Heves Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-12 / 61. szám
4 I 2012. MÁRCIUS 12., HÉTFŐ MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI Szárnyasfutás a helyért madárvonulás Rövidebb, mint az őszi, de ugyanolyan látványos TISZA-TAVI KISTÉRSÉG Oldalszerkesztö: Szuromi Rita Telefon: 06-30/556-5072 Hirdetési ügyben: Oe^ö/ölS-öSS ATisza-tó oldal a húsvéti ünnepek miatt legközelebb május 7-én jelenik meg. Teljes a stáb az ökocentrum vezetésében Folyamatos a műszaki átadás Ismét jönnek. A tó vízszintje csak hetek múlva válik alkalmassá a madármegfigyelésre, de szárazföldön, a sétautakon mégis sok élmény szerezhető. előkészületek Zajlik azoknak a dolgozóknak a felkészítése, akik a május elején nyitó Poroszlói Ökocentrumot irányítják majd. A pályázatok értékelésére már összeállt az a stáb, amelyik az évi 200 ezer vendégre számító létesítményt vezeti.- A turisztikai látványosság vezetője Kiss János, általános igazgatóhelyettese Balogh Edit lesz - jelezte Bornemisza János polgármester. - Műszaki vezetőnek Vágó Zsoltot neveztük ki, a marketingért Gyula Csaba felel. Az ajándéküzlet működtetését referenciái alapján egy szolnoki, a büfét egy budapesti vállalkozás működteti majd. Az ajándéküzlet tárgyainak megrendelését már leadták. Az ökocentrum lógójával bögréket, esernyőket, karpántokat is kínálnak a vevőknek. Folyamatos az ökocentrum átadása is. A kismedencét már feltöltötték, és mára végleges állapotba helyezik a vizák akváriumát is. A medencéket többé nem ürítik le, a víz összeérése után elkezdődik a haltelepítés. ■ kikötő túravezetője -, amikor a csapatokba verődött szerkők, csérek, sirályok, szárcsák gyűltek össze a holtágakon. A vízleengedés után pedig gémfélék lepték el a mindenféle csigákkal, rákokkal, halakkal terített asztalt. Lü- dak, darvak sokasága érkezett északról, és maradtak is nálunk hideg időkben. A nádasokban poszátákat felváltó seregélyek ezrei hangoskodtak. A hideg telet viszont már egyikőjük sem várta meg. A télnek viszont most ismét vége. Egyre hosszabbak a nappalok, és egy-két áttelelő madarunk eddig bizonyított, hogy a mágneses erőtér és a mágneses erővonalak segítik a madarak tájékozódását hosszú útjuk közben. A tavaszi madárdal nemcsak az ifjak „leánycsalogató’’ lágy szerenádja, hanem nagyon kemény szócsata is a szomszédfajtársakkal. Az időbeni érkezés és a területfoglalás már el is kezdte énekébe foglalni a tavasz jövetelének hírét. A tavaszi vonulás sokban különbözik az őszi, az elköltözéskoritól. Utóbbinál a nappalok rövidülése indít be a madarak agyában olyan hormont, ami arra sarkallja őket, hogy útnak induljanak. Ezt - akár hetekig is elhúzódva - minden vonuló madár meg is teszi. Ám a tavaszi vonulás sokkal rövidebb ideig tart! Ennek alapvető oka, hogy a madarak biológiai órája ekkor már nem a hideg és a táplálékszegény tél jövetele előli menekülésre, haaz éjszakai vonulást a csillagos égbolt, továbbá a jellegzetes csillagképek ismerete és egyéb kiegészítő iránymutatók segíthetik. után tehát a leendő költőhely megtartása a legfontosabb feladat. Egyre agresszívabbakká válnak ilyenkor a Tisza-tavon területet foglaló ludak, récék és hattyúk. nem az utódnemzésre és -felnevelésre ösztönzi őket.- Ekkor azonban nem mindegy, kinek milyen fészkelőhely jut - folytatja a túravezető, aki ismét madármegfigyelő túrákat tart. - Az először érkezőknek van a legnagyobb választékuk a ragadozók elől védett, a táplálékbázishoz közeli fészkek elfoglalására. A késve érkezőknek kevésbé előnyös fészkelőhelyekkel kell majd beérniük, ami hátrányt jelenthet az utódnevelésben, több energiát kell fordítaniuk a táplálék felkutatására, a fészekhez hordásához. A hosszabb út a ragadozóknak nagyobb lehetőséget adhat a madarak prédaként való zsákmányolására. Igyekezniük kell hát, hogy ne szoruljanak ki a kevésbé biztonságos perifériákra. Általában először a hímek érkeznek meg, elkezdik a területjelző éneküket. Egy hónap múlva benépesedik, madárdaltól lesz hangos az ártéri erdő, feléled a nádas, a gyékényes, és fészket raknak a nádi- és vízimadarak., Március elején is érdemes kilátogatni a természetbe, a jó idő előcsalogatja, területjelzésre ösztönzi a télen nálunk maradt harkályokat, cinegéket, rigókat. A természet télből való ébredésekor sok apró csodát is felfedezhetünk. Mágneses erővonalak segítik a tájékozódást A madárdal sokszor egyben szócsata is Egyiptomban régen az emberek azt hitték, a madarak tavasszal a Nílusba vetik magukat, és beágyazódnak a mederfenékbe, ahonnan csak ősszel jönnek ismét elő tömegesen. Szuromi Rita Nem sok olyan állatvilághoz kötődő csodás természeti jelenség van a Tisza-tónál, mint a madárvonulás. Minden évben ősszel és tavasszal a költöző madarak iránytű és GPS nélkül az évszakok változásával elmennek, majd ugyanoda visszatérnek. Különösen a tereppontok nélküli tengerek fölött vagy éjszakai vonulás esetén bámulatos ez a teljesítmény. Elődeinknek, akiknek nem voltak még más földrészekről szóló információik, felfoghatatlan lett volna, hogy távoli tájakon töltsék az eltűnt madarak az év többi részét. Ma már sok mindent tudunk a madárvo- núlásról, mégis egyre több megválaszolatlan kérdés kerül elő.