Heves Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-19 / 66. szám
6 GAZDASÁG 2012. MÁRCIUS 19., HÉTFŐ Újabb drágulás lehet a benzinkutaknál A héten ismét emelkedhet az üzemanyagok ára - írja a portfolio.hu. A portál elemzői szerint a drágulást a finomított termékek árai indokolhatják. Az utóbbi napok folyamatait látva annak van legnagyobb valószínűsége, hogy a benzin és a gázolaj esetében is 2-3 forinttal nő majd az ár szerdán - vélik. ■ VG Egy tag voksolt a kamatcsökkentésre az MNB monetáris tanácsának egyetlen tagja, a jelenlegi Országgyűlés által delegált négy tag egyike, Cinkotai János szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület február 28-i ülésén - derül ki az ülés jegyzőkönyvéből. A monetáris tanács további hat tagja, köztük a jegybank elnöke és két alelnöke a kamat 7 százalékon tartására voksolt. Brüsszel vizsgálja a plázastoptörvényt az európai bizottság vizsgálja a magyar plázastoptörvényt Azt tanulmányozza, hogy a jogszabály megfe- lel-e a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló EU-irányelveknek. A fix árfolyamról dönt ma a parlament A húszmillió forint alatti devizakölcsönökhöz lehet majd igényelni az árfolyam- . gátat, ha az Országgyűlés hétfőn változatlan formában fogadja el az erről szóló törvénymódosító javaslatot. A képviselők a parlament e heti kétnapos ülésén szavazhatnak a lakossági devizaeladósodás okait feltáró albizottság jelentéséről is, amely a 2002-10 közötti kormányok és a független intézmények, a bankrendszer és a hitelfelvevők felelősségét állapítja meg. @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap- portálján http://wap.t-zones.hu Retorzió az adósokkal szemben egészségügy Csak ha előre fizetnek, akkor kapnak gyógyszert a kórházak Az idén a kórházak 50, de akár 90 százalékát is érintheti a gyógyszerszállítások korlátozása. Növelni kell a patikák jövedelmezőségét. Ha előre fizetnek, vagy ha életmentő készítményre van szükségük - csak ebben a két esetben szállít ezentúl a legnagyobb hazai gyógyszer-nagykereskedő, a Hungaropharma azokba a kórházakba, amelyek nem rendezik adósságaikat. A cég vezér- igazgatója, Feller Antal arról is beszélt a Világgazdaságnak, hogy a patikák jövedelmezőségét nem lehet a nagykereskedők kárára növelni. Haiman Éva Felülvizsgálja együttműködését a kórházakkal a legnagyobb kórházi gyógyszerbeszállító, a Hungaropharma - közölte lapunkkal a cég vezérigazgatója. Feller Antal elmondta: a döntést azért kellett meghozniuk, mert kórházi kinnlevőségeik annak ellenére nem csökkentek lényegesen, hogy az egészségügyi intézmények éppen adósságaik rendezésére kaptak a mű lt év végén 27,5 milliárd forintot. A pénznek azonban még március közepéig is csak egy csekély része jelent meg a beszállítók számláin. „Nagyon távol vagyunk attól, hogy összes tartozásukat rendezzék a kórházak” - jelentette ki Feller Antal. Sőt, a vészforgatókönyvek szerint a mintegy 10 milliárdos, csak a gyógyszernagykereskedők felé fennálló adósság akár még emelkedhet is, ha a kórházátszervezések nyomán a ma még fizetőképes intézmények helyzete megváltozik. Mindeközben az üzemanyagár emelkedése miatt növekednek a nagykereskedők szállítási költségei, a gyógyszergyárakat érintő megszorítások hozzájuk is begyűrűznek, a Széli Kálmán-terv közvetlen hatásaként - elsősorban a gyógyszerárak csökkentése és a támogatásátsorolások miatti forgalom-visszaesés következtében - jelentősen csökken a fedezetük, jövedelmezőségük. Mindezek miatt egyre nehezebben tudják finanszírozni a kórházi kinnlévőségeiket. „Komoly erkölcsi dilemma