Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-06 / 82. szám

2 ? 2012. ÁPRILIS 6., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Ritka leletek Feldebrőn kutatás Egy kamasz mamut csontjai kerültek elő a föld alól Sok az érdeklődő. Hamar hírük ment a mamutcsontoknak, a helybéliek a csodájára járnak, és a szakemberek munkáját is megfigyelik. Blaskó Balázs: ésszerű és takarékos volt a szerződés ► Folytatás az 1. oldalról Blaskó Balázs közölte: a társulat nevében visszautasítja a rossz­hiszemű feltételezést.- A számla kiállításának nap­ján fenntartónk adósságrende­zési eljárás alatt állt - mondta. - Az adósságrendezési biztos minden tételt megvizsgált, az utalás az ő engedélyével történt. A Gárdonyi Géza Színház és az Agria Nyári Játékok szabadtéri színház közötti megállapodást is ellátta kézjegyével, hitelesí­tette mind a számlát, mind. a szerződést. Az utaláskor min­den ellenjegyzésre jogosult sza­badságon volt, ezért az igazgató- helyettes írta alá a számlát. A szerződés értelmében a pro­dukció bemutatásához nélkü­lözhetetlen volt a tranzakció. Az előadás, melyhez ésszerű, taka­rékos szerződési konstrukció alapján jutott a teátrum, bevál­totta a hozzá fűzött reményeket. A 10 milliós előadásban 3 milli­ós részt vállalt a kőszínház. Mi­vel a „kedvezményezett” non­profit kft., így részesedéselosz­tásról sem lehet szó. A levélbeli felvetéseknek a valósághoz közük sincs. Az, hogy szigorú ellenőrzésű pénz­ügyi bizonylatok kikerülnek az intézményből, bűntény gyanú­ját veti fel, ezért az igazgatóság megfontolja, hogy feljelentést tegyen. ■ P. A. Lámpatest esett a tetőről a medencébe ► Folytatás az 1. oldalról A képviselő-testület éppen az el­múlt héten tartott ülésén szava­zott jóváhagyóan arról, hogy nyáron rendbe teszik a tetőt és az épületgépészeti berendezése­ket. A júniusban kezdődő mun­ka 60 milliós költségét részben helyi, részben pályázati forrás­ból finanszírozzák. Szabó Zsolt polgármester la­punknak elmondta, hogy vélhe­tően tervezési hiányosságok mi­att vált szükségessé a szerkezet cseréje. Korábban a szakértők megvizsgálták a létesítményt, és állásfoglalásuk szerint a vízpára hatására az építmény akár élet- veszélyessé is válhat. ■ T. 0. ► Folytatás az 1. oldalról Több helyen is ásókkal forgatják a földet a szakemberek abban a reményben, hátha újabb lele­tek kerülnek elő. Nyolcán érkez­tek Budapestről, a Magyar Ter­mészettudományi Múzeumból.- Már tizenöt éve sok pattin­tott kőeszköz darabot találtunk, amikor szántottuk fel azt a részt - mutat a távolabb eső területre Farkas Gábor, a földterület tulaj­donosa. - Amikor tavaly itt a cse­metét vermeltük, egy nagy csont került elő. Senki sem tudta meg­mondani, még az állatorvos sem, hogy milyen állat maradványa. A csontok mamuttól származ­nak. Ezt azok a gyöngyösi és bu­dapesti szakemberek állapítot­ták meg, akiknek Gábor szólt. A Mátra Múzeum munkatársai az elsőként megtalált csontokat már el is vitték, a fővárosi pale­ontológusok pedig folytatják a munkát.- Tavaly alkarcsont-, felkar- csont-, lapocka- és combcsont-da- rabok kerültek elő, most pedig bordát, agyarat, a másik alkar­csontot találtuk meg, a hátgerinc egy részére és különálló bordatö­redékekre is bukkantunk - mu­tatja a legújabb leleteket Gasparik Mihály PhD, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának paleontológusa. - Mellettük, a sárga üledékben barna kerek foltot vettünk észre, amely túl szabályos és nem oda illő, aztán találtunk egy másikat is átellen- ben, majd egy harmadikat. Ezek cölöphelyekre utalnak, amiket az ősemberek vertek le a csontku­pac köré. Valószínűleg állatbőrö­ket erősítettek rájuk, melyekkel az itt felhalmozott maradványo­kat védték. Talán azért, mert még lehetett rajtuk hús, illetve hogy távol tartsák a dögevőket. Az ős­emberek vándoroltak, amikor vadászni jártak, ideiglenes telep­helyeik voltak. Ez is egy ilyen te­lephely lehetett. A mamutcsontokra több réteg­ben egymásra halmozva bukkan­tak rá, ezt pedig csak az ősembe­rek pakolhatták így. A távolabb talált kisebb csontdarabokról azt feltételezik, hogy állatok, például rókák húzogathatták ki.