Heves Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-05 / 55. szám

2012. MÁRCIUS 5„ HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP A legtöbb adót fizető cégeket látták vendégül Szilvásváradon adóbevétel A napokban az el­múlt esztendőben legtöbb adót fizető cégek - egyebek közt szol­gáltató, építőipari, kereskedelmi és gépgyártó cégek - képviselői találkoztak azon az összejövete­len, amelyet az önkormányzat rendez minden évben. A megje­lenteknek így mondott köszöne­tét a képviselő-testület az elmúlt évi befizetésekért, a hozzájárulá­sokért, mely összegek hozzáse- gítétték az önkormányzatot a be­ruházásokhoz, pályázati önré­szek biztosításához. ■ Az előző évekéhez ké­pest növekedett az ide­genforgalmi adóbevétel. Szaniszló László polgármester elmondta: sikeres évet tudhat maga mögött a helyhatóság, to­vábbi fejlesztések valósultak meg a településen. Több mint 17 millió forintot tett ki az idegen- forgalmladó-bevétel, a települé­sen a vendégéjszakák száma el­érte a 80 ezret, ebből több mint 58 ezer éj volt adóköteles. Az él­lovas hotel ezen adónemben kö­zel 6 millió forintot fizetett a he­lyi büdzsébe 3,5 millió forint iparűzési adóval kiegészítve. A helyi iparűzési adó bevétele több mint 32 millió forint volt, gép­járműadóból pedig 11 millió fo­rint folyt be a kasszába. ■ Megmutathatják a nyugdíjasok, hogy mit tudnak ki mit tud? Március végén im­már 21. alkalommal rendezik meg Gyöngyösön a Mátra Mű­velődési Központban a Nyugdí­jasok Ki mit tud?-ját. A megmérettetésre március 14-éig lehet jelentkezni egyéni vagy csoportos produkciókkal műfaji megkötés nélkül. A jelentkezéshez szükséges adatlapot a művelődési ház in­formációs pultjánál lehet besze­rezni. A dokumentumot ugyan­itt lehet leadni, vagy postán lehet eljuttatni az intézmény címére (3200 Gyöngyös, Barátok tere 3.). Bővebb felvilágosítást sze­mélyesen vagy telefonon lehet kérni a 37/312-282-es telefon­számon. ■ J. M. Kálváriát járó családok hí perakti vitás Nem megbélyegezni, hanem segíteni kell a gyerekeket PERCES INTERJÚ Népszerűsítik Bélapátfalvát Nem ülnek csendben, nem fogadnak szót, öntör- vényűek, nehezen kezel­hetők - ők a hiperaktív gyerekek, akiknek rögös az út az elfogadásukig. Barta Katalin fennállásának tízéves jubile­umát ünnepli idén a Bélapát­falva Idegenforgalmáért Köz­hasznú Egyesület. Vizy Pál el­nök elmondta, az eltelt egy évtized alatt is hűek marad­tak az alapításkori célhoz: igyekeztek a nagyközönség­gel minél jobban megismer­tetni a város és környékének turisztikai kínálatát.- Mennyien alkotják ma az egyesületet?- Jelenleg húsz taggal mű­ködünk. Vendégházak, ven­déglátóhelyek tulajdonosai alkotják a tagság nagy részét, de Bélapátfalva önkormány­zata is képviselteti magát az egyesületben.- Hogyan népszerűsítik a várost?- Számtalan kiállításon mutattuk már be ezt a vidé­ket, a legjelentősebbek ezek közül a budapesti, kecskemé­ti, szolnoki idegenforgalmi vá­sárok. Kiadványokat állítunk össze, de kulturális progra­mok szervezésében is részt veszünk. Ilyen például az új­évi koncert, a zenés nyári es­ték, vagy például a veterán au­tós találkozó. Hosszú éveken keresztül megrendeztük a Bükki Művészeti Napokat, mellyel a település kulturális programját színesítettük.- Mit terveznek az idei év­ben?