elé kerültünk ebben a helyzetben: korlátozzuk-e a gyógyszerszállítást, vagy megkockáztatjuk kinnlevőségeink további, immár ke- zelheteüen szintre növekedését. Hosszú évekig türelmesek voltunk, az adósságok ellenére finanszíroztuk az egészségügyet, de most kénytelenek vagyunk a korlátozás mellett dönteni" - mondta Feller Antal. A vezérigazgató közölte: ez azt jelenti, hogy csak életmentő készítményeket visznek ki azoknak a kórházaknak, amelyek nem rendezik tartozásaikat, illetve csak akkor szállítanak nekik, ha előre fizetnek. becsült adatok szerint a kórházak havonta átlagosan 5-6 milliárd forint értékű gyógyszert vásárolnak. Valójában azonban ennek alig több mint 60 százalékát kell kifizetniük: engedmény, rabatt és adomány formájában a kórházakban felhasznált orvosságok értékének majdnem 40 százalékát ténylegesen a gyógyszeréé gek finanszírozták 2011-ben. Az intézkedés, amelyet néhány kórháznál már tavaly bevezettek, az idén az intézmények 50, de akár 90 százalékát is érintheti. A teljes képhez hozzátartozik még, hogy a korábbi tőkeinjekciók hatása is csak 1,5-2 hónapig tartott. így még ha hozzá is jutnának pénzükhöz a beszállítók, egyelőre akkor sem beszélhetnénk hosszú távú megoldásról - magyarázta a vezérigazgató. A gyógyszer-nagykereskedők jövőképét azok a hírek is beárnyékolják, amelyek szerint már tavaly Az intézmények azonban e jelentős mértékben csökkentett összeget sem képesek kigazdálkodni: számítások szerint a nagykereskedők mintegy nyolc-tíz milliárd forintos lejárt kórházi kinnlevősége az intézmények mintegy háromhavi gyógyszerforgalmának felel meg, míg a teljes kinnlevőség eléri a 4,5-5 havi forgalmat is. felvetődött, hogy a patikák javára átrendezik a nagy- és kiskereskedelmi árrés mértékét. A helyzet jelenleg a következő: míg a gyógyszerek átlagos nagykereskedelmi árrése 6 százalék, a kiskereskedelmi 14. Az ötezer forintnál drágább orvosságok esetében a patikai árrés már csak 850 forint, még az egymillió forintos készítményeknél is, miközben a nagykereskedelmi árrés ezeknél 5 százalék. Annak érdekében, hogy a drága készítményeknél magasabb árréssel dolgozhassanak a gyógyszertárak, a nagykereskedelmi árrést csökkentenék úgy, hogy annak nyomán a jelenlegi évi 30 milliárd forintnyi nagykereskedelmi árrés mintegy 10 százalékát átcsoportosítanák a patikákhoz. A Hungaropharma vezérigazgatója azt mondta, ha az átcsoportosítással tovább csökkentik árrésbevételeiket, a gyógyszernagykereskedők kénytelenek lesznek jelentősen lefaragni vagy akár teljes egészében megszüntetni a patikáknak adott kedvezményeket. Becslésük szerint, a Széli Kálmán-terv hatására 2012-es árréstömegük már e nélkül is mintegy 3 milliárd forinttal csökken. Az éves szinten átadott engedmény 10 milliárd forintra rúg, ez meghaladja a gyógyszer-kiskereskedelmi szektor 2010-es éves eredményét, amely 7,5 milliárd volt. Mert ugyan a ó százalékos árrésből még lehet engedményeket nyújtani, de ennél kevesebből már csak a működtetést lehet finanszírozni. Mégpedig valószínűleg csak a szolgáltatás színvonalának csökkentése árán: a patikák és rajtuk keresztül a betegek is később jutnának gyógyszerhez, mert a nagykereskedők nem tudnák vállalni a napi többszöri kiszállítást. Az árrés újraelosztása helyett Feller Antal szerint külső forrást kell behozni a rendszerbe, például a támogatási rendszer átalakításából származó megtakarítás egy részét lehetne a kiskereskedelmi árrés növelésére fordítani. A vezérigazgató maximálisan egyetért azzal, hogy növelni kell a gyógyszertárak jövedelmezőséget, de nem a másik