Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-07 / 83. szám
4 2012. ÁPRILIS 7„ SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP - HÚSVÉT A harangok Rómába mentek felfedezés De maradtak a templomok padlásain a kereplők A múlt hangjai. A múlt század közepén húsvétkor még kézi kereplővel is hívogattak. Mostanra csupán hagyományőrzés lett a kereplés Húsvétkor zárul a 40 napos böjt, az újjászületés ünnepét tartjuk Az ünnep története A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A magyar húsvét szó, az azt megelőző időszak, a 40 napos böjt lezárulását jelzi. Az ünnep egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik március 22-e és április 25-e közé. Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását, a legjelentősebb az egyházi év ünnepeinek sorában. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasámap hajnalán feltámadt halottaiból. Népszokások külföldön A román ortodox vallásúakat húsvét vasárnapján a hajnal 4-5 óra már a templomban találja. A szertartások után kerül sor a mosakodásra és az első étkezésre, eg}'besült báránycombot esznek fokhagymamártással, rizzsel vagy sült burgonyával. A temetőbe tulipánt és nárciszt visznek halottaiknak. Portugáliában a Krisztus iránti gyászt kifejezve a templomokban fekete lepellel takarnak le minden szobrot, majd azokat csak a nagyszombati mise után veszik le. Az egyik házastárs szüleinél gyűlik ösz- sze a család, vasárnap a másik fél szüleit látogatja meg a népes rokonság. Ünnepi eledelül kecskepörköltet főznek. Angliában csak nagypénteken elevenedik meg az anyai fájdalom legendája - egy elveszettfiát hazaváró anya nagypénteken forró zsemlét akasztott a ház gerendájára, remélve, hogy az eltévedt ifjú mégis hazatalál. A forró zsemlét sok helyen ma is kiakasztják. m Sz. R. A közelmúltban számoltunk be arról, hogy muzeális értékű óraszerkezeteket rejtenek az egri templomtornyok. A kutatók kereplőket is találtak. Szuromi Rita Nagycsütörtök estéjétől a nagy- szombati feltámadás szertartásáig nem szólnak a harangok. Helyettük kereplőkkel hívják a híveket misére. A közelmúltban két egri kutató, Kerékgyártó József és Farkas Péter az egri harangok felmérése során nem csupán különleges óraszerkezeteket talált az egri tornyokban, hanem régi kereplőket is.- A csengőket kézi kereplők helyettesítették, melyek'bordás, vagy kalapácsos kialakításúak voltak - mesélik. - A templom- tornyokban a harangok helyett a kereplők nagyobb láda, szekrény méretű változatait alkalmazták. A kereplő egyébként fából készült hangszer, melynek hangja kerregő, csattogó hangot ad. Többféle kialakításuk is ismert: a kalapácsos kerepelő esetén deszkalapra szerelt, tengelyen előre-hátra lendülő fakalapácsok verik a deszkalapot. A bordás kereplőn a keretre szerelt rugalmas faléc-fanyelv szabad vége egy fogaskerékhez hasonló bordástengelyhez ütődik. Mindkét szerkezetet kézi és nagyobb, láda méretű változatban is készítették. A templomokban mindkét kerepelési módot alkalmazták. A nagyobb méretű kereplők tengelyére a fogazat helyett különböző szögben elhelyezett dudorokat, „szögeket” helyeztek, melyek több nyelvet működtettek. A nyelvek alsó lapjára kalapácsot is szerelhettek. Kézzel, hajtókar segítségével forgatták a tengelyt, a dudorok- ról-tüskékről lepattanó nyelvek, illetve a kalapácsok a láda tetejéhez csapódtak. A ládaszerű szekrény berezonált és a csapódó hang mellett rezonáns hangot is adott. A Bazilika déli tornyában találtunk egy alig felismerhető és nagyon romos állapotú kereplőt - folytatja a két múltkutató. - A toronyban dolgozó munkások A Szent Anna-kápolna kereplője „szemetesládát” láttak benne. Csupán a hajtókar emlékeztet arra, hogy ez valamikor kereplő lehetett. Fájdalmas Anya (Hatvani) temető kápolnájában a kereplőt a Szent Mihály-harang szomszédságában a gerendára rögzítették. Ma már nem használják és madarak fészkelnek rajta. A Szent Antal (Minorita^templomban a harang közelében, a keleti toronyban leltük meg a szintén nagyon rossz állagú templomi kereplőt. Galambok fészkeltek benne! A legjobb állapotú a Szent Anna-kápolna kereplője, melyet a Szent Vince-harang közelében fedeztünk fel. Látható, hogy közel annyi éves, mint a harang. A kereplés ősi szokás: a római katolikus liturgiában nagycsütörtök Glóriájától a nagyszombativigília szertartás Glóriájáig a harangok és csengők nem szólalnak meg, mert „Rómába mennek”, hogy ott gyászolják Krisztus megkínoztatását és keresztre feszítését. Addig, amíg a harangok hallgatnak, régebben, de több helyen még ma is a kereplő hívogató hangja szólítja a hívőket a nagypénteki és a nagy- szombati istentiszteletre. Csak szombaton, a feltámadás után szólalnak meg újra, hogy hirdessék