Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-14 / 112. szám

6 GAZDASAG 2012. MÁJUS 14., HÉTFŐ Várakozások alatt a Commerzbank negyedéves eredménye A commerzbank 6 centes első negyedéves eredményt ért el részvényenként a várt 8 cent­tel szemben, ami 369 millió euró nettó profitot jelent a ta­valyi 437 millióval szemben. A cég üzemi eredmény soron hozta a várakozásokat, az ala­csonyabb nettó eredményt a vártnál magasabb adóköltsé­gek okozták. A cég tőkemeg­felelése 11,3 százalékra ugrott, amivel messze teljesíti a Bázel III követelményeket. A cég megvalósította a tervezett 5,3 milliárd eurós javulást a tőke- szerkezetben, és 1,1 milliárd euróval meg is haladta azt. Jó hír, hogy a bank céltartalékai 212 millió euróra csökkentek, a válság alatti legalacsonyabb értékre. A vártnál gyengébb eredmény ellenére a menedzs­ment megerősítette, hogy sta­bil működési eredményt vár idén. A bank pénzügyi igazga­tója azonban arról is beszélt, hogy az európai adósságválság negatívan érinti a bevételeket. ■ RÁCZ BALÁZS Nagyot növekedett az E.0N csoport eredménye az e.on első negyedéves ered­ménye 1,7 milliárd euró lett, ami megegyezik a cég által két héttel ezelőtt közölt eredmény- várakozással, valamint a piaci konszenzussal is. Ez jelentős ja­vulás az egy évvel ezelőtti 1,32 milliárd euróval szemben. A cég bevétele viszont meghaladta az elemzői várakozásokat: a társa­ság 35,7 milliárd eurót ért el a várt 28,4 milliárd helyett. A pro­fitot a kereskedési divízió 400 millió euróval jobb eredménye javította annak köszönhetően, hogy a hosszú távú gázszer­ződéseket újratárgyalták, és sikerült csökkenteni a beszer­zési árakat. Marcus Schenck pénzügyi igazgató szerint a leg- rosszabbon már tül van a cég. A társaság idei évre vonatkozó eredményvárakozása 2,3-2,7 milliárd euró közé esik. ■ R. B. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Vezetőváltás a vasútnál máv Újabb személycserétől várja a tulajdonos a társaság feljavítását Két év után távozik a MÁV Zrt. éléről Szarvas Ferenc. A stafétabotot a GySEV-től érkező Dávid Ilona veszi át. Jöhet az újabb átvilágítás, át­szervezés. B. Horváth Lilla Rövidesen új elnök-vezérigaz­gatója lesz a MÁV Zrt.-nek. Dávid Ilona múlt péntek óta még „csak” az igazgatóság el­nöke, előbb még előző munka­helyének, a GYSEV Zrt.-nek el kell fogadnia a vezérigazgatói posztról való lemondását, erre a május 23-ai közgyűlésen ke­rülhet sor. Dávid Ilona számára a MÁV nem új: tagja az álla­mi társaság igazgatóságának, korábban gazdasági felső­vezetője is volt. A szaktárca szerint az elmúlt két és során a GySEV-nél elért eredményei­vel vált alkalmassá a MÁV ve­zetésére. Igaz, a MÁV éléről leköszönő Szarvas Ferenc is bizonyított. Tavaly a MÁV Informatika kivé­telével az összes nagy MÁV-le- ány árbevétele nőtt, a csoport 12,5 milliárd forintot lefaragott a költségeiből, növelte a saját tőkéjét, és számos, korábban a MÁV számára hátrányos fel­tételek mellett kiszervezett tévé- | kenységet visszaszerzett. Üzemi s eredményét viszont rontotta. A mostani vezetőváltás a konkrét okoktól függetle­nül is beleillik az elmúlt évek gyakorlatába. 1984. óta kormá­nyaink átlagosan 2,15 év alatt döbbentek rá, hogy az aktuális MÁV-vezér sem képes csodát művelni. 