Heves Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-10 / 109. szám
2012. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP 5 Heves-Alatka vége? Tizenhat esztendővel ezelőtt csak az orvosi ellátással voltak bajok, de úgy látszik, hogy most már minden rossz. Alatta hátraarcra készül népszavazás Tizenhat év után Boconád visszavárja elszakadt lakóit Különös népszavazás volt 1995-ben Alatkán. A külterület északi részén élők, akik eddig évszázadokon át Boconádhoz tartoztak, úgy döntöttek: a déli utcákhoz hasonlóan ők is Heveshez kívánnak tartozni. Szuromi Rita Az akkori népszavazás különlegességét az adta, hogy csupán két utca és az ott lakók döntöttek az elszakadásról, földterület-átadás nem történt. Alatka egyébként is érdekes hely volt a térségben: a főúttól északra élők boconádiak, a déliek hevesiek voltak. Ezt a széttagoltságot szüntette meg az 1995-ös népszavazás. Alatkán azonban semmi sem változott: a külterületi részen nem épült ki vezetékes ivóvíz, se gáz, se szennyvíz, az egyetlen infrastruktúrát a villanyvilágítás jelentette. Ezt unta meg Boconád egyik politikai szervezete, melynek tagjai lakossági fórumot kezdeményeztek az iskolában, mely korábban a boconádi részen állt, ám most Heveshez tartozik. Szórólapjaikon kifogásolták a közbiztonság szerintük romló helyzetét, a telekommunikáció fejlesztésének elmaradását, az érdek- képviselet és az idősek védelmének hiányát és azt, hogy az erdőket senki sem védi.- A Boconádról induló kezdeményezés azért is lepett meg minket - jelezte Csáki Zsig- mond, Heves polgármestere -, mivel egy Heves tulajdonában álló iskolában szervezték meg nem kaptak Hevestől semmit, állítják a kezdeményezők. Túrni József, a boconádi Jobbik alap- szervezetének elnöke, a népszavazás kezdeményezője szerint az alatkaiak elégedetlenek azzal, amit Hevestől kaptak. Ha a 350 lakosú Alatkán lakosok 10 a fórumukat, melyről minket nem értesítettek. Pontosan azt sem tudjuk, hogy népszavazási kezdeményezésük az 1996-ban hozzánk került volt boconádi területeket érinti-e vagy a történelmileg Heveshez tartozó déli részeket is. Tény: mi egy hivatalos értesítést kaptunk arról, hogy népszavazási kezdeményezés céljából aláírásgyűjtő ívet juttattak el városunk jegyzőjéhez. A kérdés: „Egyet- ért-e Ön azzal, hogy az Alatka elnevezésű - jelenleg Heves városhoz tartozó - külterületi lakott településrész a jövőben Boconád községhez tartozzon?” százaléka aláírja a népszavazási (vet, akkor Hevesnek már ki kell írnia a voksolást, vagyis 35 név is elég, hogy elinduljon a lavina. A kezdeményezők Alatka teljes elszakadását szeretnék elérni, nem csak a volt boconádi utcák visszacsatolását. Ez alapján számunkra még az sem derült ki, hogy a boconádi kezdeményezés érintettje a teljes alatkai lakosság vagy csak az 1995-ben elszakadt két utca. A helyzet fonákja, hogy a népszavazási kezdeményezés ■ Harmincöt nlAlrája már elégnek bizonyult a dél-hevesi településen ahhoz, hogy Alatka váltani tudjon. költségeit Hevesnek kellene viselnie. Csáki Zsigmond szerint az pedig már csak különös pikantériája az ügynek, hogy éppen most nyertek meg 805 millió forintot, melyből megoldhatnák az alatkaiak ivó- vízellátását. Heves címzetes jegyzője, Szabó Sándor közölte: a jogszabály szerint 15 nap áll rendelkezésére eldönteni, milyen válasz születik erre. A 15 nap május 21-én jár le. A jegyző akkorra ígért lapunknak tájékoztatást arról, milyen döntés született. A gyerekeket az egészségre nevelték Füzesabonyban életmód Egészséghetet tartottak a füzesabonyi Hétszín- virág Óvodában az egészség világnapjához, illetve a Föld napjához kapcsolódóan. Mint megtudtuk, az első napon egy mentőautó érkezett a gyerekekhez, ami önmagában is érdekes volt számunkra, majd pedig tornáztak a kicsik. A következő napon pedig a méhészek munkájával és a gyógynövényekkel ismerkedtek, illetve gyógyteákat kóstoltak, szerdán fogorvos várta őket, és a környezettudatos életmódról kaptak az életkoruknak megfelelő tájékoztatást. A következő napon zöldség-gyümölcs délelőttöt szerveztek számukra, majd pedig parkrendezésben, óvodaudvar-szépítésben, -vi- rágosításban vettek részt, és a papírgyűjtés zárónapja is ekkor volt.- Délutánonként a szülőknek szerveztünk tartalmas, érdekes előadásokat, erre az időre gondoskodtunk a gyermekek felügyeletéről - meséli Gulyás Piroska óvodavezető.