Heves Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-02 / 53. szám

2012. MÁRCIUS 2., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 5 Tarnaszentmiklós: megrongálták a temetőt, jön a kamerarendszer vandálok Fél éven belül másod­szor rongálták meg a temetőt Tarnaszentmiklóson. Tavaly ha­lottak napja előtt a régi temető sírjait dúlták fel, nagy károkat okozva ezzel a lezárt kegyeleti he­lyen. A napokban az új temető vá­záit, a síremlékeket és fából ké­szült fejfákat döntöttek le.- Összesen húsz sírt ért vala­milyen kár - jelezte Molnár Lász- lóné polgármester. - A pusztítást a tettesek nem egy helyen végez­ték, hanem több sorban, ötletsze­rűen rongálták meg az emlék­műveket. ■ A kegyeleti helyeket és a közterületeket figyelik a kamerákkal. Az eset azért is keltett megdöb­benést, mert a novemberi rongá­lás gyanúsítottja a faluban sem tartózkodik. Azt a férfit, aki a rendőrség látószögébe került, és aki el is vállalta a bűncselek­ményt, még a télen vonatra rak­ták, és az aszódi hajléktalanszál­lóba küldték a hideg elől. Vagyis - a szentmiklósiak szerint - a ta­valyi temetőrongálás tettesei még mindig szabadlábon lehetnek.- A rendőrség kutyákkal hely­színelt a temetőben - folytatta -, de tudomásunk szerint használ­ható információkat nem sikerült gyűjteniük a rendőrkutya által. Az önkormányzat viszont a soro­zatos sírrongálás miatt úgy dön­tött, hogy nyomravezetői jutalmat ajánl fel annak, aki használható információkkal szolgál a tettes vagy tettesek személyéről. Az ön- kormányzat térfigyelő rendszer kiépítésére pályázik. ■ Sz. R. Itt az olvadás: bezárt a sípálya a Szalajkában zárva Olvadásnak indult a hó, ezért a napokban leállt a Sza- lajka-völgy bejáratánál lévő sí­pálya felvonója, bezárt a sípálya, és a szánkópálya sem használ­ható már. A pálya csak akkor nyit újra, ha jelentősebb meny- nyiségű hó esik még az elkövet­kezendő napokban. Az esetleges újranyitásról a szilvasvaradsi.hu oldalon informálják a lesiklás szerelmeseit. ■ G. R. Ha nehéz volt a fakabát... csendes pihenő Numan György fél évszázadon át védte az áldozatokat Numan György letette a lantot. A hatvani áldo­zatvédelmi szakember fél évszázadon át tartó tevékenységét a napok­ban oklevéllel ismerte el a belügyminiszter. Tari Ottó bűncselekményekkel foglalkoz­tam. Mindig figyelembe vettem az emberi tényezőket, megadtam a tiszteletet, s ennélfogva meg is kaptam. Segítettem, amiben csak lehetett, próbáltam a szülőkre hatni, hogy a gyerek ne kerüljön intézetbe. Úgy gondoltam, ha más mód is van rá, hogy jobb út­ra térjen, akkor tegye meg.- Min múlott ennek sikere?- Mindenekelőtt a családon. A szülők felelőssége óriási, amit sajnos negatív példák Is alátá­masztanak. Egyszer egy olyan fi­atalkorút hoztak be, aki több ke­rékpárt ellopott. Jött érte az apja, a szemünk láttá­ra lekevert neki egy nagy pofont az­zal, hogy szé­gyent hoz a családra. Mire a gye­rek felesel­ni kezdett: éppen te mondod ezt, aki ti­zenöt éve el­lopsz mindent, amit csak érsz? Erre házkutatást tar­tottunk náluk, és- Pedig annak idején, még az 1950-es években szó sem volt arról, hogy valaha rendőr lesz önből...- Az egri lakatosárugyárban kezdtem dolgozni, s nem panasz­kodhatok, hiszen ott is megbe­csültek: háromszoros sztahano­vista voltam - eleveníti fel a mai fiatalok számára szinte teljesen ismeretlen időszakot. - Aztán 1957-ben jött a behívó, határőr let­tem Orosházán és Lökösházán. Szakaszvezetőként szereltem le, majd jelentkeztem a rendőrség­hez. Választhattam Eger, Gyön­gyös és Hatvan között; már nem tudom, miért, de utóbbi mellett döntöttem, s az itteni kapitánysá­gon dolgoztam egészen nyugdíj­ba vonulásomig, 1990-ig.