- Az igazán látványos madártömegeket az őszi vonulás előtt lehetett a Tisza-tónál és Hortobágyon megfigyelni - mondja Kiss Ferenc, a tiszaörvényi SzabicsÖtszáz változás a tó térképén; lépésszámlálók, utánfutók kora turizmus Több újdonságot is kínált az Utazás kiállításon a Ti- sza-tavi Regionális és Marketing Iroda. Elkészült a tó legújabb térképe, mely a korábbiakhoz képest 500 módosítást tartalmaz. Újdonság lesz, hogy minden kerékpáros-túraközponthoz érkezik gyerekszállító utánfutó. A nyáron menetrend szerinti kishajó közlekedik Poroszló és Tiszafüred között. A Robin kalandsziget március 15-én nyit. A Szabics-kikötőben már elindult a 12 hónap - 12 program matricagyűjtő játék. Abádszaló- kon minden eltöltött vendégéj- szaka> után karszalag jár, ami a programok ingyenes látogatására jogosít. Júliustól ismét elindul a Tourist Police közrendvédelmi szolgáltatás. ■ Újdonságokat ajánlottak Március: a nagy árvizek hónapja A tisza folyó mentén élő népek legnagyobb árvízi tragédiáit a tavaszi hóolvadás nyomán, márciusban élték át. A XIX. század közepétől indult folyószabályozási munkák során levágott kanyarulatok felgyorsították a víz sodrását. Ezt az időszakot a rendkívüli áradások jellemezték. A Közép-Tisza-vidék két legemlékezetesebb tragédiája is márciusban történt 1876. március 24-én a folyó átszakította, a gátat, és elmosta a 800 éves Tiszahalászt, mely többé nem épült fel az ártéren. 1888. március 30-án Sarudot öntötte el az ár - magával sodorva egy idős asszonyt, Árva Annát. Őshonos tőpontyokat rendeltek a halászati hasznosítók halasítás A horgászturizmus tavaly már az 1980-as esztendők aranykorát idézte fel a Tisza-tavon Közel 22 ezer alkalommal végeztek ellenőrzést a Tisza-tavon a halászati őrök önállóan, a tiszai vízi rendészet munkatársaival pedig 294 közös szolgálati napot regisztráltak - ez is elhangzott a tó halászati hasznosítója, a Ti- sza-tavi Sporthorgász Kft. éves értékelésén. Az elmúlt esztendő mérlege még 68 bevont pami horgászjegy és 55 bevont területi horgászengedély is.- Működésünk első évében, 2010-ben visszavetette a horgászturizmust az érvényes jegyek körül kialakult bizonytalanság, a hosszan tartó árvíz és a szerényebb mértékű halasítás - jelezte Hegedűs Gábor igazgató. - Tavaly ideális évet zártunk, a korrekt halőrzés visszaszorította az orvhalászatot, a haltelepítések és a kedvező vízjárás jó körülményeket teremtett. Az idei esztendő is reménykeltő, mivel a Tisza-tó újjáéledő jó híre terjed, ami növekedést hoz az éves engedélyek forgalmában. A kiegyensúlyozott vízjárás és a kedvező időjárási körülmények tavaly szinte egész évben ideális horgászati lehetőséget biztosítottak, így a horgászturizmus a Tisza-tó fénykorát, az 1980-as éveket idézte. A legtöbb horgásszal Poroszló és környéke dicsekedhet, de igen jelentős a tározótértől folyóhátakkal elválasztott Tisza-meder és a Tiszafüred környéki vizek látoga- Kapásra várva. Egyre több horgász hódol hobbijának a tavon. tottsága is. Kiemelkedő volt a ponty összességében 40 ezer kilogrammos zsákmánya, de a süllő-, a csuka- és a balinfogások is azt bizonyítják, hogy a Tisza-tó az ország egyik legkiválóbb ragadozó halas vize. Magyarországon különösen nagy a hagyománya ma is a pontynemesítésnek. Ezeknél a lépéseknél a minél jobb takarmányhasznosítás elérése volt a cél, miközben a túlélés szempontjából fontos tulajdonságaik háttérbe szorultak. A Tisza-tóban viszont mindennél fontosabb a halak életrevalósága, menekülési hajlama, szaporasága. Ilyen tulajdonságokkal pedig elsősorban a vadon élő állományok rendelkeznek. Ez ösztönözte a Sporthorgász Kft. vezetését is arra, hogy halastavi pontyok helyett helyi származású tőpontyokból biztosítsa a telepítések anyagát. Mivel napjainkban tőpontyok nem kaphatók a piacon, pályázatot kellett kiírni az előállításukra. A termeltetési szerződést megkötötték, így két év múlva már nagy genetikai változatosságú, ellenálló és jól szaporodó pontyokkal fogják teljesíteni a hala- sítási kötelezettséget. ■ ■ A társaság halőrei napi rendszerességgel számolták a horgászokat a Tisza-tó térségében.
