Heves Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-22 / 69. szám

2012. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Tprzsjátékos húzta ki az Ötöslottó nyerőszámait Szinte a kezdetektől játszik az idén 55 éves Ötöslottón az a hatvani Játékos, aki a 2012. február 25-én tartott sorso­láson rendre kiemelte az öt nyerőszá­mot a sorsoló gömbből. Ténykedése nyomán telitalálat ugyan nem született, de a jól megérdemelt nyeremények sok száz családban fejelték meg a konyha­pénzt kisebb-nagyobb összegekkel. Már akkor elkötelezte magát az Ötöslottó mellett Bata Ferenc, amikor egy szelvény még 3 forint 30 fillérbe került. Azóta is szoros felügyelet alatt tart­ja a játékot. Egyetlen hetet sem mulaszt el. Négy mezőt szán a saját számoknak, de ha jelentős a megnyerhető összeg, két gépi játékkal Is megtold­ja a nyerési esélyét. - Egyedül én vagyok nagy lot­tos a családban, fgy teljesen egyértelmű, hogy a szelvények kitöltését magamra vállalom. A pályá­zatok beküldése ugyancsak az én reszortom, de ha besorsolnak a számhúzó jelöltek közé, a felesé­gem mindig velem tart a stúdióba - kezdi történe­tét Ferenc. - Ötöslottó sorsoláson akkor jártam először, amikor még a székek sorszáma alapján dőlt el, hogy a stúdióban helyet foglaló játékosok közül ki nyeri meg a számhúzás lehetőségét, és az érte járó egymillió forintos jutalmat. A szerencse akkor a 4-es számú széken ülő játékosnak kedve­zett, pechemre én pont az 5-ös széken ültem - me­séli Ferenc. - Hiába régi kedvenc az Ötöslottó, a Luxor hozza a csúcs szerencsét évek óta. A 2004- es évben különösen kedvező csillagállás lehetett, mert kétszer is nekem jutott a luxori utat jelentő fődij a stúdíójátékon. Az első alkalommal, a fele­ségemmel kalandoztunk az ősi Egyiptom földjén, másodjára viszont a gyermekeinknek engedtük át a piramisok világának megismerését. A 2004-es év további nyereményekkel kényeztetett bennün­ket: néhány nappal a luxori utat eredményező stú­diószereplés után egy szám híján telitalálatot ho­zott a Skandináv lottó. így összejött a költőpénz a luxori útra. A siker széria lezárásaképpen 2004 decemberében a Hatoslottón ütött be egy öttalála- tos, ami 137 ezer forinttal gyarapította a családi kasszát - teszi hozzá Ferenc. - Bár a Kenőn és a Fáraók Kincse sorsjegyen is megcsíptem néhány közepesen jelentős nyereményt, olyan mákom, mint 2004-ben, azóta sem volt. Egy nevető Budd­ha személyében, megbízható kabala vigyázza a szerencsémet. A mostani Ötöslottó sorsolásra ugyan nem hoztam magammal, de így is az elvár­ható módon elrendezte a nyereményt - mondja meggyőződéssel. A sorsolásért járó egymillió fo­rintos jutalom sorsáról nem kellett sokat tanakod­nia a családnak. Rövid úton a bankba került a pénz, hogy a hiteltartozást csökkentse. ö SZERENCSEJÁTÉK ZRT. Nem vonul be a néprajzi lexikonba § múltidéző A szakma megszüntetésével feledésre ítélték a régi mesterséget is PERCES INTERJÚ Cinkék, csuszkák odúit takarítják Bükkszéki kiállítás Egerben Egy éve tehetséges bükkszéki alkotók fog­tak össze, hogy a helyi tájházban közös kiállításon mutassák be azokat a kézműves technikával készült remekeket, amelyeket hobbiból, a szép iránti szeretetből hoztak létre. A tárlatot több helyszínen bemutatták már. A hét elején Egerben, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár aulájában is a világ elé tárták kincseiket: grafikákat, festményeket, gyöngyből fűzött ékszereket, fafaragásokat. A bemutató március 24-éig látogatható. Képünkön Udvari Panna.