Heves Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-17 / 65. szám

MEGYEI KORKÉP 2012. MÁRCIUS 17., SZOMBAT Máday Norbert (balra) vallja: ez nem szenvedély, hanem becsületbeli ügy. Egyik ükapja huszártisztként, másik harcos szerzetesként küzdött 164 éve. Máday Norbert gyűjtemé­nyéből nyílt kiállítás az egri várban. A szablyák, kardok és ruhadarabok nem közönséges tárgyak, történeteket mesélnek. Pécsik Attila Máday Norbert nevét sokan isme­rik, s tudják, ő a Kelet-Európai Wing Tsuo Szövetség vezető inst­ruktora. A kiváló sportember mű­gyűjtőként is elismert: relikviái­ból kiállítás nyílt március 15-én az egri várban. ■ - Egy piacon jártam 19 évesen, s azt láttam, hogy egy olasz férfi 10-15 kardot dob be autója cso­magtartójába - meséli. - Megkér­deztem az egyik árust, hogy lehet az, hogy valaki csak így elviszi a történelmi magyar fegy­vereket. Azt felelte: „je­gyezze meg fiatalember, Magyarországon semmi­nek sincs becsülete, ami magyar”. Elha­tároztam, becsület­ből lesz egy szép kardom. Aztán ar­ra gondoltam, mi­lyen jó lenne, ha a kardhoz lenne egy csákóm, egy korabeli metsze­tem... Akkoriban én kezdtem gyűjteni ezeket a tárgya­kat, ma, 41 évesen azt monda­nám: már ők gyűjtenek engem. A tárlat kronológiailag követi végig a szabadságharc másfél esztendejét úgy, mintha egy vete­rán mesélne az unokájának. A tárgyakhoz ugyanis történetek is kapcsolódnak, kiderül: a szu­ronyt a 17 éves fiatalok azért (is) használták, mert nem volt elég lőszerük. A kiállítás nemcsak a honvédek, hanem azok előtt is tiszteleg, akik átmentették az em­lékeket a XXI. századnak. Mint azt Máday Norbert elmondta: 1945 után többen nádtetőbe, par­ketta alá rejtették el történel­münk egy-egy darabját. Ha ezek az emberek nem lettek volna, ma nem lenne mit bemutatni.- Ezek a tárgyak harcoltak a csatatéren, de küzdelmet vív­nak ma is - vallja. - Bár már nem NEMESNÉ kis Tímea (képün­kön), a Dobó István vár­múzeum szakmai igazga­tóhelyettese elmondta: a gyűjtő', az önkormány­zat és a magánszféra tá­mogatása is segített ab­ban, hogy létrejöjjön a tárlat, amelyhez két kor­„Jogom van az ön seregében harcolni” A műgyűjtő számtalan törté­netet is őriz, ezek közül szá­mára az egyik legszebb Tö­rökjancsikáé, aki megállí­totta Damjanich tábornokot, amint poroszkált huszárjai­val és honvédjeivel, s mond­ta: „tessék engem bevenni honvédnek”. Azt a választ kapta: „Kölök vagy te még". Mire a fiú úgy felelt: „az én apám elesett a kápolnai csa­tában, nekem jogom van az ön seregében harcolni”. A kisfiúból tüzér lett az ágyúk mellett, s egy csata közben a mellén találat érte. Damjanich odaszaladt hoz­zá, s a legény utolsóként annyit kérdezett: tábornok úr, talált az utolsó lövésem? osztályban (általános iskolá­sok 5-6., illetve 7-8. osztály) rajzpályázatot is hirdettek. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról szóló alko­tásokat április 27-ig várják, a beérkezett művekből a mú­zeumi világnapon, május 18- án kiállítást rendeznek. szól a puska, nem csattan a kard, üzenetük fontos: tessék ránk fi­gyelni. Apám mondta gyerekko­romban: a magyar történelem egy olyan végtelen folyam, amit ha értő szemmel nézel, előbb- utóbb meglátod benne magad. A férfi becsületbeli ügynek té- kinti munkáját. Ükapjai közül az egyik huszártiszt, egy másik har­cos szerzetes volt. Miközben erről beszél, a vitrinekben szablyák, pallosok sorakoznak, ám ő hozzá­teszi: jelenleg mégsem a fegyve­rek közül kerül ki legkedvesebb tárgya. Jó lelkiismerettel hagy itt egy vörös sipkát, amely 20 éves gyűjtői pályafutásának egyik meghatározó darabja. A fejfedőt kitüntetésként hordták a 9. kas­sai zászlóalj tagjai. Máday Nor­bert pedig reméli, aki eljön a ki­állításra, talán később utánake- rés annak, kik is voltak ők.