Heves Megyei Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-10 / 84. szám
6 GAZDASAG 2012. ÁPRILIS 10., KEDD HÍRSÁV NFÜ: 122 milliárd foglalkoztathatóságra A MUNKAERŐPIACRA való belépés elősegítésére az Európai Szociális Alapból 150 projekt részesült 122 milliárd forint TÁMOP-tá- mogatásban 2007-től - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az Új Széchenyi Terv keretében idén 169 500 munkavállaló munkaerő- piacra való visszatérését segítenék, a képzésekben 76 ezren vehetnek részt. Eddig 5 milliárd forint előleget, számla alapján további 93 milliárd forintot fizettek ki, 56 projekt záró elszámolását fogadták el. Egyszerűsített beszerzés a januártól hatályos új köz- beszerzési törvény megengedi, hogy a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó beszerzések egyszerűbb szabályokkal történjenek, ezeket tette közzé rendeletében a belügyminiszter a Magyar Közlönyben. A speciális közbeszerzés egyebek mellett mező- és erdőgazdasági, kertészeti és építőipari gépekre, építőanyagokra, szerszámokra, munka- és védőruhára írható ki. Év végén új adóra cserélnék az evát Balog Ádám: az adó nem nőne új adózási formát dolgoz ki a vállalkozásoknak a Nemzetgazdasági Minisztérium; ha a kormány jóváhagyja, év végén megszűnne az egyszerűs'ített vállalkozói adó (eva), helyét a most készülő új szabály venné át - írta a Magyar Nemzet az adóügyi helyettes államtitkárra hivatkozva. Balog Ádám azt mondta, a fizetendő adó nem nő, kevesebb papírmunkával járó rendszert akarnak, az új adózási forma két-háromszázezer vállalkozást fogadhatna be. Most kevesebb mint százezren eváznak. Magyarázza a tárca Matolcsy dolgozatát EGYES FOGLALKOZTATÁSI csoportok munkába állását a kormány a célzott adó- kedvezmények bővítésével segíti elő - közölte Matolcsy György cikkéről a Nemzet- gazdasági Minisztérium. Eszerint a kedvezmények a munkáltatók által fizetendő adóból vehetők igénybe, rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló után a minimálbér kétszereséig 100, egy elbocsátott köztisztviselő után 50% a kedvezmény. Beruházási és felújítási kiadások az önkormányzati egészségügyi intézményekben* • (milliárd forint) Beruházások: 26,1 Összkiadás: 33,7 milliárd forint Felújítások: 7,6 * Kórházakban és szakrendelőkben, 2010-ben. VG GRAFIKA FORRÁS: GYEMSZI Nincs pénz a felújításokra hiány Bár átvette az állam a kórházakat, az állagmegóvásban nem segít Csak idén 24 milliárd forint kellene az államosított kórházaknak a legsürgetőbb felújításokhoz. Ezt saját vagy uniós forrásból kell megoldaniuk, mert tulajdonosuk, az állam nem ad rá pénzt - tudta meg a Világgazdaság. Haiman Éva. Az év elején állami tulajdonba került 59 egészségügyi intézmény megközelítőleg 24 milliárd forintot jelölt meg, mint az idén szükséges felújítási és beruházási forrást. A fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szerint megalapozott ez az igény: azonnal végrehajtandó felújításokat, beruházásokat kellene a pénzből finanszírozni. A GYEMSZI mégis azt közölte lapunkkal, hogy az állami költségvetésben erre semmilyen pluszforrás nem áll rendelkezésre, az intézményeknek saját forrásaikból, uniós támogatásokból, valamint a tb-támogatásból kell a pénzt előteremteniük. Saját bevétel lehet egy kórház számára a külföldi, illetve az esetleges VIP-betegek ellátása, valamely helyisége bérbeadása. A Magyar Kórházszövetség számításai szerint az ilyen tételek nem érik el az intézmények összbevételeinek 5%-át. Ami az uniós forrásokat illeti, azokat általában nagyobb beruházásokra, felújításokra hirdetik meg, állagmegóvásra jellemzően nem ad pénzt az EU. A harmadik lehetőség, hogy a kórházak az egészségbiztosítótól kapott finanszírozásukból fedezzék kötelezően elvégzendő INFORMÁCIÓINK SZERINT a 24 milliárd forintnak legalább a négyszerese szerepei forrásigényként az ötévesfejlesztési tervekben. Ezekben az intézmények tételesen összeírták, mely elöregedett, tönkrement eszközeiket szeretnék felújíttatni, pótolni, cserélni, milyen informatikai fejlesztéseket tartanának szükségesnek. Forrás természetesen ezekre a fejlesztésekre, beruházásokra is csak akkor lesz, ha a kórház maga szerzi meg. Az állam ugyanis felújításaikat, beruházásaikat, tulajdonképpen törvénytelen. Ebből Ugyanis a béreken túl a napi működéshez szükséges kifizetéseket lehet csak teljesíteni, mint energia-, gyógyszer-, élelmiszer-, orvostechnikai eszköz beszerzése. Ha mindezt kifizetnék, akkor a fennmaradó összeget már lehetne felújítási-felhalmozási forrásként kezelni - csakhogy ma egyetlen olyan kórház sincs Magyarországon, amely minden fizetési kötelezettségét ezekre már végképp nem tud áldozni, ám azt meghatározza, mik a prioritások. A közép- és hosszabb távú fejlesztéseknél a GYEMSZI tájékoztatása szerint fontos szempont, hogy az egészségügyi rendszer átalakításával összhangban fejlesszék az ingatlanokat. A másik elvárás, hogy az épületek gazdaságosan legyenek üzemeltethetők, ami homlokzatfelújítással, nyílászárócserével vagy a fűtési rendszer korszerűsítésével