és gyöngy ékszerei. Elégedettek a recski emberek a gyógyítókkal közigazgatás Az egészségügyi szakemberek elégedettek a ta­valy birtokba vett korszerű egészségügyi központban a munkakörülményekkel - egye­bek mellett ez derült ki a na­pokban tartott önkormányzati ülésen, ahol a község egészség- ügyi alapellátását biztosító fog­orvosi, háziorvosi és védőnői szolgálat munkájáról készült beszámolókat vitatták meg a képviselők. A védőnői gondozóhelyiség felszereltsége is teljesíti az elő­írásokat, de itt szükség van a berendezési tárgyak cseréjére. A grémium elismeréssel szólt az egészségügyi dolgozók szak­mai munkájáról. ■ B. K. két helyszínen takarítják az énekes madarak odúit a hét­végén a Magyar Madártani Egyesület Bükki Helyi Cso­portjának önkéntesei és mindazok, akik csatlakoznak hozzájuk. Rausz Rita szerve­ző azt reméli, minél többen kilátogatnak az egri Érsek­kertbe, illetve Felsőtárkány- ba, a tóhoz.- Miért jöttek létre az odú­telepek?- Négy esztendeje azért ké­szítettük és helyeztük ki az énekesmadár-odúkat az Ér­sekkertbe, hogy biztonságo­sabbá tegyük a madarak köl­tését, ne legyenek annyira ki­téve a szélsőségeknek, és nem utolsósorban azért, hogy megfigyelhessük, „kik” költe­nek szívesen a belváros park­jában.- Milyen madarak vették birtokba az odúkat?- Az Érsekkert 25 odújában szén- és kékcinegék, továbbá csuszkák költenek, a Felsőtár- kányban lévő 40 odúnkba az eddigi tapasztalatok szerint az említettek mellett légyka­pók, de mókusok, sőt pelék is szívesen beköltöznek. Gyere­kekkel szoktunk betekinteni minden évben a költési idő­szak alatt. Szívesen segítenek már a négyévesek is, de kö­zépiskolások is gyakran csat­lakoznak. Feledésre ítélt receptek kiskönyve Palócföldről recsk Egyre kevesebb fiatal tud és szeret főzni, így félő, hogy a gasztronómiájáról híres Palóc- föld értékei veszendőbe mennek. E gondolat is motoszkált Holló Edit fejében, amikor elhatározta: összegyűjti a tájjellegű híres recski ételek leírását, és könyv­ben őrzi meg az utókornak.- Édesanyám jó szakács híré­ben állt, sokszor főzött lakodal­makban, rendezvényeken - me­séli a recski pedagógus. - Tőle tanultam a konyhai fogásokat, már a lányom is gyakorlott sza­kács. Harmincnégy éve tanítok, s látom a gyerekeken, mennyire hiányzik a nevelésükből a ház­tartási ismeretek tananyag. Ezért is szervezünk főzőtanfo­lyamokat, népszerűsítjük a pa­lóc konyhát. Holló Edit szerint a gyorsételek térhódítása annak köszönhető, hogy ma nem fordítanak időt és energiát a fiatalok arra, hogy el­lessék a tájjellegű, tradicionális magyar vagy népi étkek készíté­sének fortélyait. A pedagógus, aki helyi képviselő is, saját meglátá­saival fűszerezett receptkötetet je­lentetett meg Édesanyám főztje - A gyerekkor ízei címmel. A palóc- föld ízvilágát néprajzi pontosság­gal dokumentáló könyv kiadását a recskiek is segítették. ■ Sz. R. HIRDETÉS-< Miért fontos a tavaszi odútakarítás?- Élősködők szaporodnak fel az előző évi fészekanyag­ban, amelyek meghiúsíthat­nák az új költést. Ezért is re­méljük, hogy minél többen el­jönnek szombaton délután két órakor az Érsekkertbe a Zene­pavilonhoz, illetve vasárnap fél tízre a felsőtárkányi tópart­ra velünk takarítani. ■ G. R. Rausz Rita: Remélem, sokan segíte­nek rendbe tenni az odúkat! O&5I W/ ndbe íz t! Halálra ítélték a vízpar­tok legősibb mesterségét a Tisza-tónál azzal, hogy megszüntették a halásza­tot. Pufi szerint a régi mesterségek is néprajzi leírásokká váltak. Szuromi Rita- Pufi vagyok, a nyugalomba vo­nult vadorzó és halász - mutat­kozik be megdöbbenést keltve Csató József, akinek a műhelyén túl a stílusa sem átlagos. Az egy­kori halász ma székhez kötve idézi emlékeit, és mutatja a há­lókötés mesterségét. Rosszul lát, ám az ujjai így sem tévesztik el a tű mozgásának irányát.