Heves Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-24 / 71. szám
2012. MÁRCIUS 24., SZOMBAT 5 MEGYEI KORKÉP Török: vizesárok mögé zárják a vidéken élő embereket Ipartörténet a tornyokban óraszerkezetek Véletlenül leltek rá a régi mechanikai berendezésekre í PERCES INTERJÚ Az új lelkész is közösséget épít politika Az Orbán-kormány lemondott a vidéken élő emberekről, vizesárokkal veszi körbe őket - mondta Török Zsolt, az MSZP szóvivője e heti egri sajtó- tájékoztatóján. A politikus dr. Sós Tamás országgyűlési képviselővel együtt bírálta a kormány által 2013-ban bevezetni tervezettjárási rendszert. Sós szerint abszurd, hogy a közigazgatást gyökeresen átalakító változásokról szóló koncepció elfér egy gépelt oldalon. Úgy véli: nem igaz az, hogy a járási központok létrehozásával könnyebbé, olcsóbbá válik az ügyintézés. Szerinte nem csak drágább lesz az ügyintézés helyére jutni, de a vasúti szárnyvonalak tervezett bezárásával sokkal nehezebb is. Úgy gondolják: nem hiba, hanem bűn a járási kormányhivatalok létrehozása. ■ Tizenkét kérdést fogalmaztak meg a járásokról a szocialisták. Tizenkét kérdést fogalmaztak meg a járási hivatalok létrehozásával kapcsolatban. Arra kíváncsiak, mennyibe kerül az átalakítás, mit jelent az állampolgárok és az önkormányzatok számára, mi lesz a jól működő kistérségekkel, okmányirodákkal. ■ G. R. Veszítsen el egy könyvet, ha jót akar! heves megye Pénteken több gazdátlan olvasmányra bukkanhattunk a köztereken a nagy könyvelhagyó napon. A Veszíts el egy könyvet! elnevezésű kezdeményezés célja, hogy fölhívják a figyelmet az olvasás örömére. Az elhagyott köteteket mások megtalálják, elolvassák, majd elhagyják ők is. így akár térben is nagy utat járhatnak be ezek az olvasnivalók, míg eljutnak embertől emberig. Ha regisztrálják a példányokat, akkor nyomon követhető a könyvek kalandos utazása. Zsoldos Marianna könyvtáros például idén Agatha Christie Macska a galambok között című krimijét veszítette el Egerben, a Dobó téren. ■ B. R. Kerékgyártó József a Minorita templom óraszerkezetét mutatja. Másfél évszázados lehet, a Monarchiában készült, mint a toronyórák 88 százaléka. Kenyeressy Károlyt a gyöngyösi gyülekezet meg Mi is valójában a toronyóra? a toronyóra templomok, középületek homlokzatára szerelt óra. Az időt nemcsak mutatja, hanem ütésekkel is jelzi. A számlap a külső falon, a szerkezet a torony belsejében van. Mechanikus válfaja járószerkezetből, járásszabályozóból és ütőszerkezetből áll. Az egyre nagyobbá váló harangok befogadása érdekében a templomtornyokat a XV. századtól gyakran kellett átépíteni. Az akkori órák nagyon pontatlanok voltak. Ha elhanyagolták azokat, késtek, ha megtisztították, siettek. Ezért amikor napos idő volt, a napórához kellett igazítani az óraszerkezeteket. ; C í1' II Érdemes lenne-e Egerben óramúzeumot létesíteni? Szavazzon hírportálunkon _ / vasárnap 15 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. új lelkészt választott a gyöngyösi református gyülekezet, miután korábbi vezetőjük a fővárosba költözött. Kenyeressy Károly tulajdonképpen hazaérkezett, hiszen a mátraaljai városban nőtt fel. Húsz éve hivatása szólította el Gyöngyösről, ahová szintén a hivatása hozta vissza.- Honnan és miért jött vissza Gyöngyösre?- Először Foton, majd Válón 17 évig voltam gyülekezeti vezető. A feleségem fóti, így ott maradtunk, ott születtek a gyermekeink is. Már korábban is úgy éreztem, hogy felkészített Isten a szolgálatra, hiszen két évtizeddel ezelőtt is felmerült bennem a gondolat, hogy hazajövök, de sokáig azt vallottam, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában. Most úgy érzem magam, mint a bibliai Jákob, aki családjával visszatért a szülőföldjére.- Vannak tervei, melyeket szeretne megvalósítani?- Egy szolgáló közösséget szeretnék vezetni. A feleségem óvónő, ő a kisgyermekekkel foglalkozik, én pedig az iskolás korosztályt és a felnőtteket segítem majd, valamint továbbra is lesznek nyári táborok. A gyerekek közel állnak a szívemhez, és úgy érzem, ők is elfogadnak engem. Az elődöm által elindított programokat is szeretném folytatni.- Húsz év után most milyennek látja a várost?- Gyöngyös mindig egy izgalmas, sokszínű város volt. Boldog vagyok, hogy itt lehetek, és örülök, hogy most a gyerekeim is megismerheük. '■J. M. Három ipartörténeti értékű toronyóra-szerkezetet rejt három egri templom. Véletlenül találtak rájuk. Szuromi Rita Két egri kutató: Farkas Péter és Kerékgyártó József évek óta járja az egri templomtornyokat, és dokumentálja a harangokat. így fedeztek fel egy-egy régi óraszerkezetet a Minorita, a református templom és a Szent Anna-kápol- na magaslataiban.