Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-10 / 84. szám

4 2012. ÁPRILIS 10., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA Szükség van kistermelőkre falu A megtartó erejüket növelné a házi termékek előállítása A A kisüzemi sajtokra nagy kereslet van. A készítők különbözőféleképpen ízesítik, fűszerezik termékeiket, ezért minden termelő sajtja más és más. Védeni kell a növényeket a gombák okozta betegségektől! munkák Az utóbbi napok időjá­rása ideális egyes, tavasszal károsító veszélyes gombák tá­madásának. így most szinte kö­telező a monília, a tafrina, a va- rasodás elleni permetezés a gyümölcsösökben - hívja föl a szőlők, gyümölcsösök gazdái­nak figyelmét a Magyar Agrár­kamara kertészeti osztálya. A szokatlan meleggel érkező március okán virágba borultak a kajszi-, a mandula- és a meggy­fák, aztán következik a cseresz­nye, az alma, a körte, a szilva. A napokban érkezett lehűlés és csapadékosabb időjárás viszont „melegágya” az ilyenkor támadó gombáknak. Ekkor támad a gyü­mölcsösök legnagyobb kárt oko­zó gombás megbetegedése, a mo­nília, és az őszibarackot károsító tafrina. A virágzó fák, a rügypat­tanás előtt álló szőlők esetében halaszthatatlan növényvédelmi munkákat kell végezniük a ker­tészeknek. Szükség van ismét a növényvédelemre a hetekkel ezelőtt elvégzett tél végi rezes, kénes lemosó permetezés után. A moníliafélék a virágzó kaj­szit, mandulát, a néhány napon belül bimbót bontó meggyet, cse­resznyét támadják. Célszerű a virágzáskor kétszer is védekez­ni: az elején és a kétharmadá­nál. Őszibaracknál a tafrina ne­vű gomba (levélfodrosodás) el­len már a kis leveles állapotban védekezni kell. A csapadék az al­másokban elindíthatja a varaso- dást, ez ellen már most el kell kezdeni a megelőző védekezést. A szőlőkben metszés, támbe- rendezés-igazítás és a kötözés befejezése után ajánlott az alap­gyomirtást is elvégezni még a rügypattanás előtt. ■ T. B. Permetezés után ismét munka A kormány szeretné nö­velni a kistermelői élel­miszerek arányát. Problé­ma, hogy kevés a termelő és a pénz is. Tóth Balázs Európa legtöbb országában a kistermelői közvetlen értékesí­tés a kereskedelem tizenöt-húsz százalékát adja. A termelők ez­zel a piac meghatározó részévé váltak. Nálunk ez az arány a hét százalékot sem éri el. A kormány a Nemzeti Vidékstratégiában cé­lul tűzte ki, hogy 2020-ig 7-ről 20 százalékra növekedjen a ter­melők által közvetlenül értékesí­tett élelmiszerek aránya. Ennek érdekében az akadályozó korlá­tok elhárításával ösztönözni is szeretnék a helyi termékek elő­állítását. Olyan késztermékeket szeretnének, amelyek verseny- képesek az importárukkal, és olyan gazdapiacok, értékesítési lehetőségek szükségesek, ahol a lakosság is hozzájuthat a friss élelmiszerekhez.- Fontos volna, hogy ismét be­induljon a falusi élet, a portákon növényeket termesszenek, álla­tokat tartsanak. Támogatni kel­lene a felvásárlóhálózatokat. Azonkívül, hogy ez munkalehe­tőséget teremtene, a foglalkozta­tás az emberek egészségét is ja­vítaná. Persze mindezt lépésről lépésre lehet csak újból létrehoz­ni - fejti ki véleményét Fejes Já­nos kistermelő, az Agria Kézmű­ves Sajtműhely tulajdonosa. Tapasztalatai szerint ma van igény a minőségi kézműves ter­mékekre. Ezek ugyan drágáb­bak, mint a nagyüzemiek, de előállításuk is többe kerül, még ha a termelő a saját