Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-20 / 93. szám
6 GAZDASAG 2012. ÁPRILIS 20. PÉNTEK A bruttó keresetek 5,5 százalékkal nőttek, 218 ezer közelében az átlag növekedés Január-februárban a bruttó átlagkeresetek 5,5, a családi kedvezmény figyelem- bevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költség- vetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - közölte tegnap a KSH. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 217 800 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 225 200, a költség- vetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 202 ezer forint. Az átlagkeresetek leginkább a versenyszférában nőttek, itt 7,0 százalékos volt a bővülés, míg a költségvetés területén csak 1,7 százalékos. Kereseti szempontból nincs változás a különböző ágazatok sorrendje között. A legjobban fizető ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység, ahol 440 700 forintot kerestek átlagban, ezt az információ és kommunikáció követi a 399 700 forinttal. A sor végén a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, itt bruttó 140 200 forintot kapnak átlagban. Nem keresnek sokkal jobban a humán-egészségügyi, szociális területen dolgozók sem, akik 156 100 forintot kapnak, alig elmaradva az agrárium 157 100 forintos átlagától. Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 140 800 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 ezer, a szellemi foglalkozásúaké 182 700 forint. Ez 2,5 százalékkal magasabb az előző évinél. ■ A nettó bérek növekedése 2,5 százalék, ez kisebb, mint az év első hónapjaiban mért infláció. Az adatokat módosíthatja a családi kedvezmény, ami a mostani adatközlésben nem szerepel. A családi kedvezményeket figyelembe véve ugyanis a tavalyi évben - 3,9 százalékos inflációval számolva - a keresetek reálértéke 5,8 százalékkal emelkedett. A növekedés a magasabb keresetűek és a sokgyermekesek körében volt nagyobb mértékű. ■ VG Jön a kórházi gáztender közbeszerzés Sokat spórolhatnak, de a szerződésbontás drága lehet Nyomásmérő egy kazánközpontban. A műszaki változásokat nem, a számla végösszegének csökkentését viszont észreveszik majd a kórházak. Szeptember elejére várható eredmény az állami kórházak közös gázbeszerzési központi közbeszerzésén. Egyelőre a már államosított több mint félszáz intézménynek kell majd egy szolgáltatótól vásárolnia a gázt, amitől 20 százalékos megtakarítást remélnek. Haiman Éva - Horváth Lilla Több mint 50 intézmény írta alá a napokban azt az együttműködési megállapodást, amelyben a földgáz központi beszerzésére adtak felhatalmazást fenntartójuknak, a magyar államot képviselő Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek. Mint a GYEM- SZI-nél lapunknak elmondták: a közbeszerzés technikai szervezésének előkészítése hamarosan megindul, az eljárás várhatóan szeptember elejére fejeződik be. Az eljárásban csak a már januárban államosított intézmények vesznek részt, de az intézetnél jelezték: a május 1-je után a GYEMSZI felügyelete alá kerülő intézményeknél hasonlóan járnak majd el. Végül tehát összesen 160 egészség- ügyi intézmény 70 százaléka kerülhet be ebbe a körbe. Az előzetes becslések szerint az eddigi kiadásokhoz képest összességében mintegy 20 százalékos megtakarítást remél a tulajdonos. De mivel az intézmények eddig igen eltérő árakon szerezték be a földgázt, lesz olyan kórház is, amelyiknél ennél többet spórol majd az új közbeszerzéssel, miként olyan is, amelyik kevesebbet - hangsúlyozták kérdésünkre a GYEMSZI-nél. A tendert a közbeszerzési törvény szabályai alapján írják majd ki, nyílt eljárásban, a végén elektronikus