- Nagy valószínűséggel gyap­jas mamut lehetett. Sajnos őrlő­fog nem került elő, pedig ha ta­láltunk volna, egyértelműen meg lehetne mondani az állat korát - magyarázza Virág Attila geológus, paleontológus dokto- randusz. - így csak a csontok méretéből tudunk annyit megál­lapítani, hogy két és fél méter magas, viszonylag fiatal állat volt, még nem felnőtt, de már nem is kicsi.- Egy kamasz mamut - jegy­zi meg valaki viccesem. Az egyik helybéli.érdeklődő azt tudakolja, hány évvel ezelőtt élhetett az állat. A szakemberek hangosan számolgatják, hogy mivel az utolsó eljegesedés kez­detét 70 ezer éwel ezelőttre te­szik, maximumokkor élhetett, minimum pedig 16 ezer évvel ez­előtt. Azt is megtudjuk, hogy rit­kán lehet mamutcsontokat így, egészben megtalálni, ezért való­ban különlegesek ezek a leletek. Földradarral térnek vissza a faluba a szakemberek Budapestre szállítják a csontokat, ahol ta­nulmányt írnak róla, és való­színűleg a régészeket is érde­kelni fogja a feldebrői mamut Egyelőre a Magyar Természet- tudományi Múzeum gyűjtemé­nyében helyezik el a csonto­kat. Gasparik Mihály tervei között az is szerepel, hogy földradarral felszerelkezve visszatér munkatársaival Feldebrőre, hogy végigpásztáz­zák a területet. A radarhullá­mok visszaverődéséből ugyan­is meg lehet állapítani, hogy van-e a föld alatt valami talaj­tól eltérő szerkezetű, például további mamutmaradvány. X GYORSSZAVAZAS ■ Mit gondol a Feldebrőn eőkerült mamutcsontokról? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HEOLhu W' A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Megelevenedett a régi egri korzó a Dobó bástya új kiállításán | ► Folytatás az 1. oldalról Láthatók a korabeli mesterek és | remekek, Eger művészi értékei, művészetpártoló püspökei és ér­sekei, a polgári lakáskultúra, a kézművesség, az Egri Dohány­gyár, a fürdőkultúra, a hóstyák kézművesei, és korzózás a város utcáin. A polgári szalon enteriőrje be­pillantást enged néhai Steinhä­user Ágoston textil- és ruhake­reskedő családjának otthonába. A kiállítás békebeli hangulatát erősíti a szalon, mely a lakás leg­gazdagabban berendezett, a kül­világnak szóló része volt. Külö­nösen izgalmas a hóstyai varró­műhely megelevenedése. A „Kisváros a felhők fölött...” Eger a polgárosodás útján című kiállítás megnyitóján köszöntőt mondott Horváth László megyei kormánymegbízott, Benedek Ist­ván, a megyei intézményfenn­tartó központ vezetője és Habis László, Eger polgármestere. A tárlatot dr. Löffler Erzsébet, az Érseki Gyűjteményi Központ igazgatója ajánlotta nézők fi­gyelmébe. Az eseményen köz­reműködött Simorjay Emese j színművésznő és az Egri Érseki Fiúkórus. ■ Sz. R. Már terv szerint is ülésezhetnek a megyeházán NEM CSAK RENDKÍVÜLI A megyei I önkormányzat szerepének vál- | tozása okán az esetek többségé- J ben eleddig rendkívüli ülések formájában végezte munkáját a megyei közgyűlés. A grémium legutóbbi tanács­kozásán véget vetett ennek a „rendkívüli ülésszaknak”, és a testület idei tanácskozási me­nettervéről is döntött. Ezek szerint ebben az eszten­dőben még öt