munkáját nem is nagyon számolja. A kü­lönleges sajtok iránti igény egyébként akkora, hogy néha nem is tudják kielégíteni. Ezért aztán az éttermekbe, boltokba nemigen jut belőlük. Igaz, a ven­déglátósoknak is figyelembe kell venniük a hozzájuk beülök pénztárcáját, a boltokban pedig be kellene mutatni a különböző sajtokat a vásárlóknak. Fejes János bizakodó, és sze­retné fejleszteni sajtkonyháját. Mint mondja: a legfontosabb, hogy jó hírét vigye Egernek, ter­jessze a sajtkultúrát. Ő egyéb­ként országos vásárokon is kí­nálja portékáját.- Árban nem, de minőségben tudunk versenyezni a nagy üz­letekkel. Egyre többen szeret­nének jobb minőségű élelmi­szert vásárolni, de anyagi lehe­tőségeik ezt nem engedik meg - mondja Csornai Ákos szilvás­várad! őstermelő, aki 5-6-féle termékkel foglalkozik, telente pedig többel, mert sertést is vág. Egyelőre - mint mondja - a legtöbben kiegészítő tevé­kenységéként foglalkoznak a helyi termékek készítésével, néhányan azonban már főállás­ban is meg tudnak élni belőle. A jogszabályok már lehetővé teszik, hogy a falusi vendéglá­tásban, de az éttermekben is sze­repet kapjanak a helyben készí­tett élelmiszerek. Pár étterem foglalkozik ezzel, és a szállás­adóknál sem terjedt még el iga­zán. Ennek egyik oka lehet, hogy talán nem bíznak meg a higiéni­ai feltételek teljesülésében. Pe­dig a húsfélék értékesítésénél szigorú szabályok vannak most is, a házi (akár nyúl) vágásnál minden alkalommal állatorvosi pecsétre van szükség. Egyenletes minőség és mennyiség kellene A KISTERMELŐKNEK (1 piacszerzés érdekében meg kellene birkózni­uk azzal is, hogy termékeik egyenletes minőségűek legyenek, s mindig megfelelő mennyiség­ben, időre tudjanak szállítani a boltoknak, konyháknak. Ezt egyelőre nem mindenki tudja garantálni, ez is szerepet játszik abban, hogy a vendéglátást még nem sikerült meghódítaniuk. Vásárokon, háznál kínálják a portékát A kistermelői termék marke­tingé a szájhagyomány. Hirdet­ni ritkán szoktak, a legtöbbször kiállnak a piacra vagy a telepü­lés egy forgalmasabb helyére. Akadnak, akik háztól árulják a mézet, a lekvárt vagy disznóvá­gás esetén a húst. Egyre elterjed­tebbek a gasztronómiai vásárok és rendezvények, melyek segít­hetnek abban, hogy az emberek megismerjék a helyi termelőket. Négyen vállalkoztak engedély nélkül heves megye Á Nemzeti Adó- és Vámhivatal ismét közread­ta az állami adóhatóságnál teljesítendő bejelentkezési kötelezettséget elmulasztók listáját. A legfrissebb doku­mentum szerint az utóbbi egy hónapban 43 személy­ről, köztük négy Heves me­gyeiről derült ki, hogy anél­kül végeztek vállalkozási te­vékenységet, hogy arról az adóhivatal tudott volna. A megyeiek közül kettő po­roszlói, egy-egy pedig kiskö­rei, illetve gyöngyöstarjám magánszemély. Idén tisztújítást tart majd a kamara heves megye A Heves Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara elnökségének ülésén a testület elfogadta a szerve­zet tavalyi gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint az idei költségvetést. A ka­mara tavalyi bevételeinek 70 százaléka a szolgáltatási dí­jakból, valamint pályázati pénzekből származott, idén a szervezet a tavalyinál több forrásból gazdálkodhat majd. Az idei kiemelt célok között lesz az önkéntes tag­vállalati elvárások kiszolgá­lása, a kötelező regisztráció törvény szerinti végrehajtá­sa, a