- A közelmúltban tartott ünnepi taggyűlésen fogadtuk el az ez évi terveket. Tovább­ra is a település népszerűsíté­se a legfontosabb számunkra, hangsúlyozni szeretnénk a ki­magasló turiszükai adottságo­kat, valamint a helyi kultúrát, az épített örökségünket. A mi kiadásunkban jelent meg Bél­apátfalva falinaptára, mely egész évben bemutatja érté­keinket. ■ T. B. Vizy Pál: Kiadványok viszik a város hírét Az Igazgyöngy Egyesület foglalkozásain szép sikereket érnek el a szakemberek a fejlesztésben R.-né Ildikó 2002-ben Egerben szülte meg kisfiát, akit nagy örömmel várt és fogadott a csa­lád. Peti most harmadikos általá­nos iskolás. Értelmes, kedves fi­úcska, azonban a közösségbe ne­hezen fogadják be. Az ok: hiper­aktív. Édesanyja azért kereste fel szerkesztőségünket, hogy meg­ossza velünk a család kálváriá­ját, s hogy megüzenje mindenki­nek: ez a betegség alaposan pró­bára teszi a szülőket, de a gyer­meket is, épp ezért toleranciára, segítségre van szükség az elvise­léséhez az iskola, a társadalom részéről is. Ildikó már akkor érezte, hogy § baj van, amikor hazavitték a cse- | csemőt a kórházból. Meséli, hogy f pici babaként is rendkívül nyug- 5 tálán volt, nem evett rendesen, § sokat betegeskedett, gyakran sírt. Orvostól orvosig járkáltak, ám mindenki csak nyugtatta őket: nincs semmi baj, majd kinövi. Az anyuka visszament dolgozni, be­íratták a kicsit az óvodába, ahol tovább sokasodtak a gondok. Öt­éves volt már a gyerek, amikor egy doktornő néhány perces vizs­gálat után feltette a kérdést:- Mondta már önöknek valaki, hogy Peti hiperaktív? Ettől a naptól kezdve nem lett könnyebb a család helyzete, de végre tudták, milyen úton indul­hatnak el, hogy elviselhetőbbé váljék az életük. Megvásároltak minden, a témával kapcsolatos szakkönyvet, rendszeresen jár­tak terápiára a szakemberhez. Az iskolakezdés előtt logopédus, ne­velési tanácsadó látta a fiút, aki­ről gyűltek az orvosi szakvélemé­nyek, és aki ekkor már rendsze­resen gyógyszert is szedett. Az anyuka igyekezett körülte­kintően iskolát választani. A lakó­helyükhöz közeli intézményben a tanító nénikkel már a kezdet kezdetén tisztázták: Peti nem át­lagos gyerek, nem lesz könnyű vele. Mivel azonban a legtöbb el­végzett teszt szerint rendkívül ér­telmes és jó képességű kisfiúról van szó, nem szeretnék olyan kö­zösségbe kényszeríteni, ahol ke­vésbé fejlődhet. Az első két évben az empatikus, felkészült tanítók jól kezelték a helyzetet. Nem volt panasz a kicsire, ám most, az új tanár megjelenésével fordult a kocka. Az ellenőrzőben gyűlni kezdtek a beírások, és a szülők is elégedetlenkedni kezdtek mond­ván, magatartásával a többi gye­reket hátráltatja a tanulásban. A szülői értekezleten is felvetődött a gond, végül az igazgató is beké­rette Peti szüleit: beszéljék meg, mit lehetne tenni a nyugalom ér­dekében. Egy ideje újra rendsze­resen kezelésre járnak, s hamaro­san új gyógyszert kap a fiúcska. Ildikó a történettel csupán egyet szeretne: biztatni a hozzá­juk hasonló sorsú szülőket, hogy ne adják fel, keressék a megol­dást. Mivel ez a helyzet rengeteg energiát emészt fel, lemondá­sokkal, megaláztatással, sok-sok szomorúsággal, álmatlan éjsza­kával jár, azt is szeretné elérni, hogy a sorstársak egymásra ta­láljanak, együtt hívják fel a tár­sadalom figyelmét: több toleran­ciát kérnek embertársaiktól. Tény: mind több azon gyere­kek száma, akikre ráillik a mo­zaikszó: FIMOTA. Vagyis Figye­lemzavartól, MOzgásos nyugta­lanságtól szenved, melynek Ta­nulási zavar is lehet a következ­ménye - hívja fel a figyelmet dr. László Zsuzsa klinikai és peda­gógiai szakpszichológus, visel­kedésterapeuta. Ezért a vizsgálatra, a bizonyos­ság kimondására legjobb a klini­kai, pedagógiai