árlejtéssel. A közbeszerzésen bármely, az alkalmassági feltételnek megfelelő cég indulhat. Az alkalmasságot a GYEMSZI a beszerzés mennyiségéhez fogja igazítani, „hogy a verseny és a verseny tisztasága semmiképp ne sérüljön” - mondták lapunknak. Ha gázt nem is, villamos energiát már szereztek be kórházak közösen. Csiba Gábor, a BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója a Világgazdaságnak azt mondta: kilenc, az ország különböző pontján működő kórház állt Sok egyéb eszközt is központilag vennének az egységes állami irányítással amit lehet, központilag szereznek majd be a kórházak: gyógyszert, orvosi eszközt, földgázt és áramot is - erősítette meg egy tegnapi konferencián a GYEMSZI főigazgatója, Török Krisztina. Mára Semmelweis-terv is komoly hatékonysági tartalékként jelölte mega központi ten- dereztetést, főként a gyógyszerek, az orvosi eszközök és a kiszolgáló háttér (étkeztetés, mosatás), az energia és a távközlés terén. Török Krisztina nemrég arról beszélt, hogy az áraknál kilowattóránként 25-50forintos, a gyógyszereknél 20- 25 százalékos árcsökkenés érhető el. GÁZKERESKEDŐK SZERINT a hazai kórházaknak folyamatosak a fizetési nehézségeik, alulfinanszírozottak, forrásaikat főként az ellátáshoz szükséges eszközök beszerzésére fordítják. össze 2010-ben, és az akkori közbeszerzéssel átlagosan 15 százalékos árcsökkenést sikerült elérniük a villamosener- gia-szolgáltatók versenyeztetésével. A BAZ megyei kórház az egri kórházzal már a gázszállításra is megszervezte a közbeszerzést, de a várható központi közbeszerzés miatt végül nem írta ki. A miskolci megyei kórház a Semmelweis Egyetem után az ország második legnagyobb egészségügyi intézménye, éves gázszámlája 600-700 millió forint. A közös gázbeszerzésre való átállást megnehezítheti, amikor emiatt többévesre kötött szerződést kell felbontani. Ennek kapcsán az E.ON Hungáriánál azt közölték, hogy bár sok kórházat látnak el többéves üzleti kapcsolat részeként, jellemzően éves (gázéves) szerződéssel dolgoznak. A Főgáznál emlékeztettek, hogy a többéves szerződések felbontásakor csak az ezzel járó feltételek teljesítése után indítható el új beszerzés. Ha lesz közös kórházi közbeszerzés, a Főgáz indul az eljáráson. Úgy tudjuk, a Cent- rexet csak közvetve érdekli a kórházi közbeszerzés: része lenne az eljárás nyertesét gázzal ellátó portfoliónak. Zeneművészeti világkonferencia a Művészetek Palotájában új stratégiák kellenek, amelyekkel sikeres maradhat a minőségi kultúrára építő előadó-művészeti ipar a gazdasági válság idején is. Ezekről a stratégiákról tanácskozik Budapesten a Művészetek Palotájában (Müpa) a világ klasz- szikus zenei koncertszervezőit, művészeti ügynökségeit és impresszárióit tömörítő londoni székhelyű szervezet, az International Artist Managers' Association (IAMA). Szombat estig 350 menedzser, a legjelentősebb művészeti központok vezetői és néhány művész is itt tárgyalt. „Mindenképpen kedvező üzenetnek számít az, hogy a konferencia helyszínéül a Mü- pát választották, ami nemcsak az adottságokat, hanem valószínűleg annak elismerését is jelenti, hogy a Müpa saját szervezésű előadásaival nemzetközi rangot vívott ki az elmúlt időszakban” - mondta Szabó Stein Imre, a Müpa stratégiai-kommunikációs tanácsadója. A zenekultúra, a komolyzene mint iparág az Európai Unió GDP-jének 2,6 százalékát teszi ki, ez mintegy hétezer milliárd euró. Áttételes társadalmi hatásai és közvetlen következményei a turisztikában ennek sokszorosát generálják. ■ Hétezermilliárd eurós ágazat nemzetközi tárgyalásainak ad otthont a budapesti központ ezekben a napokban. Tavaly az európai kulturális