Heves Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-01 / 52. szám

2012. MÁRCIUS 1, CSÜTÖRTÖK 13 SÉTA Diákvers Újult életi Úgy sikít a hangod, mint síró hegedű Úgy tört össze szíved, mint szélben a de­rű. Hallottam, éreztem, tudtam, Fájt neked min­dennél jobban! Gyógyítom sebed, lelked, De nélküled nem lehet. Ne­ked is akarnod kell, hogy szíved újult erővel Heves dobogással énekeljen. Először lehet még csak ba­rát vagyok, Később hű tár­saddá válók. Majd idővel, évekkel később Igaz szerel­meddé leszek. S majd újult szíveddel az enyém Az örökkévalóságig elél. Te meg én - a két kü­lön lélek Most egybeforrt ezen a megpecsételt éjen. ■ Tóth Eszter EKF Gyakorló Gimnázium 10/c Ha már muszáj puskáznod, ezekre figyelj! az első dolog, hogy minden­képpen tudjál valamit a témá­ról, amiből a dolgozatot írjátok, mert a legtutibb puska sem ér semmit, ha abszolút nem vagy képben. Ráadásul legalább ak­kor is tudsz valamit írni a kér­désekre, ha nem sikerül pus­káznod. Dolgozatírás közben fél szemmel mindig figyeld a tanárt, hogy ha szükséges, idő­ben tudj cselekedni! ■ Sz. K. Az oldal az «Olvass a napilappal, és ismerd meg a körülötted élő világot!” program keretén belül jelenik meg a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesülete támogatásával. Madách forog a sírjában? nézőszemmel Az ember komédiája a Nemzeti Színházban Autó a színpadon. Az ember tragédiájának modern feldolgozása a Nemzeti Színházban igencsak megosztja a nézőket... Meglepően érett hangvé­telű színikritikát fogalma­zott meg Madách Imre Az Ember tragédiája cí­mű, a Nemzeti Színház­ban bemutatott darabjáról egy 12. osztályos diáklány, írását szó szerint közöljük. A színházművészet nagy múltra tekint vissza. Az idő tökéletesítet­te megőrizve a régi értékeket, hozzáadva a kor jellegzetes felfo­gását, szellemét. A színházak a kultúra hordozóivá, a műveltség fészkévé váltak, s legalábbis a kö­zelmúltig azok is maradtak. A magaskultúra feladata a köz­ízlés művelése, a tanítás - így ta­nítják az iskolákban. Ám sokszor a rendezők fontosabbnak tartják a mű technikai megjelenítését, modern keretbe foglalását vagy a polgárpukkasztást. Ezek ered-. ményezhetik, hogy az egykori, tanító jelleggel íródott „tragédi­ák” is komédiává vedlenek. Az ember tragédiája már majdnem egy éve van műsoron Alföldi Róbert rendezésében. Ak­koriban is megosztotta a közön­séget, és például a római szín nyílt szexualitása számos ellen- reakciót váltott ki. Ez a szín való­ban az erkölcstelenségről szól, de nem is ezt tartom a darab legna­gyobb hibájának. Sokkal zava­róbb a mű jellegének elvesztése: a rendező megpróbált kihozni mindent a színpadból, korszerű­vé varázsolni, de időközben vala­hol elveszett az eredeti mondani­való és a mögöttes filozófia. A 15 színt modern, már-már idegesítő zenével és pár technikai elem­mel választották el egymástól, és nem érződött a köztük fellépő eszmei ellentét. Pár pap megjele­nésén és az emberégetésen kívül a színészek játéka ugyanolyan volt a bigott Konstantinápolyban, mint a ledér Rómában, a techni­ka pedig nem segített, a túlzó fény- és hanghatások inkább ron­tottak a helyzeten, mint javítot­tak. Talán ezek miatt alkotott a darab egy osztatlan egységet, ho­lott 15-öt kellett volna. Alföldi Róbert rendező Egyébként