Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-24 / 96. szám
GAZDASAG 2012. ÁPRILIS 24., KEDD 6 Hatszázmilliárdos kiigazítás jön konvergencia A tranzakciós illeték 228 milliárd forinttal javíthatja a 2013-as egyenleget j Egyenlegjavulás (milliárd forint) HÍRSÁV Magyarország készül a Horizon 2020-ra pályázatokkal is segítené a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Magyarország felkészülését a Horizon 2020 elnevezésű európai uniós kutatás-fejlesztési programra- közölte Cséfalvay Zoltán, a tárca államtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a tervek szerint az Európai Unió Horizon 2020 programban 2014 és 2020 között több mint 80 milliárd euró forrás áll majd rendelkezésre. Idén 75 milliárd forint van kutatás-fejlesztés-innovációra hazai és uniós forrásokból- közölte. Többet költ a HM idén juttatásokra Hende Csaba miniszter átlagosan bruttó 229 ezer 803 forintot keresnek a Magyar Honvédség katonái - derült ki az Országgyűlés honlapjára hétfőn feltett miniszteri válaszból. A Hende Csaba honvédelmi miniszter által Iváncsik Imre szocialista országgyűlési képviselőnek írásbeli kérdésére adott válaszban az áll, hogy a legénységi állomány tagjai átlagosan havonta bruttó 137 ezer 425, az altisztek bruttó 191 ezer 157, a tisztek pedig bruttó 389 ezer 522 forintot keresnek. A tárca idén 104 milliárd forintot költ személyi juttatásokra, tavaly ez az összeg 101 milliárd volt. Olcsóbb lesz a benzin, marad a gázolaj ára csökkenti bruttó 4 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát a Mól Nyrt. szerdán, a gázolaj ára továbbra sem változik. A mostani változással a benzin ára 451 forintra csökken, a gázolajé 441 forint marad. A Mól Nyrt. egy héttel ezelőtt 4 forinttal emelte a benzin árát, a gázolaj ára akkor sem változott. Az idén 155 milliárd, jövőre nagyjából 600 milliárd forintos egyenlegjavulást ígér a tegnap nyilvánosságra hozott konvergenciaprogram. A lépések többsége a kormány eddigi gyakorlatát követi, és a „mérsékelten konvencionális” kategóriába sorolható. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A kormány sokszor hangoztatott filozófiájával összhangban az új adók, díjak és illetékek többsége a fogyasztást terheli. Az elmúlt hetekben többször is elhangzott, a piaci szereplők és a nemzetközi szervezetek egyaránt EU-konform javaslatokat szeretnének olvasni a konvergenciaprogramban. A megkezdett percenként, illetve elküldött SMS-enként 2 forintos távközlési szolgáltatási adó esetében nyilvánvalóan ez a helyzet: mint azt a program szerzői leszögezik, hasonló adó Máltán már létezik. Talán kissé aggályosabb a 0,1 százalékos kulccsal jövőre induló pénzügyi tranzakciós „illeték”, amely 130-228 milliárd forinttal növelheti a bevételeket: a 130 milliárd forinthoz elég egy tranzakciónként 30 ezer forintos felső határ, ez azonban lehet magasabb is, és az sem kizárt, hogy végül egy sávos konstrukció lesz a befutó, a készpénz- forgalmat pedig magasabb kulcs fogja büntetni. A biztosításszektorban a különadót, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást egységes biztosítási adó „váltja ki”, ennek kulcsa a kgfb esetén 30 százalék, a cascónál 15 százalék, a baleseti és vagyonbiztosítáaz új konvergenciaprogram és az egyéb strukturális átalakításokat tartalmazó Nemzeti Reform Program együtt „adja össze” az új Széli Kálmán- tervet, hivatalos címén A következő lépés - Széli Kálmán-terv 2.0 nevű programot. Az így ösz- szesen mintegy 500 oldalas tervezet a kormányzat terveinek és az eddig megtett lépésoknál pedig 10 százalék lesz. Az energiaszektor különadóját 2012-vel kivezetik, „cserébe” az energiaellátók (2009-ben bevezetett) jövedelemadójának kulcsa jövőre 8 