szakképzési feladatok, üzleti közösségek szervezé­se, képzési programok, kata­lógusok, gazdaságfejlesztési programok, testületek mű­ködtetése. Határoztak a tiszt­újításról is: a 60 fős küldött- gyűlést október 4-éig össze­hívják majd. Az elnökségi döntéseket az április 17-ére összehívott küldöttgyűlés elé terjesztik. Technológiai újdonságok az építőipari találkozón EGER Építőipari fórumot ren­dez a Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamara szer­dán, 14-16 óra között Eger­ben, a kamara székházában. A vállalkozások megismerhe­tik az építési törvényt, az épí­téssel, a kivitelezéssel kap­csolatos jogszabályokat, és technológiai bemutatók kere­tében több innovációt. Lesz szó energetikai kérdésekről, sőt hőkamerás termográfiai vizsgálatot is tartanak. Immár kitötthetők az egységes agrártámogatási kérelmek heves megye Hétezer gazdálkodó igényelhet forrást különböző jogcímeken, és szakmai segítséget is kaphatnak A napokban megnyílt az egysé­ges kérelem elektronikus kitöl­tőfelülete, melyet a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján lehet elérni. A támogatási kérelmeket május 15-éig kell benyújta­ni, és június 11-éig lehet módosítani. Azt követően be­adott kérelmet nem fogad el a hivatal.- Az előző évihez képest öt új jogcímmel bővült az igényelhető támogatások száma. Ezek közül a legfontosabb a ké­rődző-szerkezetátalakítási prog­ram, valamint az új alapokra he­lyezett kárenyhítési rendszer, melyre ugyancsak az egységes kérelem keretein belül lehet je­lentkezni - közölte Ignácz Ba­lázs, az MVH Heves megyei ki­rendeltségvezetője. A kérelmeket csak ügyfélka­pun keresztül történő belépés után lehet kitölteni. Azok, akik nem ren­delkeznek saját ügy­félkapus regisztráci­óval, akkor megha­talmazott vagy tech­nikai közreműködő (falugazdász vagy agrárkamarai tanácsadó) segítségével tölthetik ki kérelmeiket. Ehhez pedig meghatalmazás­ra is szükség van, amelyet az ügyfélkapun elektronikusan, il­letve nyomtatott formában az il­■ Már piaci alapú agrárkár-bizto- sításra is igé­nyelhető kiegé­szítő támogatás, A tehéntartók is igényelhetnek különböző kiegészítő támogatásokat letékes megyei kirendeltséghez is be kell nyújtani, legkésőbb a kérelem beadását megelőzően öt nappal. Az egységes kérelmen belül van lehetőség MEPAR-vál- tozás-vezetési kérelem indításá­ra is. Amennyiben azonban a te­rületet 2003. június 30-án nem művelték, nem indítható válto­zásvezetés.- Fontos, hogy csak a tényle­gesen művelt területekre történ­jen igénylés. A kataszter megje­lenítése csak támpontot nyújt a parcellaelhelyezkedés megha­tározásához, az igénylést a na­gyobb felbontású légi felvétel alapján kell meghatározniuk az ügyfeleknek - hívta föl a figyel­met Ignácz Balázs. Egységes területalapú (SAPS) támogatás csak abban az eset­ben kérhető, ha a támogatható terület eléri az 1 hektárt. Kivételt jelent, ha a kérelem tartalmaz SAPS-ra bejelentett szőlő- vagy gyümölcsültetvény-területet, és ez utóbbiak SAPS-támogatható területe legalább 0,31 hektár. Hevesben évente több mint hét­ezren igényelnek területalapú támogatást. A támogatások igénylésével kapcsolatban a falugazdászokon és az agrárkamarai tanácsadókon kívül az egri MVH-kirendeltség- hez is fordulhatnak kérdéseikkel, de naprakész információk talál­hatók a www.mvh.gov.hu web- oldalon is. ■

Next

/
Thumbnails
Contents