miniszterek gödöllői találkozóján az Európai Bizottság biztosa, Andrulla Vassiliou hangsúlyozta: a kultúra nem lehet a válság áldozata, hiszen a krízisből való kilábalás egyik legfontosabb eszköze. Egy felmérés szerint az unió polgárainak 77 százaléka számára fontos a kultúra, és a válaszolók 90 százaléka tartja szükségesnek, hogy az unió politikája kiemelt szerepet szánjon neki. John Willan, az IAMA elnökének és Káéi Csaba, a Müpa vezérigazgatójának üdvözlő beszéde után Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester nyitotta meg a IAMA első budapesti konferenciáját. ■ VG Több irányból is veszély fenyegetheti az idei költségvetést BÜDZSÉ Kisebb lehet a növekedés, az első negyedéves áfabevétel-növekedés elmarad az előirányzat szerinti éves átlagtól A kormányzati nyilatkozatok mellett az adóbevételek alakulása is arra utalhat, hogy az idei hiánycél tartásához jelentős kiigazításra lesz szükség. Cséfalvay Zoltán államtitkár a Reutersnek a napokban megerősítette, hogy - miután „vannak bizonytalanságok, különösen az euróövezetben” - a magyar gazdaság növekedése a 0-0,5 százalékos sávba eshet, szemben a kormány korábbi, 0,5 százalékos tervével. A tavalyi GDP 28 154 milliárd forint volt, 0,5 százaléka nagyjából 140 milliárd forint. Az államtitkár márciusban éppen ilyen nagyságrendű kiigazítás szükségességéről beszélt. Ez utóbbit feltehetően egy másik előrejelzés, az Európai Bizottság prognózisa ihlette: eszerint az idei GDP-arányos költségvetési deficit 3 százalék lehet - ez pedig éppen 0,5 százalékponttal haladja meg a kormány által tervezett hiányt. A deficit tartását veszélyeztető előjelek között kell számolni az áfabevételek alakulásával is. Első negyedévben 533,8 milliárd forint folyt be, ami az egy évvel korábbit 47,5 milliárd forinttal meghaladta ugyan, de a növekedés 10 százalék alatti üteme így is elmarad az éves előirányzat szerinti 16 százalékos bővüléstől. A tendencia csökkenő: a januári bevétel 14 százalékkal, a februári 9,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, márciusban viszont már 6,2 százalékos csökkenést regisztráltak. Pesz- szimista jóslatok szerint a tavalyi forgatókönyvet követjük: az eredeti, 2558 milliárd forintos Államháztartás, központi alrendszer (milliárd forint) 2011. 2011. 2012. 2012. I-III. I-XII. I-III. I-XII* Bevétel 3017 13 209 3199 14341 Kiadás 3759 14943 3716 14917 Egyenleg-742,1 -1734,1-517,5-576,2 •ELŐIRÁNYZAT Cséfalvay Zoltán államtitkár áfabevétel-előirányzatot az év közepén a kormány 2489 milli- árdra csökkentette, a tényleges adat a KSH szerint 2347 milliárd forint lett. Az első negyedév adatai alapján nem kizárt, hogy hasonló tendencia érvényesül a jóval kisebb súllyal bíró játékadóban is: mint arról a Világgazdaság beszámolt, ebből az adónemből januárban 6,756, februárban 6,449, márciusban 5,970 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. A tavalyi 62,5 milliárd forint után az idei előirányzat itt 78,4 milliárd. A központi költségvetés hiánya 2012 első három hónapjában 517,5 milliárd forint volt, ami az éves előirányzat közel 90 százaléka. Az elemzők többsége nem tartja valószínűnek, hogy a hiánycél tartható lesz: az MNB legfrissebb, márciusi inflációs jelentése szerint még a fejezeti egyensúlybiztosítási tartalékban zárolt 52 milliárdos kiadási előirányzatok törlésével is 2,9 százalékra rúghat a hiány. Az optimistábbak ugyanakkor rámutatnak: az erősödő német konjunktúra a vártnál nagyobb lendületet adhat a magyar gazdaságnak, ami az állami bevételekre is kedvező hatást gyakorolhat, az IMF-meg- állapodás pedig a finanszírozási terheken csökkentené. ■ VG