százalékról 16 százalékra emelkedik, ami 55 milliárd forintos többletbevételt jelent a tervek szerint. Megszűnik ugyanakkor néhány kisebb adó: a gyógyszertár szolidaritási díj, a magánszemélyek 98 százalékos különadója, valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulás. Az elektronikus útdíjat legkésőbb 2013. július 1-ig kell bevezetni: ettől éves szinten 150 milliárd forintot vár a kormány, így a 2013-as egyenleget seknek az összegzése. bemutatja a devizahitelesek megsegítését, a nyugdíjváltozásokat - megemlítve az egyéni számlavezetés és az egyéni vá- románynyilvántartás bevezetésének szükségességét -, a munkaerőpiaci, oktatási, egészségügyi, közszférát érintő átalakításokat. ígéretet tesz egyebek mellett a lánctartozá„mindössze” 75 milliárd forinttal fogja javítani. Az önkormányzatok a strukturális reformok vesztesei: a terv tavalyihoz képest mintegy 100 milliárd forintos megszorítást irányoz elő: ebből 73 milliárd a már elfogadott, nagyrészt jövőre hatályba lépő intézkedésekből - kistelepülési önkormányzatok összevonása, megyei intézmények államosítása, önkormányzati hitelezés szigorítása - származhat, a fennmaradó részt a városoknak kell megspórolniuk, közelebbről meg nem határozott módon. 2013-tól minden iskola állami fenntartásba kerül. Az állam a teljes közoktatási sok felszámolására és a banki hitelezés beindítására irányuló törvényekre. A Széli Kálmán- terv a GDP-pályát a kormányzat számításai szerint a következő években 2,1-4,3 százalékkal téríti felfelé, míg a reálbérben 6-12 százalékos csökkentést hoz az alappályához képest. A beruházásokat 0,6-1,4 százalékkal emelheti a terv. rendszert magához veszi az óvodák kivételével, így a bérezés is állami feladat lesz. Az önkormányzatnak az iskolai infrastruktúrát kell fenntartania saját zsebből, valamint a gyerekek étkeztetését is el kell látnia. A felsőoktatás támogatása is* tovább szűkül jövőre, azt azonban még nem írja le a program, hogy pontosan menynyivel. A tömegközlekedésben is további megszorítások várhatók. A helyközi közlekedés támogatását 45-60 milliárd forinttal csökkentenék, az igazi vesztes azonban Budapest lehet. Jövőre már csak 10 milliárd forintot kapna a főváros a BKV működtetésére az idei 32,3 milliárd után. Hosszú távon pedig a cél az, hogy egyáltalán ne adjon az állam közvetlen támogatást a fővárosi tömegközlekedésre, hanem legyen önfenntartó a rendszer. A költségeket az elektronikus útdíj bevételeiből, Budapest és az agglomeráció nagyobb hozzájárulásával, dugódíjjal, valamint jegyáremeléssel kéne kitermelni. A Széli Kálmán-terv újabb verziója idén 10, jövőre további 40 milliárd forint megtakarítást irányoz elő a gyógyszer-támogatási kiadásokban. Gyógyszerpiaci szakértők szerint ez azért aggályos, mert egyelőre az első Széli Kálmán-tervben erre az évre meghatározott 83, illetve a jövőre előírt 37 milliárd forintos megtakarítás is illúziónak tűnik - még akkor is, ha a kormány eltökélt, és minden elképzelhető eszközt bevet a kiadások lefaragásáért. Folyamatosan monitorozzák, hogy kellően hatékony-e egy gyógyszer, megéri-e a támogatása, de akadnak a betegeket közvetlenebbül érintő intézkedések is. Ilyen például, hogy a legrászorultabbak, akik úgynevezett közgyógyellátási igazolványra gyakorlatilag ingyen kapják gyógyszereiket, az eddiginél jóval kevesebb készítményhez juthatnak így hozzá. De annak a Magyarországon még újdonságnak számító gyakorlatnak a bevezetése is ebbe a körbe tartozik, mely szerint egyes krónikus betegek - például a legújabb döntés szerint a diabéteszesek - csak akkor kapják meg támogatással a legkorszerűbb terápiát, ha mindent megtesznek azért, hogy állapotuk ne romoljon. (A cukorbetegek