- Ami ritkaság ezen a pályán. A környéken főként gyermek- és ifjúságvédelmi tisztként vált ismertté.- Ez igaz, de előtte végigjár­tam a ranglétrát. Járőrként kezd­tem, aztán elvégeztem a közép­beigazolódott, hogy igazat be­szél. Nem csoda, ha elkövetővé vált, amikor otthon rendszeresen ezt látta. Egy másik esetben egy jól szituált, elismert férfi rend­szeresen szexuális kapcsolatot tartott fenn a vér szerinti lányá­val. Az édesanya öt éven át tud­ta ezt, ám hallgatott róla, mond­ván: nem akart szégyent hozni a famíliára. Senki nem értette, ho­gyan volt képes veszélyeztetni a gyermeket.- Annak idején mennyiben volt más a rendőri munka, mint napjainkban?- Jóval nehezebb volt, de a ha­tékonyságra nem lehetett panasz. A kapitányságon egyetlen gépíró dolgozott, és egy szakadt Zsigu­link volt mindössze. Gyalogosan, olyan nehéz „fakabátban” jár- őröztünk, hogy majd megszakad­tunk alatta, mégis rendet tartot­tunk. Az egyenruhának tekinté­lye volt. A maiak is jól dolgoznak, de úgy látom, nagyon fiatalon be­dobják őket a mély vízbe, nincs idejük tapasztalatot szerezni, fokot, majd rendőrtiszti iskolába kerültem. Jól haladtam, megkap­tam a legmagasabb elismerést, a Haza Szolgálatáért arany foko­zatát is. Mindvégig a bűnügyi vo­nalon ténykedtem, leghosszabb ideig valóban a gyermek- és ifjú­ságvédelemben. Vannak szép és kevésbé szép emlékeim bőven.- Nem lehetett hálás feladat!- Ez Igaz, viszont az eredmé­nyeknek nagyon örültem. Nem tartottam szigorúnak magam; a fiatal- és gyermekkornak sérel­mére, illetve az ezen korosztály tagjai által el­követett- Nyugdíjba vonulása után sem pihent...- Nem tudtam tétlenkedni. Rendészként dolgoztam, majd a Hatvani Galériában voltam, vé­gül 2000-től az áldozatvédelmi irodát vezettem. Januárban ön­ként hagytam abba. Nemsokára' 76 éves leszek, ennyi elég volt. Rendezgetem a bélyegeimet, kertészkedek, olvasga­tok, tévézek. Numan György:- A rossz körülmények között sem volt panasz Névjegy NUMAN GYÖRGY • ny. rendőr őrnagy • 1936-ban született Egerben • 1957-től 1959-ig ha­tárőr • 1959-től 1990-ig a Hatvani Rendőr- kapitányság munkatársa • 2000-től 2012- ig a Fehér Gyű­rű Közhasznú Egyesület hat­vani áldozat­védelmi iro­dájának ve­zetője • egy leánya és három unokája van. j PERCES INTRR.ni A fekete holló nyomában A határtalanul kirándulás több mint, osztálykirándulás: az oktatásba ágyazódó prog­ram, mely előkészítettségével biztosítja, hogy a résztvevő di­ákok ne a buszon csodálkozza­nak rá, hogy a magyar határ­tól több száz kilométerre is magyarul beszélnek az embe­rek. E programra pályázott si­kerrel Pétervásárán a Tamási Áron Általános Iskola vezeté­se. Végh Istvántól, az intéz­mény igazgatójától a részle­tekről érdeklődtünk.- Szlovákiába és Romániába évek óta szerveznek kirán­dulásokat. A most nyert pénzből hova szeretnének eljutni?- A Bethlen Gábor Alapke­zelő által kiírt pályázaton 1 millió 300 ezer forintot nyer­tünk a Fekete holló nyomában című beadványunkkal. Ebben azt tűztük ki célul, hogy a Fel­vidék és Erdély után Szerbia magyarlakta területeivel és történetével ismerkedhes­sünk. A tervezett programot már kidolgoztuk, felvettük a kapcsolatot a kinti intézmé­nyek vezetőivel.- Hány gyerek vehet részt az utazáson?- Negyvenegy tanuló és öt kísérő tanár indulhat útnak május 7-én a négynapos ki­rándulásra. Az elnyert összeg az utazás és a szállásköltsége­it fedezi. Úgy tervezzük, hogy meglátogatunk egy kinti okta­tási intézményt, majd múzeu­mokat, tájházakat, emlékhe­lyeket keresünk fel.