teljesíthető. percre pontosan teljesítené, és még pénze is maradna. A halaszthatalan munkálatok között olyan kötelezettségek is szerepelnek, amelyeket valamely hatóság írt elő. „Az ÁNTSZ, a tűzoltóság vagy más hatóság is támaszt felénk olyan elvárásokat, amelyeket akkor is teljesítenünk kell, ha nincs pénzünk. Például a töredezett padló cseréjét, a hámló vakolat miatti festést. Ha ezeket elmulasztjuk, akár meg is bírságolhatnak bennünket” - érzékelteti a helyzet komolyságát a Kórházszövetség elnöke. Rácz Jenő szerint vitathatatlan, hogy az önkormányzatok sem voltak mindig jó gazdái a kórházaknak. Ez is oka, hogy ekkora nagyságrendű a felújítási-beruházási igény. Ugyanakkor az utóbbi években több település is hozzá tudott járulni kórháza infrastruktúrájának javításához, az uniós pályázatok 10%-os önrészének finanszírozásával pedig több településen is milliárdos nagyságrendben támogatták az intézmények korszerűsítését. Olyan pedig nem fordult elő, hogy egy fillért se adjanak a jogos felújítási igényekre. Öt éven belül körülbelül százmilliárd kellene A nagy egyetemek egy részé nem pályázhat uniós fejlesztési pénzre? eu-források Az állami egyetemek felét kizárták azokból a százmilliárdos keretösszegű, fejlesztésre fordítható pályázatokból, amelyeket márciusban hirdetett meg az oktatási tárca - közölte a Magyar Nemzet. A lap egy birtokába került, pályázati feltételeket összefoglaló dokumentumra hivatkozva írt erről. Eszerint az Új Széche- nyi-terv kapcsolódó forrásaiból a közép-magyarországi régió egyetemei és főiskolái - az ország 28 intézményéből 13 - az EU egyik szabálya miatt nem vehetik ki részüket. A lap szerint ugyanis az Európai Unió 2007-2013-as időszakának egyik irányelve, hogy minden területi egység az EU átlag GDP-jéhez viszonyított saját GDP-je alapján részesül támogatásban. Vélhetően tehát a Közép-Magyarország régió túl „módos” a források eléréséhez. Az egyetemek így semmit nem kapnak az alapkutatá■ Intézményvezetők szerint a BME, az ELTE és a Semmelweis Egyetem is kimarad az uniós lehetőségekből. sokra megszerezhető tízmil- liárd forintból, kimaradnak az infokommunikációs kutatások támogatásából - amelyre 7,6 milliárdot szán a kabinet -, és a tudományos eredmények elismerésére meghirdetett 2,6 milliárdos pályázatból is - ösz- szegez a lap. Ugyanez a helyzet a szaknyelvi képzési rendszer fejlesztésére elkülönített 3 milliárd, vagy a speciális infra-, struktúra fejlesztésére fordítható 5,7 milliárd forint esetében - írják. A lapnak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő intézmény- vezetők szerint éppen a legnevesebb nagy egyetemek - például a BME, az ELTE, a Semmelweis - maradnak ki a lehetőségekből. Amint elmondták: a kormány döntött arról, hogy a régió számára húszmilliárd forintos átcsoportosítást irányoz elő. Ezt a javaslatot tavaly decemberben be is nyújtották az uniónak, de visszajelzés még nem érkezett. Négymilliárd forintot ugyanakkor elkülönítettek a közép-magyarországi régió intézményeinek. ■ Egyéves mélyponton a devizatartalékok MNB Folytatódott a hónapok óta tartó csökkenő tendencia, de kisebb lendülettel „Sodexo-ügy”: Párizs bekerette a nagykövetet Márciusban 128 millió euróval 34 642 milliárd euróra csökkentek az ország devizatartalékai - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján pénteken. Januárban 532 millióval, februárban 2 477 milliárd euróval csökkentek a tartalékok. Az első negyedévi tartalék alakulásának hátterében egyrészt az első negyedévben esedékes több mint 600 millió eurós IMF-hitel törlesztése, másrészt a kereskedelmi bankoknak a végtörlesztési folyamat realizálása érdekében forintért eladott 1,6 milliárd euró áll. A devizatartalékok tavaly szeptemberben tetőztek 38 764 milliárd eurós szinten, azóta Magyarországi nemzetközi tartalékok (millió euró) márc. 31. márc. 31. márc. 31. márc. 31. márc. 31. márc. 31. márc. 31. VG-GRAFIKA FORRÁS: MII több mint négy milliárddal apadtak, az egy évvel ezelőttihez képest 1,05 milliárd euróval alacsonyabb szinten állnak. Dollárban számolva a nemzetközi tartalékok március végén 600 millióval, 46 208 mil- liárdra csökkentek a februári 46 808 milliárdról, és 4 526 milliárddal maradnak el az egy évvel korábbi 50 734 milliárd dollártól. Dollárban számolva tavaly augusztus végén volt a rekordszint 54 242 milliárddal. Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter az utóbbi időben többször is kifejtette az álláspontját arról, hogy túl magasak az ország devizatartalékai. ■ . diplomácia Bekérették pénteken Trócsányi László párizsi magyar nagykövetet a francia külügyminisztériumba az étkezési utalványokkal foglalkozó francia cégeket érintő vitás ügyek kapcsán. Párizs álláspontja szerint Magyarország nem tartja tiszteletben az Európai Unióban érvényes szabadkereskedelmi szabályokat, és bünteti a francia vállalatokat. Trócsányi László azt mondta, a megbeszélésen tájékoztatta a francia külügyminisztérium munkatársait, hogy a kormány, a Cheque Déjeuner, a Sodexo és az Edenrend között folynak a tárgyalások. ■