28 év alatt 13 vezér- igazgatója volt a társaságnak, közülük négy évig csak Csá- rádi János maradt meg a poszt­ján, három évig pedig Kukely Márton, Mándoki Zoltán és Heinczinger István. A MÁV-vezéreknek úgy kel­lett az elmúlt évtizedekben fenntartaniuk a vasút műkö­dését, biztosítaniuk az állam által megrendelt gyakorlati­lag kötelezővé tett szolgálta­tásokat, hogy az utasok nagy részének árkedvezményt kellett adniuk, de az emiatti Dávid Ilona, a MÁV leendő vezére bevételhiányuknak csak egy részét térítette meg az állam. Az állam persze azért is szűk­markú, mert nagyobb haté­konyságot vár el a csoporttól. Csakhogy nem adta meg a me­nedzsmentnek az ehhez szük­séges eszközöket. Ehelyett - tu­lajdonosként - saját ötletekkel állt elő. Folyamatosan át meg átszerveztette a MÁV-ot. Volt már darabolás, tevékenység- kiszervezés, alvállalkozó-be­vonás és tevékenység-vissza­építés is. Hol azt mondta ész­szerűnek a tulajdonos, hogy cégen belül kell a járműveket javítani, hol azt, hogy kívül, s most, hogy megállt a lábán a javító cég, talán mehet vissza a levesbe. Ugyanez áll a mozdo- nyos leányvállalatra is, közben meg a személyszállító leánycég nem érti, miért nem lehet moz­donya. Az utóbbi években az is bi­zonytalan volt, milyen szerep jut a MÁV-ra az országos tömegköz­lekedés részeként. Pár éve még régiókba kellett volna szervezni az egyébként is régió méretű or­szág vasúti és buszos személy- szállítását önkormányzatok és | magáncégek bevonásával, majd a holdingközpontból való utasít- | gatást mondták ki hatékonynak, abból se lett semmi. Ma a BKK | mintájára működő vidéki intéz­ményekről hallani. A példaként emelt GySEV-nél azonban integrált vállalatirá­nyítás folyik, az áruszállítást is csak azért szervezték ki, mert a jogszabályok előírták. Talán majd a MÁV is, ha Dávid Ilona ezt kapja feladatul. Kiválasztási szempontok a két vezető alkalmasságá­ról a tulajdonos az érintett vállalatok eredményadatain kívül feltehetően aszerint is dönt, hogy mennyire tud ve­lük együtt dolgozni. Szarvas Ferenc többször nyilatkozott a MÁV-ra testált feladatok kapcsán a szükséges források és eszközök hiányáról. Jelezte például, hogy 400-500 milli­árd forintba kerülne a hazai vasúti pályákon a lassújelek felszámolása, de e munkákat az EU nem támogatja, és ilyenre a bankok sem hitelezik szívesen. Beszélt a MÁV-val kapcsolatos állami szerepvál­lalás tisztázatlanságáról, sür­gette a közös vasúti és busz­tarifarendszer, s általában is az integrált közlekedés létre­hozását, amire ugyanúgy hiá­ba várt, mint a csoport 300 milliárdos adósságkonszolidá­ciójára. Csökkennek az európai telefonálás roamingdíjai árplafon Elfogadta az Európai Parlament az új, csökkentett roamingdíjakat. A mobiltár­saságok ügyfeleinek 2014-től arra is lehetőségük lesz, hogy a roamingot más társaságtól, a belföldi szolgáltatásétól külön rendeljék meg, írja a Portfolió. A hazai piacra vonatkozó árakat a megadott időszak ug­ráló árfolyamszintje és a terve­zett telefonadó is befolyásolja majd. A bizonytalanságot növeli, hogy az árfolyam-meg­határozási dátumból kettő idén kétszer is olyan napra esik, amikor az Európai Központi Bank nem adott ki hivatalos árfolyamot. A túl magas számlák el­kerülése érdekében működő figyelmeztetési rendszer ezen­túl az EU-n kívülre utazók szá­mára is elérhető lesz. Ameny- nyiben a külföldi hálózat kom­patibilis, 2012. július 1-jétől automatikus figyelmeztetést kap az, akinek mobilköltségei egy hónapban elérik az 50 eu­rót (áfa nélkül). Limitálják az adatforgalmi díjat is. 2012. július 1-jétől minden letöltött megabájt után legfeljebb 70 eurócentet szá­molhatnak fel a szolgáltatók. 2013 júliusától a felső határ 45 cent, 2014 júliusától pedig 20 cent lesz. A mobil adatszolgál­tatás díjainak leszorítását kife­jezetten szorgalmazta az EP. ■ Az EU visszateszi a fogyasztó másik zsebébe a pénzt. Az új szabályok július 1-jén lépnek hatályba, és a 2012. jú­nius 30-ig érvényes 2007-es roamingrendeletet váltják fel. Az új rendelet 2017-ig marad­na fenn, de az árplafonrend- szert 2014-től egyes esetekben más, hatékonyabb eszközök váltják fel. Neelie Kroes szerint az okostelefont használóknak te­remtettek roamingpiacot, és az unió „visszateszi a fogyasztó zsebébe a