azonban, hogy bár a kutatások új irányokat jelentenek a hazai zöldenergia felhasználásában, korántsem napjainkban gyökereznek. Hiszen a helyben képződött szőlővenyige, gyümölcsfanyesedék, erdei apadék, kukorica, napraforgó és sok más termesztett növény emberi élelemnek vagy állati takarmánynak már nem hasznosítható, tüzelhető része részt vett a falusi, kisvárosi háztartások energia- ellátásában. Ez a rendszer, miközben igen sok emberi munkát igényelt, nem tette lehetővé a hazai szűkös földellátottság közepette a bőséges élelem-, takarmány- és tüzelőanyag-ellátást, viszont a mai, fosszilis energiahordozókra alapozott rendszernél sokkal környezetkímélőbb és sokkal fenntarthatóbb volt. Ezeket a helyi energetikai biomasz- sza-előállítási és helyi hasznosítási rendszereket kell a XXI. század körülményeihez alakítva újraalkotni, kiegészítve olyan új zöldenergia-források- kal, mint a tatai nád és az energetikai faültetvény. A települési megújulóenergia-rendszer létrehozása és fejlesztése akkor szolgálhatja leghatékonyabban és tartós ideig a település lakosainak, ön- kormányzatainak, vállalkozásainak érdekeit, ha szerves fejlődés eredményeként keletkezik. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán megvalósított kutatások célja, hogy a zöldenergia a magyar nemzet- gazdaságnak minél több hasznot hajtson - főként a magyar technológiával, a hazai gépgyártással, a hazai energia- fa-fajtákkal, az élelmiszer-termelésre Dr. Gergely Sándor, a KRF Fejlesztő, Kutató Központ igazgatója előadásokon számolt be az eredményekről Róbert Főiskolán kevésbé alkalmas területek hosszú távon fenntartható hasznosításával és a hátrányos helyzetű, többnyire képzetlen, elszegényedett lakossági csoportok tartós foglalkoztatásával, a helyi jövedelem növelésével. Az új műszaki eredmények közé tartozik a zöldener- giafák kévés betakarítógépe, melynek lényege egy univerzális anyagtovábbító rendszer, amely az energetikai biomasszafákat betakarító gépek eszközrendszerét bővíti, teljesítményét hatékonyan megnöveli. A berendezés főként kévés betakarítógépekben és a betakarítás utáni technológiasorban, az energetikai biomasszafa és a kötözött kéve továbbítására használható, illetve olyan esetekben, ahol a kivágott teljes növény egyben történő továbbítása a cél. A zöldenergia faültetvények ifjító, regeneráló és növényvédő gépe alkalmas a 3-4 évenként újrahajtott fa- tuskók feletti, bokorszerűen elágazó, 40 milliméter átmérőjű husángok, idős ültetvények ifjítására és gombabetegségektől való megvédésére. A fás és lágy szárú energetikai biomassza tüzeléses hasznosítású duórendszerének előnye, hogy a találmánnyal kifejlesztett rendszeren kívül nem található olyan eszköz vagy konstrukció a piacon, amely révén a betakarított fás és lágy szárú energetikai biomasszát külön energiabefektetés nélkül, gazdaságosan égethetővé teszi a víztartalom csökkentésével; a ma ismert megoldásoknál sokkal kedvezőbb műszaki és költségjellemzők mellett, miközben kettős bemeneti és kimeneti rendszere biztosítja a mindkét oldali flexibilitást. Az új biológiai eredmények közé tartozik: a saját nemesítésű zöldláng 1 (FI) és zöldláng 2 (F3) jelű fűz fajtabejelentése állami elismerésre, az új települési, kistérségi tüzeléses hasznosítású energetikai biomasszamodellek és az energetikai faültetvény fája települési fűtőmű. Nem elhanyagolható szempont a zöldenergia nemzetgazdasági, szervezési, szervezeti, társadalmi és környezeti vonatkozása sem.