az életnek a halál feletti győzelmét. Különleges jelképrendszer hirdeti az új élet keletkezését szimbólumok A húsvéti ünnepen a rügyező barka, a zöldellő ág, vagy a különféle mezei virágokból készített csokor a természet felfrissülését, a tavasz eljövetelét jelképezi a történeti leírások tanúsága szerint. A templomban megszentelt barkának a hívők mindig is különleges bajelhárító erőt tulajdonítottak: úgy tudták, hogy torokfájás, gyomorégés ellen ajánlatos lenyelni egy szemet, ugyanakkor a mestergerendára rakott vagy vihar esetén tűzbe dobott barkaszemek a bajtól, illetve a villámcsapástól védik meg a házat. ■ A legrégebbi húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, ami az élet, az Újjászületés jelképe. A húsvéti szertartásokhoz tartozik már a X. század óta az ételszentelés, amikor jellegzetes ünnepi eledeleket - sonkát, tojást, kalácsot, bort - visznek a templomba. Az ünnepnek szinte áldozati jellegű étele a húsvéti bárány, amely Krisztust jelképezi. A szentelt ételek maradékait mágikus célokra használták. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, hogy bőven teremjen, a kalács morzsáját pedig a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. A legrégebbi húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, ami az élet, az újjászületés jelképe. Amint a tojásból új élet kel ki, éppen úgy támad fel Krisztus is a sírjából az emberek megváltására. Sajátosan magyar szokás a tojásfestés, a hímes tojásokkal a lo- csolkodókat ajándékozzák meg a szebbik nemhez tartozók. A húsvét hétfői öntözés eredete pedig arra a legendára vezethető visz- sza, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asz- szonyokat locsolással akarták a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. ■ Sz. R. Készül a locsolkodó ajándéka Gyerekek is hívogattak a falut járva évtizedekkel ezelőtt a bordás kereplőt nagyböjt utolsó napjaiban a keresztény egyház rituális célokra is alkalmazta. Nem volt általános, de bizonyos helyeken gyerekek járták végig a falut és ezzel jelezték a szertartások idejét. szigorú szertartásrendet tartottak. A Dicsőség a magasságban Istennek... eléneklé- se után csütörtökön este elnémulnak a harangok, jelképezve, hogy senki nem szólt Jézus mellett. Kezdetét veszi a gyász. Az oltárcsengők és a harangok helyett kereplőt, fakalapácsot használnak a szomorúság jeleként. PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL Q Gárdonyi Géza OBBD» Örkény születésnapjára készülnek Dalok, versek a költészet ünnepén Örkény Istvánra emlékeznek ma az író születésének 100. évfordulója alkalmából a Pesti Színházban. Az estre meghívást kapott a Gárdonyi Géza Színház társulata. Bánfi Kata, Marjai Virág és Nánási Ágnes az Örkény egyperces-novellákhoz hasonlatos egyperces parajátékban állnak színpadra. Éry-Kovács András rendező szerint groteszk játék ez arról, hogy mi történik, ha más irányból közelítjük meg a Tóték utolsó jelenetét. Az eseményre a Színház- és Filmművészeti Egyetem növendékein túl Budapest és a vidék számos színházából érkeznek Az egriek is Örkény Istvánra emlékeznek a Pesti Színházban színészek, színházi szakemberek az emlékezés számukra fontos gesztusával. Egyperces novellákból, levelekből, népszerű Örkény-darabok monológjaiból, Örkény-novellák szöveg- részleteiből rögtönzött mini-jelenetekből, televíziós interjúkból és hangfelvételekből összeállított gálaműsorban idézik fel a résztvevők az író alakját és nagysikerű műveit a Pesti Színházban, amely legendás sikerű darabjainak otthona volt. A publikum a színpadon láthatja Éva Holubovát a legjelesebb cseh színpadi és filmszínésznők egyikét is. ■ A költészet napjára készül a Gárdonyi Géza Színház társulata is. József Attila születésnapján, április 11-én délután 4 órától a stúdiószínpadon zenével és verssel ünnepelnek. A társulat számos tagja igent mondott az eseményt szervező, s a programot rendező Fehér István színművész felkérésére. Radvánszki Szabolcsot szerdán délután új oldaláról ismerheti meg a publikum.- Robert Burns Az árpaföldön című művét adom elő, gitárral - mondja. - Bár a színház közönsége eddig jobbára prózai szerepekben láthatott, szeretek Radvánszki Szabolcsot új oldaláról ismerheti meg a publikum zenélni, s igazán kedvelem e versnek a hangulatát, ami a füstös kocsmák világát idézi meg. Bevallom, nem vettem még részt ilyen eseményen, utoljára talán általános iskolás koromban szerepeltem versmondó versenyen. Ugyancsak megzenésített költeménnyel készül Herczeg Flóra énekesnő, a Tudod, hogy nincs bocsánat című versét adja elő, kíséret nélkül.- Érdekes, hogy Káli Gergő ugyanezt a József Attila-verset választotta, így a kétféle előadás ad majd keretet a műsornak - meséli. ■