pénzt”, nem engedve teret a korábbi, külföldi mobi­lozásból adódó lehúzásoknak. Az új roamingszolgáltató-vál- tás Kroes szerint egyszerű lesz annyira, mint most wifi-háló- zatot választani, de biztonsági okokból 2017-ig fenntartják az árplafont is. ■ Állami tulajdonná válhat a Hotelstars nemzeti védjegy esi llagosztás Nem kötelező a minősítő rendszerhez csatlakozni, de kifizetődhet - Rosszat tesz a tartós árharc Pontot téve a hónapok óta húzódó tárgyalások végére, a Nemzetgazdasági Minisz­térium (NGM) és a Magyar Szállodák és Éttermek Szö­vetsége (MSZÉSZ) szándék- nyilatkozatot írt alá arról, hogy az MSZÉSZ dolgozhatja ki a hazai szállodák nemzeti védjegyrendszerét a szervezet által működtetett európai Ho­telstars minősítő rendszerhez kapcsolódóan. Ezzel biztossá vált, hogy nem lesz párhuza­mosan két szállodaminősítési rendszer Magyarországon, a Hotelstars Union válhat mérvadóvá. Az MSZÉSZ már korábban felvetette: miért nem egy már kész rendszert vesz át az NGM, és válik állami tu­lajdonná a Hotelstars védjegy, hiszen a minősítési rendszer kidolgozásából hazánk is je­lentősen kivette a részét. Rá­adásul legfőbb küldő piacain­kon is ezt alkalmazzák, vagy­is a fogyasztóban bizalmat ébreszt, növelheti a vendég- éjszakák számát. „A 860 ma­gyarországi szálloda mintegy 40 százaléka, 360 regisztrált a Hotelstars honlapján, ebből mostanáig 225 jutott el a minő­sítési folyamat végére” - mond­ta lapunknak Kovács István. Az MSZÉSZ titkára szerint ugyan nem kötelező a minősí­tő rendszerhez csatlakozni, de a szándéknyilatkozat hatására az 500 hezitáló szálloda kö­zül biztosan sokan döntenek a csatlakozás mellett. A magyar Hotelstars védjegy jelenleg még az MSZÉSZ tulaj­donát képezi, de azt kész átadni várhatóan május 15-ig az Or­szággyűlés elé kerülhet az új turizmus-vendéglátás törvény. Úgy tudjuk, hogy a jogszabály­hoz a különböző lobbik hatá­sára számos módosító indít­ványt nyújtanak majd be a kormánypárti és az ellenzé­ki képviselők is. így a törvény parlamenti vitája során gya­az államnak. Harmonizált, ob­jektív, transzparens és ösztönző minősítési rendszerről van szó. A kizárólag termékekre és szol­gáltatásokra vonatkozó kérdé­sekre minden esetben igennel korlatilag még teljes egészé­ben átírhatják a szakma által már évek óta várt jogszabályt. A legizgalmasabb kérdés első­sorban az lesz, hogy végül ho­gyan oldják mega TDM-finan- szírozást. Erre rengeteg elkép­zelés született, így megjósolha­tatlan, hogy végül melyikre bólintanak rá a képviselők. vagy nemmel lehet válaszolni, ami kiküszöböli a szubjektív elemeket. A hotel önminősí­tését független revizori ellen­őrzés követi. A helyszíni érté­kelés során tanácsokat is kap a szálloda arra vonatkozóan, milyen költségkímélő fejleszté­seket volna érdemes végrehaj­tania. A korábban megszerzett minősítésekre a szállodák csak június végéig hivatkozhatnak. Az elmúlt években a hazai hotelek besorolása önminő­sítéssel történt. Egy 2009-es kormányrendelet értelmében azonban a szállodák minősíté­sét azok szakmai szövetsége vette át. 2010 óta pedig mint­egy 18 ezer hotel csatlakozott a 11 uniós tagországban alkal­mazott Hotelstars rendszeré­hez. „Jellemző gond az ágazat­ban, hogy a szállodák közötti árharc tartósan alacsony átlag­árakat okoz, az átlag 60 eurós budapesti ötcsillagos szálloda­árakhoz kell igazítani az ala­csonyabb kategóriák árait is. A hiteltörlesztési gondok és a csődök ezt az ágazatot sem kímélik, csak Budapest régiójá­ban tavaly összesen 890 ágyat kínáló 7 szálloda ment csődbe” - mondta Kovács István. Gyen­gítik a versenyképességet a nö­vekvő adóterhek és a magas áfa is, ugyanakkor alacsony áz ország marketingre fordított összeg. ■ V. M. Napirenden a turizmustörvény

Next

/
Thumbnails
Contents