fél kárára. Az alacsonyabb árat sem tudják kifizetni Hasznot húznak az európai uniós kohéziós alapból támogatások Az uniós fejlesztési forrásokból megvalósuló beruházásokból a nyugat-európai cégek is profitálnak A nyugat-európai EU-tagállamok cégei jelentősen profitálnak a kelet-közép-európai tagországoknak nyújtott uniós fejlesztési támogatásokból - áll abban a tanulmányban, ami a lengyel Regionális Fejlesztési Minisztérium megbízásából készült Konkrétan azt vizsgálták, hogy a visegrádi országoknak (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) juttatott kohéziós és strukturális támogatásokból megvalósuló beruházásokból milyen mértékben részesednek a nyugat-európai kivitelező cégek. Leginkább a német vállalatok profitálnak a felzárkóztatási támogatásokból. A legnagyobb európai gazdaság által a fejlesztési alapok büdzséjébe befizetett minden egyes euró 1,25 euróval növeli a német cégek exportjának értékét. A második legnagyobb EU-gazdaság, Franciaország esetében egy euró befizetése után viszont csak 20 eurócenttel nő a francia cégek kivitelének értéke. MindenesetMennyit is veszítenénk? a Brüsszel által megadott június 22-i határidőig 140 milliárd forintot kell megtakarítania a magyar költség- vetésnek, ha meg akarjuk kapni az EU jövő évi kohézire az elemzésből kiderül, hogy a 2004-2009 között a visegrádi országokban a kohéziós és strukturális alapokból megvalósult beruházások keltette megrendelések a francia építőipari export öt százalékát tették ki. A lengyel szakminiszter szerint az elemzés megállapításai ós támogatását (a futó beruházásokat a büntetés nem érintené.) Ha ez nem sikerülne, akkor körülbelül ugyanekkora fejlesztési forrástól esünk el. hozzájárulhatnak a nyugati és a keleti EU-tagállamok között dúló vita rendezéséhez, amely az uniós kohéziós és strukturális támogatások jövőjéről szól. Az uniós költségvetés nettó befizető nyugati tagállamai ugyanis a 2014-től induló hétéves költség- vetési periódusban csökkentenék a kelet-európai országok felzárkóztatását célzó támogatásokat. MAGYARORSZÁG A Kohéziós Alapból finanszírozott magyar- országi infrastrukturális nagy- beruházásoknál számos megbízást nyertek el a nyugat-európai cégek, azonban mellettük hazai vállatok is szerepet kapnak. Utóbbira példa a Közgép Zrt. építőipari cég, amely az osztrák Strabag csoporthoz tartozó Szentesi Vasútépítő Kft.-vel és a szintén osztrák érdekeltségű Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel közösen alkotott konzorciumaival három vasútfejleszté- si nagyprojektben érdekelt. Ezek egyike a záhonyi széles nyomtávú vasúti alaphálózat korszerűsítésének második üteme, amit a három cégből álló konzorcium 14,5 milliárd forint értékű ajánlattal nyert el. A trió által megszerzett másik két vasúti beruházás pedig a Szajol-Püspökladány és a Tár- nok-Székesfehérvár közötti szakasz felújítása. Előbbi beruházást (két külön projektre lebontva) mintegy 100 milliárdért vállalta el a konzorcium, míg az utóbbi, 55 milliárdos beruházásnál a három cég a Kelet-Út Kft.-vel egészül ki. A Szajol-Püspökladány szakasz felújításának tervét nem hagyta jóvá még az Európai Bizottság, így ezt elvileg még érintheti a mintegy 140 milliárdos kohéziós forrás esetleges zárolása. A Közgép autópálya-beruházásban is részt vesz. A cég a Strabag, illetve a Kelet-Út mellett a francia érdekeltségű Colas Hungária Zrt.-vel alkotja a C-S-K- K 2009 konzorciumot, amely az M3-as autópálya Nyíregyháza és a 49-es számú főút közötti közel 35 kilométer hosszú szakaszát építi 32 milliárd forintért. ■ Tar Gábor
