Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-14 / 88. szám
4 2012. ÁPRILIS 14., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Kevesebb kiskapu marad az ellenőrzések kijátszására Felragyog Flóra Diadémja irodalom Az útkeresésről szól az egri tinédzser első kötete adó Módosultak az adóhatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos szabályok. A legjelentősebb: idén az ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével indul. Ennek jelentősége van az önellenőrzési tilalom, az ellenőrzési határidő és az adózói kötelezettségek és jogok szempontjából is. Kézbesítettnek minősül a megbízólevél akkor is, ha a küldemény „címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza, az adózó az átvételt megtagadja, illetve a postán sem veszi át. A megbízólevél kézbesítését egyébként mellőzheti az adóhatóság, ha fennáll a veszélye, hogy megsemmisítik a bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, elektronikus adatokat, esetleg az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják. Önellenőrző bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítése előtti napon lehet jogszerűen beadni. Helyszíni kontroll csak akkor kezdhető meg, ha az adózó, annak képviselője, meghatalmazottja, vagy ezek hiányában két hatósági tanú is jelen van. A magánszemély az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását egy alkalommal kérheti az adóhatóságtól akadályoztatása esetén, legfeljebb 60 napig. A szankciók mértéke is jelentősen emelkedett, a maximum egymillió forint. ■ T. B. Elhárították a balesetveszélyt, de az építkezés még késik Egri mintára ékítettek várat Gárdonyban különleges A Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál „nulladik" napján, május 27- én nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a nemrégiben átadott Gárdonyi Rönkvár, amely _ az egri vár belső várának kicsinyített mása. A megyeszékhelyi műemlék egyes épületei a rönkvárnál is megtalálhatók. Megépült a Dobó bástya, a Földbástya és a Tömlöcbástya, az ágyúdomb és a Főtér is. A Dobó-palota helyén egy 30 négyzet- méteres színpadot építettek, míg a székesegyház helyén egy kilátó található. A föld alatt a régi kazamatákat idéző labirintust építettek, amely csillag alakban hálózza be a várat. ■ P. A. A költészet napi rendezvényen mutatták be Egerben egy 18 éves egri diáklány első regényét. Barta Katalin Egy átlagos hétköznap délelőtt az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium aulája zsúfolásig megtelik diákokkal, valamint tanárokkal. A karzatról fürtökben lógnak a fiatalok, ám a földszinten is hatalmas a nyüzsgés.- Talán diáknap van, hogy ekkora a tömeg? Mi csupán egy könyvbemutatóra kaptunk meghívót. Jó helyen járunk? - kérdem tanácstalanul az egyik tanárnőt, aki mosolyogva megnyugtat: mindannyian erre a bemutatóra várnak. Az egyik végzős diákjuk első irodalmi kötetét szeretnék most megismerni. Néhány perc múlva Gál ildikó magyartanárnő arról beszél: az egész iskola büszke arra, hogy a gimnázum egyik tanulója, a 18 éves HEGYMEGi flóra megírta a Diadém című első regényét, ami a költészet napján jelent meg. Szólítja a szerzőt Is, mondjon néhány mondatot a könyvről. Flóra, a valószínűtlenül karcsú, magas lány zavartan mosolyogva lépked a színpadra. Diáktársai, tanárai vastapssal biztatják. Rövid interjú következik a regény keletkezésének körülményeiről, a témaválasztásról, a háttérben a kivetítőn pármondatos regény- részletek tűnnek fel a szerző saját Illusztrációival. Csupán néhány percig tart a bemutató, a lány megilletődve köszöni a segítséget mindenkinek, aki biztatta, segítette a munkában. Nem sokkal később mi is val- latóra fogjuk a fiatal alkotót. Főként az érdekel bennünket, mi késztet manapság egy gimnazistát arra, hogy könyvet írjon. Flóra arról mesél, hogy az elmúlt években sok, a kortársaihoz, a kortársairól szóló regényt elolvasott, azonban mindig maradt benne valami hiányérzet, amikor a történetek végéhez ért. Azt mondja, a mai tizenéveseket rengeteg benyomás éri, ennek ellenére vagy talán épp ezért nagyon nehéz eligazodniuk a világban. Miközben a legtöbb diáktársa - hozzá hasonlóan - keresi a saját útját, az önkifejezés lehetőségeit, számos nyomasztó Hegymegi Flóra, a tizenéves szerző arról is ír regényében, hogy minden fiatal keresi a saját útját élménnyel kell megküzdeniük. Nagyon érdekes az a lelki folyamat, amikor a kavargó, homályos érzések kezdenek letisztulni a tinédzserekben, és amikor hosszú töprengés, belső vívódás után előlépnek a „ködből”. A regény főszereplője, a középiskolás Júlia is ezt az utat járja. A történet két helyszínen, egy átlagos magyar középiskolában és Londonban játszódik. Abban a világvárosban, ami kulturális sokszínűségével, nyitottságával szinte sokkszerűen hat a magyar diáklányra. A cselekményt átszövi Az érettségi után jöhet majd a folytatás ARRA A KÉRDÉSRE, hogy leSZ-e folytatása a regénynek, Flóra igennel válaszol, de hogy mikor, egyelőre nem tudni. Most egy kis lazítás után újabb erőpróbák várják: az érettségire való felkészülés, majd a felvételi anglisztika szakra. Addig is, ha ideje engedi, zenél, rajzol, fest, és