- Akik az életüket a vízen töl­tötték, korán tönkremennek - él- celődik magán. - A halász sze­mét tönkreteszi a tűző nap, csont­jaiban ott érzi a nyári forróságot és a téli jeges szelet. Sokszor fagy­tam össze a vízparton, mert vagy a vadat vagy a halat vártam. Csató József családját külön­leges szakmák jellemezték. A nagyapja uradalmi gépészko­vács volt, apja fegyvermester, ő eredetileg esztergályos.- Aki halász akart lenni, an­nak meg kellett tanulnia a mun­kaeszközét elkészíteni - meséli.- Addig a legényt a vízre sem en­gedték, amíg maga meg nem kö­tötte a hálóját. Tudtak hálót köt­ni az asszonyok, lányok, de készí­Hurkok készítése egyszerű szerszámokkal A HÁLÓK ALAPANYAGA régen a szurkozott zsinór volt, amit rézgáliccal kezeltek a gombák ellen. Ezek szinte sosem sza­kadtak el. A készítés kellékei zsebben elfértek. Ma már kapható mindezeknek a mű­anyag változata is. Ezen egy­szerű szerszámokkal készül­nek azok a hurkok, amelyek például a függőágyakon is láthatók. Nagyobb busa miatt vízbe is estek a halászok CSATÓ JÓZSEF szerint a régi halászok naponta veszélyben voltak. Előfordult, hogy a busa a rezgés hatására kiugrott a vízből. Ha a halásznak nem volt szerencséje, a méretes, akár 30 kilogrammos hal elta­lálhatta a csónakban ülve. A lendülettől a halász kiesett, és a hideg vízbe zuhanva az átázó pufajka kabát pillana­tok alatt a mélybe húzta. kötni. Abban az időben a Tisza adottságai olyanok voltak, hogy jobban fejlődött abban a hal, mint a halgazdaságokban. Különösen jó hely volt a Buláti-sziget környé­ke, amelynek oxigéndús vize ha­talmas zsákmányokat rejtett - mondja a ma Borsodivánkán élő férfi. Ám arra a kérdésre, hogy milyen rekordfogásokat jegyzett fel, csak mosolyog: a halászem­ber nem mérlegelt, nem jelentett és nem számolt. Valamennyi hal méretes volt Előkerülnek a hálókötő szer­számok: bodzafából készült tű és pala. A tűre rögzítik a zsinórt, a pala tartja a szemtávolságot. Bonyolult mozdulattal készül az első hurok, mellé a második. A háló soronként szaporodik egy szemmel. A műveletet nehezíti, hogyha varsa készül, ott a tartó­fémeket is be kell dolgozni. Pufi azt mondja, a lányát is megtaní­totta hálót kötni, mert a magyar ember - legyen nő vagy férfi - tudjon hálót kötni, nyulat nyúz­ni, patront tölteni. Nem véletlen, hogy az utód vadtenyésztő lett. Csató József ma már csak műhelyében meséli a régi halászmeséket. Mára ez lett a halászember birodalma. tettek a férfiak is, mert az igazi halász télen sem üldögélt munka nélkül. Ilyenkor az egész család kötött hálót, varsát. Egy család 50-60 varsával dolgozott. Aki is­merte ezt a hagyományokon ala­puló világot, az megérti az igaz­ságot: diplomát szerez az ember, de a szakmát tanulja! Pufi sokszor gondol vissza a Tisza-tó kialakítása előtti idők­re. Rekesztéses halászat akkor már nem volt, de varsáztak, és a jég alatt húzóhálóztak. Úgy véli, a halászat megszüntetésével ha­lálra ítélték a halászmesterséget.- Engem még az öreg bábolnai halászok tanítottak meg hálót

Next

/
Thumbnails
Contents