Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-30 / 101. szám

2012. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Emelik a lécet: megugorják-e? érettségi A vizsga presztízsét hivatott visszaállítani a tervezett szigorúbb szabályozás Szigorodó szabályok. A korábbi években elég volt a ketteshez 20 százalék. Emelnék a szintet. Szigorítanák az érettségi követelményeket, az okta­tási államtitkárság ezek­ben a napokban várja a véleményeket. Az isko­lavezetők egyetértenek, és differenciálnának. , Guti Rita Az érettségi komolyságának visszaállítása érdekében szigorí­taná az oktatási államtitkárság a követelményeket - nyilatkozta a napokban Réthelyi Miklós nem- zetierőforrás-miniszter. Részben a Nemzeti alaptanterv változása indokolja az érettségi követel­ményrendszerének szigorítását. A miniszter szerint az érettségi komolyságát adja vissza, ha - ter­mészetesen a tanrendet figye­lembe véve - a maturálást egy­szeri alkalommá, a középiskolai tanulmányokat lezáró esemény- nyé teszik a szigorításokkal. A közzétett javaslat szerint a jö­vőben az elégséges osztályzathoz közép- és emelt szinten is csak 25 százalékos eredmény lenne elegendő a jelenlegi 20 százalék helyett, továbbá a jelenlegi 24 ide­gen nyelv helyett hat világnyelv­ből, egy klasszikus nyelvből és a nemzetiségek által használt - a középiskolákban oktatott - nyel­vekből lehetne idegen nyelvi érettségit tenni. A javaslat várha­tóan a 2013/20144s tanévtől le­het hatályos, így elsőként a mos­tani másodikos középiskolások érettségizhetnek a jelenleginél szigorúbb szabályok alapján. Az előterjesztés szerint előre hozott érettségi vizsgát csak élő idegen nyelvből, latin nyelvből, informatikából lehet tenni.- Ha rajtam múlik, rég meg­emeltem volna, a húsz százalék nevetségesen kevés. Fokozato­san 25-30-40 százalékra kellene emelni az elégségeshez elegen­dő szinte.t - mondta a füzesabo­nyi Remenyik Zsigmond Gimná­zium igazgatója, Valyon István. Maximálisan egyetért az eme­léssel. Úgy gondolja: ahhoz, hogy értéke legyen az érettségi­nek, ez fontos lépés. Szerinte ez a viszonyag kicsi, és a megye- székhely gimnáziumainak elszí­vó ereje miatt nem is a legerő­sebb gimnázium tanulóinak sem okoz, nem okozhat nehézsé­get. Az érettségin választható idegen nyelvek számának szű­kítését is támogatja, sőt még a hatot is soknak tartja egy kicsit. Harmincéves pedagógusi ta­pasztalattal a háta mögött az eg­ri Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatója, Gönczi Sándor úgy véli: bármiféle tudásmérés ak­kor jó, ha a feladatsor megfelelő­en differenciált, van benne olyan szintű feladat, mely az elégsé­gest, a közepest, a jót, a kiváló szintű tudást méri. Önmagában a százalékok teljesítéséhez kö­tött értékelés nem mond sokat. Ha egy magas követelményszin­tű feladatsort állítanak össze a diákoknak, amelyiknek azért vannak olyan elemei, amelyek a kettes szint teljesítését mérik, Húsz helyett huszonöt százalék a minimum A TERVEZETBEN közzétett Új pon- tozási rendszer szerint a közép-, illetve emelt szintű érettségin a korábbi húsz- helyett huszon­öt százalékos teljesítménnyel kaphatna a vizsgázó kettest. Középszinten a hármashoz 40 százalék, emelt szinten pedig 33 százalék teljesítése lenne elegendő. A négyesért 60, illet­ve 47, a jelesért 80, illetve 60 százalékot