- Gyermekorvos válaszolt a kérdéseikre, tájékoztatást kaptak fényterápiáról, levegőtisztításról, az egészséges ivóvízről, és masszázsban is részesülhettek. Jógagyakorlatokkal frissíthették fel magukat, táplálkozási, illetve életmódbeli tanácsokat kaptak, egy pszichológustól az iskolaérettséggel kapcsolatban kaptak információkat. Az utolsó napon végül a szülők és a nagyszülők együtt tevékenykedtek a gyerekekkel óvodánk környékének szépítésében. ■ Sz. K. Munkában az óvodások 1 PERCES INTERJÚ Közpark is lesz majd Verpeléten több beruházás kezdődött el a napokban Verpeléten. A fejlesztések hátteréről és hatásáról Farkas Sándor, a nagyközség polgármestere beszélt a Hírlapnak.- Milyen fejlesztések kezdődtek a településen?- Falumegújításra nyújtottunk be pályázatot még 2009-ben, és 50 millió forintot nyertünk el a célra. Öt helyszínen valósul meg beruházás: a héten kezdődött az első, Verpelét központjában a Népház felújítása. Megújul a homlokzat, a tető- szerkezet, és modernizáljuk a külső nyílászárókat is.- Mi várható még?- Ugyancsak kicseréljük a Petőfi Sándor Művelődési Ház külső nyílászáróinak nagy részét, a piactér felújítása során pedig fedett árusítópavilonokat helyezünk el. A Dózsa és Bajcsy utca találkozásánál közparkot alakítunk ki, amelynek központjában egy 1800-as évekből való prés lesz. Az iskola előtti téren új játszótérrel gazdagodunk. Az 50 milliós támogatás mellé 14-15 milliót tesz az önkormányzat, hogy mindez megvalósuljon.- Miért van szükség az északi körgát megerősítésére?- Majd’ tíz éve 180 lakóházat öntött el a Tárná patak. Ezek után felhúztak egy gátat,melynek a legutóbbi árvíz idején közel egymillió köbmétert kellett megtartania. A túlzott vízmennyiségtől megsérült védelmi rendszert idén több mint hetvenötmillió forintból újít- tatjuk fel - ez a munka is elkezdődött a héten. ■ P. A. Húsz iskola kisdiákjai mérték össze tudásukat Csapadékot, páratartalmat mérnek Füzesabony A tanulásban is segít a diákoknak az iskolai meteorológiai állomás verseny Hangosolvasási versenyt rendeztek általános iskolák alsó tagozatos diákjainak Kálban, a Gárdonyi Géza Általános Iskolában. A rendezvény 17 éve hagyomány, és évről évre mind több tanuló érkezik a megméretésre. Idén 20 iskolából 131 mérte össze tudását.- Azért is szívesen jönnek hozzánk a versenyző kisdiákok, mert sokszínű szabadidős tevékenységeket biztosítunk számukra. Az épületben hét helyszínen, valamint az udvaron is zajlottak a programok. Volt például lövészet, pingpong, tollaslabda, de készíthettek a gyerekek csipeszfigurákat is - mondja Miksi Jánosné igazgatónő. A versenyen évfolyamonként hirdettek győztest, de van vándorserleg is, melyet a csapatversenyben legtöbb pontot gyűjtött iskola vehet át.- Idén a mi iskolánkban maradt a vándorserleg. Utánunk végzett az egri Tinódi Sebestyén Általános Iskola, mindösz- sze egy pont volt a különbség - számol be az eredményről az igazgatónő. - Az első évfolyamon a káli Zele Boglárka lett az első, a második az adácsi Miksi Zoltán. Harmadik helyen a káli Cseplye Gábor, a negyedikeseknél pedig Hadas Melinda győzött, aki az egri Tinódi Sebestyén Általános Iskolából érkezett. ■ SZ. K. Meteorológiai állomás létesült nemrégiben a VIK Füzesabony Széchenyi István Általános Iskolában a Füzesabonyi Gyermekek Tanulását és Nyelvtanulását Segítő Alapítvány támogatásával. A merőhelynek nagyon örülnek az intézményben.- Ez olyan meteorológiai mérőhely, amelyik hőmérsékletet, páratartalmat, szélirányt, szélerősséget és csapadékmennyiséget mér, rádiófrekvencián keresztül kommunikál egy beltéri egységgel. A memóriájában gyűjti az adatokat, és számító- gépes progamok segítségével kiértékelhetők az eredmények - magyarázza Nagy István, az általános iskola igazgatója. Mérés és oktatás. Nagy István Igazgató az új műszert mutatja. A gépnek egy informatikaterem szerverszobájában alakítottak ki helyet, ahonnan rá lehet látni az intézmény sportpályája melletti villanyoszlopon magasan elhelyezett külső egységre. A következő tanévtől az alsósoknak a környezetismeret, a felsősöknek a fizika, a földrajz és a biológia tantárgyak tanulásához is segítséget nyújthat majd a mérőállomás. Az iskola igazgatója azt is tervezi, hogy az általa vezetett fizikaszakkör keretében is foglalkoznak majd a gyerekek a meteorológiai merőegység adta lehetőségekkel, hiszen rengeteg új dolgot tanulhatnak a segítségével. ■ Sz. K.