- Hogyan készülnek?- Már most megkezdtük a felkészülést. A történelem-, valamint a földrajzórákon te­matikusán érintjük az úti célunk látnivalóit. ■ B. K. 2 O'. z Öngondoskodást tudtak csak ajánlani a gyűlésen kömlő A község pénzügyi ter­vezete helyett a munkalehető­ségek érdekelték a kömlőleket a legutóbbi falugyűlésen. Ebben az esztendőben közel 300 hely­belinek kellene megszerezni az egy hónapos foglalkoztatási jog-' viszonyt az ellátáshoz, ám ehe­lyett az önkormányzat csupán 82 lakosra kapott támogatást.- Huszonhat lakost tudunk a kertinövény-termesztésben fog­lalkoztatni, tízet pedig a belvíz­elvezető rendszer karbantartá­sánál - jelezte Német István pol­gármester. - Nyolcórás munka- viszonyban erre 28 millió forin­tot kaptunk. Ez azt jelenti, 202 embernek nem tudunk az idén munkát ajánlani. A falugyűlésen felmerülő kérdésekre csak azt tudtam válaszolni, hogy min­denki próbáljon gondoskodni magáról, mivel az önkormány­zatnak erre már nincsenek meg a szükséges lehetőségei. A település 25 milliós hiány­nyal fogadta el az idei költségve­tést azzal a feltétellel, hogy meg­próbálják a hiányt kigazdálkod­ni, különben munkahelyek ke­rülhetnek veszélybe. Az idei esztendő legnagyobb fejlesztése egyébként az ivóvíz­minőség javítása lesz, egy új kút, egy víztorony, egy vízház és 2 ki­lométernyi vezetékcsere 167 mil­lió beruházást jelent majd, me­lyet uniós forrás fedez, és az ön­erőre is pályáznak. ■ Sz. R. PROiMÓCIÓ Most te is lehetsz Fotogén oktatás Mindenkit tárt karokkal vár a stúdió Napokon belül kezdetét veszi az Egri Fotogén Tánc- és Modellstú- dió új tanfolyama. A március 11- én induló kurzusra öttől huszon­öt éves korig várják az érdeklődő­ket. Jelentkezni az Agria Park mozijának kettes termében lehet március 4-én és 10-én, délután egy órától. A képzés során mozgástechni­kákon, táncon és alapvető mo- dellkedéssel kapcsolatos tudá­son kívül kozmetikai ismerete­ket is szerezhetnek a diákok. Az elvégzett kurzusok után pedig divatbemutatókon, szépségver­senyeken és hostessmunkákon próbálhatják ki magukat a nö­vendékek. Igény szerint akár még fotókból álló referenciaalbu­mot is készítenek a tanulókról, amelyeket később hazai és kül­földi modellügynökségekhez küldhetnek.- Nem csak lányokat oktatunk, ezért fiúkat is sok szeretettel vá­runk a stúdióba. Akik még kere­sik az egyéniségüket, akiket érde­kel a szépségipar világa, vagy akik csak ki akarják próbálni ma­gukat a kifutón egy-egy bemuta­tó alkalmával, azoknak is biztos kezet nyújtunk - mondta Kocka Krisztina, az iskola vezetője. Az idén jubiláló Fotogén okta­tói tevékenysége meghatározó az egri és Heves megyei viszonylat­ban is egyaránt, hiszen a növen­dékeik állandó fellépői a környék legfontosabb eseményeinek. Névjegy: EGRI FOTOGÉN TÁNC- ÉS MODELLSTÚDIÓ iskolavezető: Kocka Krisztina TEL.: 06-30/938-2000 weboldau www.egrifotogen.hu Jégséta helyett maradt az ártéri túra tisza-tó Rendhagyó túrára vál­lalkoztak a tarnamérai termé- szetbarát-szakkörösök, hiszen a Mátra helyett ezúttal a Tisza-tó- nál túráztak. A diákok egy iga­zi téli jégtúrázást terveztek, de a természet ezt felülírta, hiszen az erős felmelegedés miatt nem mehettek már rá a jégre, de így sem maradtak izgalmak és lát­nivalók nélkül. A Szabics Kikö­tő Tiszavirág ártéri sétaútján ba­rangoltak, és megismerkedtek a régi vízparti mesterségekkel, a kosár- és gyékényfonással, a teknővájással, a halászattal. A túra legizgalmasabb része a Tiszán való motorcsónakos át­kelés volt, amit a gyerekek na­gyon élveztek. ■ Sz. R.

Next

/
Thumbnails
Contents