szénhidrátfogyasztását például negyedévente ellenőrzik majd.) Mindezek eredményeként az államháztartás GDP-arányos hiánya az idén a korábbi tervekkel összhangban 2,5 százalék lehet (a magánnyugdíjpénztári tagok idei visszalépéséből származó pluszbevételek nélkül), jövőre pedig tovább, 2,2 százalékra csökkenhet a deficit. A program alap-makropályája az idén mindössze 0,1 százalékos GDP-növekedéssel számol (és ugyanezt az ütemet valószínűsíti az EU egészére is). A háztartások fogyasztása 2012-ben 1,4 százalékkal csökken a prognózis szerint: a végtörlesztés és az árfolyamgát rendre 370, illetve 150 milliárd forinttal javítja ugyan a háztartások nettó vagyoni helyzetét, de prognózis szerint a megtakarítási ráta is nőni fog. A munkaerőpiacon nem várható fordulat: az átlagos munkanélküliség az idén is a tavalyi, 10,9 százalékos szinten marad, az infláció viszont 1,3 százalékponttal, 5,2 százalékra emelkedik. „A következő lépés - Széli Kálmán-terv 2.0” A személyszállításról és a kórházakról is szavaztak parlament Mégsem lesznek kötelesek megvenni a munkaadók a munkavállalóik tömeg- közlekedési bérleteit - az erről szóló javaslatról is döntött a T. Ház a személyszállítási' törvény utolsó pillanatos módosító indítványai között. A hétfő este, lapzártánk után sorra kerülő zárószavazáson arról is voksolhattak, hogy a MÁV és a Volán menetrendjének összehangolásával, valamint járatritkításokkal 3-400 millió forintot spóroljanak a közlekedésen évente. Szavaztak a kórházak átvételének szabályairól, ehhez Kosa Lajostól érkezett be egy fontos módosító javaslat. Ha elfogadják az indítványt, az állam köteles lesz egyösszegű kártalanítást fizetni az önkormányzatnak, amennyiben a város az elmúlt öt évben fizetett azért, hogy az övé legyen a kórház. A hétfői ülés első részében a gazdasági témák domináltak. Cséfalvay Zoltán államtitkár például napirend előtt arról beszélt, hogy „a kormány világosan látja az adórendszer átalakításának irányát”. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pedig az LMP-s Vágó Gábornak adott válaszában a tervezett új adókról azt mondta: a kormány arra törekszik, hogy az indirekt adók felé tolják a rendszer súlypontját. ■ Sz. I. Angela Merkel német kancellár e-VW Golfot mutat be Wen Jiabao kínai miniszterelnöknek Wolfsburgban. Közben a piac aggódik a Sarkozy-Mer- kel-paktum miatt. A francia államfő a választásokon a második helyre szorult. Szocialista vetélytársa, Hollandé növelné az állami kiadásokat és a jövedelmet, a profitot terhelő adókat, és újratárgyalná a paktumot. A fő adóbevételek tavalyhoz képest csökkentek az előző év márciusához képest alacsonyabb bevételek, magasabb kiadások jellemezték a központi költségvetést márciusban: előbbiek 47 milli- árddal maradtak el, főként mert egyes operatív programok kevéssé teljesültek - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Csökkent az előző évihez képest a társasági és az evabevétel is, utóbbi majdnem harmadával. Kevesebb játékadó és áfa folyt be, ami azért érdekes, mert maga az adóterhelés nőtt - a játékadó ötszörösére, az áfakulcs pedig 2 százalékponttal. Szja-ból viszont többet szedett be az állam, mint egy éve, majdnem negyedével. Ebben szerepet játszik a minimálbér emelése és az elvárt béremelés is. A kiadások 31,3 milliárd forinttal lettek nagyobbak a növekvő kamatkiadások miatt. MÁRCIUSBAN 230,9 milliárd forintos volt az államháztartás hiánya (központi költségvetés 235,5, tb-alapok 3,6 milliárdos deficit, elkülönített állami pénzalapok 8,2 milliárdos többlet), így az év első három hónapja 517 milliárdos deficitet mutat, ami az idei terv mintegy 90 százaléka. ■ ■ Az év első három hónapjának deficitje az éves terv 90 százaléka.