- Úgy véljük, ipartörténeti értékek, melyek most ki vannak téve az enyészetnek - mondja Farkas Péter és Kerékgyártó József. - Az órák különleges helyet foglalnak el az emberiség kultúrtörténetében, különösen igaz ez a toronyórákra. Kutatásaink szerint az elsőt az 1280-as években Angliában készítették. Hazánkban egy évszázaddal később a Dunántúlon és a Felvidéken jelentek meg az első toronyórák. A hódoltság idő- _ szakáig csak a | gazdagabb bá- 2 kutató felfedezett. Az egri református templomé a XIX. század közepéről való. Három súlyhengerre csévélődött fel a kötél, melyen a működtetéshez szükséges ólomsúlyok lógtak. Függőleges tengely adta a nyomatékot az óramutatónak. Értékes szerkezet a Szent Anna-kápolna órája is. A súlyokat rézből öntötték, ám azokat a háború idején elvitték, ezért kövekkel pótolták. A Minorita templomé valószínűleg német vagy osztrák munka.- A Monarchia felbomlása után a javítás nehézségekbe ütközött, így az 1940-es évekre tönkrementek - magyarázza Farkas Péter. - E nehéz szerkezeteket már nem szerelték le, nem bajlódtak a leszállításukkal, hanem a helyükön hagyták azokat. így maradtak meg máig. Aggódnak a régi szerkezetekért nyavárosok lakosai engedhették meg maguknak az órát. A toronyórák megjelenése új foglalkozást szült: az órások eleinte patkolókovácsok, bronzöntők és egyéb fémművesek voltak. Később különvált az óra készítője és kezelője. Utóbbi lett a felügyelő, aki hozzáigazította a sokszor pontatlan toronyórát a napórához, és gondoskodott a karbantartásáról.- A toronyórák virágkora a XIX. századra teljesedett ki - folytatja Farkas Péter. - Mind egyedi kézműves termékek, bennük a fémművesség, a szobrászat, a famegmunkálás mesteri fokon jelent meg. Hazánk toronyóráinak többsége 1830 és 1914 között készült. E korszak eredménye az a három egri is, melyeket a két farkas Péter (képünkön), aki az egri kórház lebombázásának dokumentálásában történeti értékű kutatást végzett tavaly, most azért aggódik, hogy e szerkezetekben az idő és a toronyban uralkodó körülmények jóvátehetetlen pusztítást végeznek. Ezért céljuk, hogy muzeális körülmények közé kerüljenek, és azokat a nagyközönség is láthassa. PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ELETEBOL Gárdonyi Géza A lelkeket szintén gyönyörködteti a passió A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ társulata március 23-án pénteken este mutatta be a Csíksomlyói passió című darabot Dér András rendezésében. Az előadásban közel félszáz szereplő látható a színpadon, ez nem mindennapi feladatot adott a koreográfusnak sem.- Igazi kihívás volt a munka, nem funkció nélküli táncszámok és -betétek szükségesek egy ilyen produkcióba, hanem minden részletnek egésszé kell összeállnia - meséli Topolánsz- ky Tamás. - Bizonyos elemek aláfestik, dramaturgiailag és érzelmileg segítik a történetet ugyanúgy, mint az árny- és fényjáték. A tánc csak egy szeg- menst képvisel ebben az össz- művészeti alkotásban: olyan képek és kompozíciók jelennek meg, amelyek szemet, fület és lelket egyaránt gyönyörködtetnek - teszi hozzá. Az előadást kiállítás is kíséri: a teátrumban Gyulay Zsolt grafikusművész munkáiból nyílik tárlat a premier előtt. Az eseményen Saárossy Kinga egri alpolgármester mondott köszöntőt, és fellépett az Agria Barokk Kamaraegyüttes. A képeken régi egri városrészletek, épületek elevenednek meg. ■ 'donyiA K>4l?l!r_Ti Buja pillanat. Szik Juliska mint Mária Magdolna az egri színpadon. Egri siker a DESZKA-n Debrecenben látta először a Gárdonyi Géza Színház Vesztett éden című előadását a dráma szerzője, Egressy Zoltán is, aki elismeréssel beszélt az egriek teljesítményéről.- Szinte az újdonság erejével ható élményt kaptam, tetszett az előadás, gratuláltam a színészeknek és a rendezőnek is - fogalmazott. A szakmától az előadás képi világa is elismerést kapott: „A puritán fekete falakon három képkeretet fedezhetünk fel. A színi történések végső jelenetében a kezdő rituálé ismétli önmagát, a színészek az üres képkeretek mögé helyezkednek, arcvonásaik rögzülnek, élettelenekké válnak, a díszletezők pedig lepellel takarják a székeket. A keretes megoldás végzi be a múltidézés folyamatát, látszólag mintha nem változott volna a szituáció, ám az elmúlt közel két óra újrafestette, átszínezte a Madách család képét. Az előadás címe: Vesztett éden. Ám kételyek kavarognak a nézőben a megtekintést követően: a történet Madáchának nem volt mit elveszejteni, élete sosem volt éden” - írja Veisz Bettina a Magyar Játékszín oldalán. ■