lázasan keresi a saját útját a világban, ahol - hite és reményei szerint - van értelme az emberi létezésnek. m r ■■ egy bontakozó szerelem is, ami happy enddel zárul. Többet nem árulunk el, azonban az még idekívánkozik, hogy Gál Ildikó tanárnő tíz érvet is felsorakoztatott a bemutatón arról, hogy miért érdemes a fiataloknak elolvasni Flóra könyvét. Véleménye szerint gondolatgazdag és ízlésesen illusztrált kötetről van szó, ami őszinte hangja miatt minden fiatalt megérinthet. Flóra azt is elárulja, hogy - ki- sebb-nagyobb szünetekkel - egy év alatt készült el a regény első száz oldala. A befejezésre az inspirálta, hogy barátnői és magyartanára is őszintén biztatta: vigye végig a történetet, mert érdekes. Az iskola vezetésének érdeme, hogy a kiadásban segítő kezet nyújtottak a lánynak, így - barátságos áron - 300 példányban megvásárolható a gimnáziumban. A kötetekből származó bevételt Flóra az iskola alapítványa javára ajánlotta fel. pályázat A balesetveszély miatt eltávolították a vakolatot a sa- rudi római katolikus plébánia épületéről, de a nagyszabású munkálatok egyelőre nem kezdődhetnek el. Mint azzal korábban lapunk már foglalkozott: a műemléki védelem alatt álló épület évek óta nem tölti be eredeti funkcióját, a romos állapotú plébánia pedig rontja a faluközpont összképét. Az egyháztörténeti értékkel bíró épületet nem bontják el, hanem az egri egyházmegye tervei szerint katolikus ifjúsági centrummá alakítják azt. Mivel a falu a Tisza-tó partján fekszik, ezért a hely egy olyan szabadidőközpontként funkcionálna majd, amely a katolikus egyház szellemiségével megegyező. ■ Fiatalokat várnak majd a ma még használhatatlan, romos épületbe. Az egri egyházmegyének nincs elegendő anyagi forrása a közel 200 milliós beruházásra, hiszen a tavalyi évben 10 iskolát vettek át működtetésre, ezért a sarudi létesítmény felújítását pályázattal tervezik megvalósítani. Ehhez állami forrásokat keresnek. Az építési engedély elkészült, a műszaki tervek folyamatban vannak, a pályázat elbírálására pedig várnak. A közelmúltban egyébként leverték a külső vakolatot, hogy elkerüljék a balesetveszélyt, és kisebb javításokat végeztek a tetőn is. Jelenleg készülnek az ablakok, amelyek szintén cserére szorulnak. A munkálatok a támogatás függvényében kezdődnek el. ■ Sz. R. Megmentették a plébániát PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL Gárdonyi Géza •dony.i c Színes gálaműsor a tánc világnapján egész estés műsorral ünnepli a tánc világnapját a GG Tánc Eger, a Gárdonyi Géza Színház tánctagozata. A legjobb hazai és egri együttesek közül kétszázan táncolnak majd az egri színház színpadán április 29- én, 17 órától. topolánszkytamás, a tagozat vezetője azt szeretné, ha így is felhívnák a figyelmet a táncművészetre. Ezért a tánc szinte valamennyi műfaját megmutatják a néptánctól a klasszikus baletten át a kortárs táncig. A közönség találkozhat a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Állami Népi Együttes, a Duna MűvészTopoiánszky Tamás: közös ünnep együttes és Bozsik Yvette társulatának művészeivel, a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékeivel, az Inversedance és a Varidance társulatával, vagy a Miskolci Nemzeti Színház tánctagozatával, valamint a Pécsi Művészeti Szakközépiskola növendékeivel. Az egriek közül fellép az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Iskolájának moderntánc-, illetve néptánccsoportja, a Szederinda tánccsoport, a Lajtha és az Egres Néptáncegyüttes. A hagyományteremtő programot Eger önkormányzata 300 ezer forinttal támogatja. ■ Derűt áraszt az egri Játék a kastélyban molnár Ferenc Játék a kastélyban című vígjátékát próbálja a Gárdonyi Géza Színház társulata. Az anekdota - így jelölte meg a darab műfaját a szerző - igazi sikert ígér: humorral és eleganciával fűszerezett mű.- Molnár Ferenc olyan szerző, akinek műveit a világ minden színházában játsszák, és játszani is kell - mondja kelemen csaba, aki Túráit, a színpadi szerzőt alakítja a darabban. - A közönség ki van éhezve a szórakoztató, könnyed műfajra, a Játék a kastélyban pedig igazi derűt áraszt, benne van az élet minden bája, kedvessége. A történet színház a színházban, a szerzőre jellemző humorral és csavarral. Mi az eredeti szöveggel és rendezői utasításokkal játsszuk, s mondhatom: jól szórakozunk, igazán élvezzük a próbákat. Bevallom, hogy nem vagyok egy színpadon nevető típus, de ebben a műben olyan szituációkkal találkozunk, hogy sokszor nehéz megállnom, hogy ne kacagjam el magam - teszi hozzá. Túrái ellenpólusát, a racionális, babonás szerzőt alakítja a darabban tunyogi Péter. A színművész elmondta: a két figura közti kellemes feszültség végigkíséri a játékot. - Gál szerepét már főiskolás koromban is játszottam - meséli. - A darab egy kicsit rólunk, a színház életéről is szól, de egy más kor miliőjét idézi. S bár e két férfi ma már nem szmokingban járna és nem a New York kávéházba ülne be beszélgetni, az alapvető emberi dolgok ugyanúgy működnek most, mint egy elegáns, pezsgős, bohém világban, amit e habkönnyű, francia jellegű vígjáték idéz. ■ ■ Benne van az élet minden bája, kedvessége.