szakpszicholó­gust felkérni. A hiperaktivitás örökletes vagy biológiai eredetű is lehet. Az ilyen gyerek állandó figyelmet és türelmet igényel. Megfelelő szabályrendszert ki­alakítva szép eredményeket ér­hetünk el nála. Már több mint egy esztendeje az egri egyesület is segítséget nyújt Egerben az Igazgyöngy Egye­sület a Különleges Gyermeke kért tavaly novemberben volt egyéves. Elnöke, Zsdánszki Csilla (képünkön) azt mondja: gyakran találkozik olyan kis­gyermekkel, akinek a problé­máját már csak a tanulási ne­hézségek jelentkezésekor ve szik komolyan. Ilyenkor sem késő még, de szeretnének mi­nél több gyereket minél fiata­labb korban elérni és segíteni. Akinek erre van szüksége, a legegyszerűbben az interneten tájékozódhat az egyesület tevé­kenységéről. AZ IGAZGYÖNGY egyesület fog­lalkozásain szép sikereket ér nek el a szakem­berek a fejlesztésben. A prob­lémás gyer­mekkel ér­demes hoz­zájukfor­dulni. A hóolvadással egy időben már készülnek a vadinvázióra károkozás A következő hetekben különösen a nagyobb ásványtartalmú fák, növények lesznek veszélyben Az egész évben felhasznált táplá­lék több mint kétharmada a kri­tikus téli időszakban kerül a vad­etetőkbe. Ezekben a hónapokban a szemes, a szálas- és a lédús ta­karmány kiemelt szerepet kap az állomány fenntartásában. A téli vehemépítés, illetve az őz­bakok téli agancsfejlesztésének elősegítése céljából ezen időszak­ban kiemelt figyelmet igényel a területek nyalósóval történő fo­lyamatos ellátása, és ennek pót­lása. Az etetők, etetőterek kör­nyéke nemcsak táplálékforrást biztosít, hanem nyugalmat is ad a nagyvad számára, itt vadásza­ti tevékenység nem folyik.- Az idei vadászati tél - mely egyben a vadászati szezont is je­A téli etetés után, márciustól veszélybe kerülhetnék a növények lentette a vadászok számára - nem okozott különösebb meg­terhelést a vadaknak, hiszen a hideg - ha néhány hétig erőtel­jes volt is - összességében nem volt tartós - jelezte Prezenszky János fővadász, a Vadászkama­ra Heves Megyei Területi Szer­vezetének vezetője. - Összessé­gében 10-15 százalékkal több ta­karmányt használtunk fel az idei télen vadetetésre, mint az átlagos téli időszakban. Mindez azt jelenti, hogy szá­lastakarmányból 1282, szemes­ből 3197, lédúsból-2488, és táp­ból 155 tonna fogyott el a megyei vadetetőkben. Az erdészetben a hóolvadással és enyhüléssel egy időben már készülnek a vadinvázióra. Már­ciusban az erdei vadak a táplá­lékban és nyomelemekben sze­gény időszakban megindulnak a facsemeték irányába. ■ Vadriasztóval kekjük be ilyenkor a gyenge facsemeték törzsét!- Elsősorban a legmagasabb ásványtartalmú facsemeték vannak a legnagyobb veszély­ben - jelzi Jung László, az Egererdő Zrt. igazgatója -, vagy­is a fiatal gyertyán-, tölgy- és bükkfák eshetnek ilyenkor ál­dozatául a jószágok természetes táplálkozási igényének, de azt mondhatjuk, minden fiatal fa­csemete veszélyben van. A károk elleni védekezés egyik formája, amikor vadriasztóval kenjük be a gyenge facsemeték törzsét. Hatásos védekezés a te­rület körbekerítése, illetve ha ezek a módszerek nem célrave­zetők, akkor az érintett területe­ken intenzívebb vadászatot is engedélyezhetünk. A csemeték dézsmálása már­ciustól a jellemző, vagyis az er­dészeti károk alapvetően ta­vasszal következnek be. A felmérés pedig júniustól au­gusztusig történik, amikor vala­mennyi csemetés erdőt végigjár­nak a szakemberek, és hektárra vetítve felmérik a tavaszi kár­okozást. ■ Szuromi Rita

Next

/
Thumbnails
Contents