- Apám 10 éves koromban el­hozott az egri várba. Én persze ugráltam, szaladoztam, s ő rám­szólt: a magyarok megszentelt helyén jársz. Ahogy ma itt állok, az ő intelmei jutnak eszembe, s e kiállítással egy kisfiú álma is teljesül. Az pedig, hogy múzeum és magánember összefogása érté­ket hoz létre, külön öröm, s talán segít abban is, hogy ne csak egy nap szóljon az 1848/49-es forra­dalomról és szabadságharcról, a magyar történelemről. szalon Éppen a Rák János dán királyfi című új darabjának be­mutatója volt aznap Szombathe­lyen, mégis Egert választotta Háy János író. A megyeszékhe­lyen Molnár Ferenc irodalmi szalonját zsúfolásig töltötték az érdeklődők, hallgatva a házigaz­da által vezetett beszélgetést. A szerző könyvei, versesköte­tei mellett a Gárdonyi Géza Szín­házban néhány éve bemutatott darabja, a Pityu bácsi fia okán is ismert lehet. Látható hát, hogy sokoldalú író Háy János, aki el­mondta, hogy mivel regényalak­jai mindegyikével azonosságot kell érezzen, nem is ítélkezhet felettük. Az író ugyanis nem bí­ró...! Minden alak abból kell, hogy szülessen, ami benne van az alkotóban, így minden figura valahol ő maga. Esendő, botladozó, épp ami­lyen, de onnan bentről épül és fejlődik. Az írónak látnia kell minden igazságot. ítélkezni az olvasó joga, aki meg is teszi azt- szögezi le Háy János. Ezért sem tartja elsődleges­nek a formát, hisz az írás örökös önvizsgálat. Azt kell és szabad leírni, ami igazán belülről fakad, különben hamisak lesznek a szavak. ■ Az írónak látnia kell minden igazságot: ítélkezni az olvasó joga, aki meg is teszi azt. Az írástechnikán, írásfilozófi­án túl természetesen műveiből is adott ízelítőt. Sanyika című novellájában - mely elsőként hangzott föl ezen az estén - pél­dául a legzseniálisabb, legszere­tetreméltóbb költőnek, Weöres Sándornak állított emléket. De a novellák mellett versei is meg­szólaltak. írni, a nyelvvel játsza­ni persze öröm! Az elképzelt mű alkotás köz­ben születik, változik, ettől cso­dálatos, hogy opállá életet él. Eb­ben az új nyelvi kompozícióban már nincs benne az akarat.- Egyszer csak azt veszem ész­re, dizájner lettem. Szöveg- dizájner - meséli az alkotás fo­lyamatáról Háy János. Előfordul persze az is, hogy az író nem a legmagasabb szinten ír. A legnagyobb baj viszont ak­kor van, ha rosszat ír az ember, s észre sem veszi... - állítja végül a Háy János. ■ E. B. Rajzpályázatot is hirdettek a tárlat mellé Háy János, egy szövegdizájner feljegyzései: az író nem bíró bogács Az idén vizsgáznak elő­ször a békaterelő falak a fel- sőtárkányi Oldal-völgyben és a bogácsi horgásztó környezeté­ben, így erre a két helyszínre az idén nem tervez önkéntesek be­vonásával békamentő akciót a Bükki Nemzeti Park. Pályáza­ti pénzből Bogács határában 1200 méternyi zsalukőből ké­szült terelőfal, Felsőtárkányban 246 méternyi terelőfalat építet­tek meg és adtak át tavaly. Fitala Csaba, a békamentési program szakmai vezetője el­mondta: a békák vonulási idejé­ben elkezdik a monitorozást, ab­ban bíznak, hogy a fal hatéko­nyan tereli majd a kétéltűeket, így nem lesz itt szükség önkén­tesek segítségére. Mivel a kétéltűfajok többségé­nek a szaporodó-, telelő- és lakhe­lye nem ugyanazon az élőhelyen belül található, a téli vermelőhe­lyekről a peterakóhelyek irányá­ba vonulás alkalmával az érintett útszakaszokon ezrével kelnek át a békák. A rendszeres mentési akciók ellenére is jelentős béka­gázolásokat regisztrálnak évről évre. Továbbra is várják az ön­kéntesek segítségét három tér­ségben. A nógrádi tájegységben a 32/413-255-es telefonszámon, a varbói tó környezetében a 30/976-5189, az Ipolyvölgye táj­egység területén pedig a 30/349- 5711-es telefonszámon jelentkez­hetnek az önkéntesek. ■ G.R. Vándorserleget nyert a Szilágyi gimnázium díj Idén is a Szilágyi Erzsébet Gimnázium lett az észak-ma­gyarországi régió legeredménye­sebb négyosztályos gimnáziuma . a Gordiusz Matematikaverse­nyen. Erről tanúskodik az a ván- { dorserleg, amit a gyöngyösi díjki­osztón vehettek át az egri diákok. A verseny négyéves történetében. a Szilágyi már két egymást köve­tő évben részesült az elismerés­ben. A díj a megyei fordulókon el­ért eredményeket koronázta meg. Egyéniben a 10. és 11. évfo­lyamon is első helyen végeztek az iskola diákjai, csapatban a 10. és a 12.-eseknél szintén a SZEG bizonyult a legjobbnak. ■ Sz. K. Az idén már betonfal tereli a békákat a Biikkben PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ELETEBOL Igazi csemegét ígér az egri Játék a kastélyban elkezdődtek Molnár Ferenc: Já­ték a kastélyban című vígjátéká­nak próbái a Gárdonyi Géza Színházban. A darabot Blaskó Balázs rendezi.- Revideáltam egy korábbi, rendkívüli társulati ülésen fon­tolgatott elképzelést, s erről egyeztettem a Művészeti Tanács tagjaival is - mondta az igazga­tó. - A legutóbbi egri közgyűlé­sen meghozott döntések keser­ves megszorításokat tartalmazó jövőképet vetítettek elénk, így felmerült, nem haladhatunk to­vább a kijelölt úton, s nem tűz­hetjük műsorra a Molnár-dara­bot, helyette az Agria Kabarét le­szünk kénytelenek beemelni a bérletes előadások közé. Hi­szem azonban, nem tehetjük meg a nézőkkel, hogy rendre nem teljesítjük ígéreteinket, elő­remenekülésünk egyetlen lehe­tősége az ő bizalmukon, szerete- tükön alapszik. Újra felvettem a kapcsolatot a darab rendezését korábban vállaló Makk Károly- lyal, aki változatlan támogatásá­ról biztosított, de ez esetben, nem kívánván terhelni igen szűkös költségvetésünket, elállt megál- ■ lapodásunktól - tette hozzá. Blaskó Balázs munkájáért nem kér tiszteletdíjat, ahogyan •Aldobolyi Nagy György sem a zenei válogatásért. A darab tel­jes díszletét bérleti díj nélkül ad­ja kölcsön a kecskeméti színház, a jelmezeket pedig a meglévő jel­meztárból biztosítja a teátrum- a költségeket így lehet csak a minimálisra csökkenteni. - Fergeteges, elegáns vígjátékról van szó, ami igazi csemege szí­nésznek, nézőnek egyaránt. Egyfajta játék a játékban, szín­ház a színházban, nagyszerű po- entírozási technikával. A hálás szerepek igazi sikert ígérnek, azon leszünk, hogy beteljesítsük mindezt. A négynapos ünnep is munkával telik a színházban- fogalmazott a direktor. ■ P. A. Gárdonyi Géza Blaskó Molnár-darabot rendez Félszáz szereplőt egyeztet lázár RtTA 25 éve dolgozik a Gár­donyi Géza Színháznál. A rende­zőasszisztens most a Csíksom- lyói passió bemutatóját segíti. Gyerekként sokat járt az akkor még Miskolchoz tartozó színház­ba, s amikor Gáli László önálló társulatot alapított Egerben, je­lentkezett: szeretne a tagja lenni.- Nyáron még bányában dol­goztam geofizikusként, aztán szeptembertől már itt, asszisz­tensként. Mindent a gyakorlat­ban tanultam meg, de olyan jó mestereim voltam, mint pl. Val­ló Péter - emlékszik vissza. - Először még csak kíváncsian néztem, mi is a világításpróba? Aztán kiderült, mi a dolgom: em­patikusán támogatni a rendezőt és a színészeket, logisztikailag pedig az előadást. A rendezőasz- szisztens a rendező meghosz- szabbított keze. Minden informá­ció nálam gyűlik össze. Az el­múlt években volt sok nagy sze­replős darabom, az Egri csilla­gokban 114 főt koordináltam. Most a Csíksomlyói passiót pró­báljuk, amelyben 50 színészt kell mozgatni. Nem könnyű fel­adat, mert az idei műsorrendünk elég munkás, folyamatosan játszunk, miközben próbálunk is, kihasználunk minden helyet a színházban. ■ A vörös sipkások üzenete kiállítás Nem csattan a kard, de még ma is szól hozzánk

Next

/
Thumbnails
Contents