rendes ülésre ke­rül sor a megyeházán, így ápri­lis 27-én, június 29-én, szeptem­ber 28-án, november 30-án, illet­ve december 14-én, ez utóbbit közmeghallgatással egybekötve tartják meg. Mindez ugyanak­kor - világítottak rá a közgyűlé­sen - nem jelenti azt, hogy amennyiben a helyzet úgy kí­vánja, ne kerülhetne sor rendkí­vüli ülés összehívására. ■ K. G. PROMÓCIÓ Emlékplakett a „Határtalanul” jó kapcsolatokért A Bethlen Gábor Alapítvány Határtala­nul pályázatának keretében az Andrássy György Közgazdasági Szak- középiskola diákjai már második alka­lommal vehettek részt szakmai kirán­duláson Erdélyben. Az utazásra 2012. március 11-17. között került sor. A pá­lyázat célja a kapcsolatépítés a határon túli magyar települések iskoláival, és egy produktum létrehozása, amely a diákok közös munkájának eredménye. A diákok emlékplakettet készítet­tek, amelynek időszerűségét az is ad­ta, hogy az Andrássy idén ünnepli fennállásának 90. évfordulóját. A délelőttöket a tanulók a fazekas­műhelyben töltötték, ahol nemcsak a fazekasmesterség fortélyaival ismer­kedtek, hanem bepillantást nyertek egy családi vállalkozás mindennapja­iba is. Megismerkedtek a helyi üzle­ti-piaci viszonyokkal. A vendéglátás­idegenforgalom szakmacsoport tanu­lói a helyi látványosságokat fedezték fel, és információkat gyűjtöttek egy közös marketingkiadványhoz, melyet Munka közben a köröndi és egri diákok majd a két iskola diákjai májusban készítenek el Egerben. Délutánonként az időjárás viszon­tagságai ellenére szép kirándulások, szabadidős programok kovácsolták össze a résztvevőket. Ellátogattak Székelyudvarhelyre, Farkaslakára, Parajdra és Szovátára. Az egyik esti program részeként az Aranykorszak című erdélyi magyar filmszatírát te­kintették meg, amely a Ceausescu- érát figurázza ki. A diákok felejthetetlen élmények­kel érkeztek haza. % határtalanul! PROMÓCIÓ Napkollektor a hotel tetején AZ ÚJ MAGYARORSZÁG PÁLYÁZAT révén újult meg a Park Hotel Táltos A téli szezonban visszatérő vendégek azonnal észreveszik a változásokat, az újonnan ér­kezők számára viszont termé­szetesnek tűnik a felsőtár- kányi Park Hotel Táltos ké­nyelme. Tulajdonosai'mindig is igyekeztek komfortosabbá tenni a szállodát, jelentősebb fejlesztésre azonban csak a Nemzeti Fejlesztési Ügynök­ség által meghirdetett pályázat - a KEOP-2009-5.3.0/B/09 - ré­vén kerülhetett sor. Ez a kiírás „Az energetikai hatékonyság fokozása a megújuló energia­forrás-hasznosítással kombi­nálva” témakörben kínált le­hetőséget a szálló korszerűsí­tésére. Az Európai Unió támo­gatásával a Kohéziós Alap társfinanszírozásával megva­lósult beruházás 57 millió 360 ezer 464 forintba került, ebből 28 millió 680 ezer 232 forintot az unió biztosított. A munkálatok 2011. június 27-ei befejeztével korszerű kül­ső szigetelést kapott az épület, tetszetős műanyag ajtók és ab­lakok kerültek a régi nyílászá­rók helyére. A további takaré­kos energiafelhasználás érde­kében két, úgynevezett faelgá­zosító kazánt építettek be, így minimálisra csökkenthetik a gázfogyasztást. Kicserélték to­vábbá az összes radiátort, a te­tőszerkezetre pedig tizenhat napkollektort telepítettek, ezek a szálló áramellátásának jelen­tős részét biztosítják, a szintén a tetőn lévő napszoláriummal pedig 3-4 ezer liter vizet tud­nak felmelegíteni, s a megfele­lő hőfokon tárolni. Ezzel elér­ték, hogy a megmaradt gázka­zánt csak akkor kelljen üzem­be helyezni, amikor kevesebb a napos órák száma a környé­ken. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósult meg. 'ór'rrUU.'. a fűibe ——Úf--­EJLESZTÉSI TERVJ

Next

/
Thumbnails
Contents