várnának közép-, illetve emelt szinten ezentúl. akkor akár a 20 százalék eléré­se is ugyanolyan értékű lehet, mint egy nem differenciált fel­adatsorral a 25 vagy magasabb teljesített százalék. Szerinte ez csupán technikai kérdés. A szakmai tartalmat kell inkább megnézni. Matematika szakos­ként a korábbi évek feladatsora­it ismerve elképzelhetőnek tart­ja, hogy 25 százalékra felvihető a kettesért követelt szint. Azzal azonban ő is egyetért, hogy az érettségi presztízsét meg kell tartani. Ez azonban összetett: ré­sze a vizsga szervezése, a körül­mények, az értékelés színvonala, a diákoktól elvárt megjelenés is. A választható nyelvek tekinteté­ben nem érez valódi változást, hiszen a Szilágyiban most is hat világnyelvből választhatnak érettségin a vizsgázók. Bach nélkül nem létezhet orgonaavató bach remekműve, a d-moll Toc­cata és Fúga nélkül nem lehet orgonát avatni - állította Réz Ló­ránt orgonaművész, az Eszter- házy Károly Főiskola (EKF) ta­nára, azon a koncer­ten, m'elyet kedden rendeztek a meg­újult Líceumban. El­készült a beruházás, mely nem csak a vá­rosnak és az oktatás ügyének az asztalára tett le ma­radandót, de hatalmas lépést tett az egyetemmé válás útján is. A nagy munka befejezését is köszöntötte az orgonaavató kon­cert az Esterházy Pál Zenete­remben. Mint Békés Balázs orgonaépí- tő-mester az új hangszer meg­szólalása előtt a megjelentek­nek elmondta, csapatával nem egészen új orgonát építettek, de felhasználták az 1930-ban épült, korábban itt zengő hangszerből mindazt, ami hasznosítható volt. így a 12 sípsorból, 900 síp­ból álló hangszerbe 4 sípsort a régi orgo­nából emeltek át, így biztosítva a történe­ti folytonosságot. Az orgonát dr. Dol- hai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora áldotta meg, majd Réz Lóránt tolmácsolásában olyan zenemű­vek szólaltak meg, melyek meg­mutatták mindazt, amire az új hangszer képes. Az avató hangversenyen ezenkívül felcsendültek az Egri Érseki Fiúkórus tisztán csengő hangjai is Schmiedmeiszter Szilvia vezényletével. ■ D. L. ■ Felhasználták az 1930-ban épült hangszer­ből mindazt, amit lehetett. Áldás. A megújult egri orgonát dr. Dolhai Lajos,szentelte meg. sert e PROMÓCIÓ SZÉCHENYI TERV Teljesült a három feladat TANULÁS Sikeres innovációs projekt Eszak-Magyarországon Az Eszterházy Károly Főiskola Kulturális innováció az észak-magyarországi régióban REKÉP - Regionális Kultúra Építő Projektjének célja az észak-magyarországi régió lakosságának nagyobb arányú bekapcsolódása az egész életen át tartó tanulásba a formális rendszerek melletti nonformális, informális tanulási lehetőségek körének szélesítésével, továbbá a kulturális, közoktatási és felsőoktatási intézmények bevonásával. A közvetlen cél a régió kulturális és közoktatási intézményeinek humán­erőforrás-fejlesztése, a non­formális és informális tanulá­si formák és lehetőségek kibővítése volt, A projekt keretein belül vállalt első feladat az észak­magyarországi régióban élő és dolgozó kulturális szakembe­rek számára meghirdetett 180 órás, akkreditált Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment (KPCM) szakmai képzésének szervezése, lebonyolítása. Há­rom megyében hat csoportban közel százötvenen fejezték be tanulmányaikat, kapták meg tanúsítványukat. A projektben vállalt második feladatkör eTanácsadók képzése a lakosság digitális kompetenciáinak fejleszté­sére. A 80 órás Emelt szintű eTanácsadó továbbképzés célja a régió eMagyarország- pontjain dolgozó munkatár­sainak szakmai tovább­képzése. A cél a résztvevők elméleti és gyakorlati felkészí­tése az eMagyarország-pon- tok üzemeltetésére, a legújabb elektronikus ügyviteli lehető­ségek teljes körű alkalma­zására. A képzést nyolc cso­portban indították, százan teljesítették a követelmé­nyeket, és kaptak tanúsít­ványt. A harmadik - tehetség- fejlesztő - programelemben szakköröket, táborokat, tehetségfejlesztő alkalmakat és tréningeket tartottak az Eszterházy Károly Főiskola és Gyakorlóiskolája gyermek- és ifjúkorú csoportjainak, közös­ségeinek. A TÁMOP 3.2.3-08/2-2009 0022 REKÉP projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költség- vetésének társfinanszíro­zásával valósul meg. Euie'hiiy Király róitkoU TANÁRKÉRZÉSI éS TUDÁSTECHNOLÓGIÁI KAR DÉKÁNI HIVATAL N*mziti F*jl*uté*i Ügynökség www.gjutchMyilArv.BOV.hu 0* AB 4M éjt MAGYARORSZÁG MEGÚJUL A projekt az Európai Unió támogatáséval, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul mag. I PERCES INTERJÚ A törvény is megváltozott a komplex hallgatói szolgál­tatásfejlesztés az Eszterházy Károly Főiskolán a minőségi gyakorlati képzés érdekében című program keretében tar­tottak konferenciát az intéz­ményben. Kalóné Szűcs Er­zsébetet, a tanulmányi és in­formációs központ főigazga­tóját, a projekt menedzserét kérdeztük.- Melyek az uniós támoga­tású program főbb elemei?- A pályázatunk leginkább a humán szolgáltatásfejlesz­tésre fektet hangsúlyt. Ennek egyik eleme, hogy tájékoztat­juk az intézményben dolgo­zó, a gyakorlati képzés szer­vezésével foglalkozó kollégá­kat, illetve a külső gyakorlati helyeken hallgatóinkat foglal­koztatókat a megváltozott jog­szabályokról.- Mi adja a konferencia ak­tualitását?- Az, hogy megváltozott a szakképzési törvény. A szak­képzési hozzájárulás felhasz­nálásának lehetősége is mó­dosult, illetve a nemzeti felső- oktatásról szóló törvény sze­rint a felsőfokú szakképzése­ket jövőre új típusú képzések váltják fel. Ezért is jelenthe­tem ki, hogy igen aktuális volt a konferencia megrendezése.- Együttműködő partnerek is tartottak előadást.- Gyetvainé Vitkóczi Mari­anna, a Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara Okta­tási Irodájának a vezetője és Ringert Csaba, az Agria TISZK ügyvezetője a gyakorlati kép­zés finanszírozásáról és a kül­ső gyakorlati képzés kérdése­iről tájékoztatta az érdek­lődőket. ■ S. B. S. Kalóné Szűcs Erzsébet:- A gyakorlati képzés kérdéseit is megvitattuk. Ismét versenyre várják az egri tehetségeket zene Idén is megszervezi az eg­ri diákoknak szóló tehetségkuta­tó versenyt az Egri Lokálpatrió­ta Egylet, a Cives pro Űrbe Ala­pítvány és a Farkas Ferenc Zene­iskola. Barczi-Bennett Edina, az intézmény igazgatója elmondta: felső tagozatos és középiskolás diákok jelentkezését várják má­jus 4-éig, három kategóriában: hangszeres egyéni, ének egyé­ni, ének-hangszeres csoport. Jelentkezni a zeneiskolában, illetve az egerl991@gmail.com e-mail címen lehet. A felhívás részletei a egerzene.hu webla­pon olvashatók. A nyertesek au­gusztusban a Dobó téren is be­mutatkozhatnak a nagyközön­ség előtt. ■ P. A.

Next

/
Thumbnails
Contents