az első 20 másod­perc élvezhető. Aki filozofikus al­kotásra vágyott, onnantól elkezd szenvedni. Megjelennek a han­gosan éneklő - fülsüketítően ki­abáló - „csillagok”, majd mind­járt az egyiptomi színben begu­rul egy fehér sportkocsi fedélze­tén Luciferrel és Ádámmal, akik a szorgosan dolgozó rabszolgá­kat, és a rájuk felügyelő géppus­kás őröket kémlelik. A Kepler- Stephen Hawking- párhuzam pe­dig végképp nem mentett meg semmit. Nem is lenne rossz ötlet így modernizálni a történetet, de nem sikerült olyan jól, ahogyan elképzelték. A történetvezetés is nehezen érthető, és gyanítom: a Madách-művet nem olvasóknak érthetetlen. Holott az eredeti az emberiség történelmén keresz­tül az ellentétes eszmék buká­sát és megszületését, azok hibá­it és gyengeségeit hangsúlyozó írás, a színdarab fontosabbnak tartotta a technikai megjelení­tést, amivel lehet, hogy több kí­váncsi fiatalt csalogat magához, de nem mondja el nekik azt, amit el kéne. E romboló, látvány­központú felfogásból inkább süt a kapitalista filozófia, mint az ér­tékközvetítés, így még nevetsé­gesebbé válik a londoni szín kor­rupt, kapitalista világának be­mutatására irányuló próbálko­zás. A színházaknak nem köte­lességük merev ideákhoz alkal­mazkodniuk, az újítás szép és jó dolog, de bizonyos határ alatt a színdarabok lesüllyednek a ke­reskedelmi csatornák egyes mű­sorainak szintjére - és ez törté­nik most hazánkban. Nem meg­lepő, hogy sok ember egyre tisz­teletlenebb, erkölcstelenebb, hisz’ úgy néz ki, az erkölcs- és kultúraromboló műsorokat már nemcsak a tévéből, internetről öntik az emberek nyakába, ha­nem a magaskultúra állítólagos képviselőiből, a színházakból, művészfilmekből is. Alföldi Róbertnek egyvalami­ben igaza volt: „a kultúráról azt gondolom - mondta egy sajtótá­jékoztatón -, hogy azt nagyon hamar tönkre lehet tenni, de na- gyon-nagyon nehéz újra felépíte­ni.” Csak azt nem vette észre, hogy jelenlegi munkásságával éppen ő teszi tönkré. A történet tehát tanulságos és elgondolkodtató. A színházigaz­gatóknak, újságíróknak, televí­ziós szerkesztőknek, riporterek­nek fel kellene ismerniük, mek­kora felelősség nyugszik a vállu­kon. A megbotránkoztatás, pol- gárpukkasztás, tudatos kultúra­rombolás helyett inkább ezek el­lenkezőjén kellene dolgozniuk. Addig is Madách Imre valószí­nűleg forog a sírjában - az igazi Nemzeti Színházzal együtt. ■ Agócs Martina, 12/a, EKF Gyakorlóiskola Mindenkinek^ tolván osztályt! kívánunk, mint! amilyen a miénk! egy évvel ezelőtt még csak ál-, modni mertünk arról, hogy valaha is lesz egy ilyen osztá­lyunk. Már nagyon vártuk az első. napot az iskolában, hogy. megismerkedjünk az új osz­tálytársakkal és tanárokkal* Mikor először beléptünk az új osztályba, nagyon izgultunk. Nemsokára mindenki megis­merkedett egymással, és új barátságok szövődtek. Októ, bérré teljesen összeszoktunk. Az osztály csak 13 tagú, plusz meg égy csontváz, akit Gynsf bá’-nak kereszteltünk el. A második félévben már nerr^ "vöTt VelünK.ésnágyŐn hiány­zott mindenkinek. Persze - mint minden osztályban - hb* tutik is van pár JÓ szerzet. Nagyon sok angolóránk van, és informatikában Sem ■szegényes' ez az év. Adam Ro­binson, az angol anyanyobó* tanár órája csak nevetésből vagy beszélgetésből áll. ígyjs lehet tanulni! ■ Hamar összekováeso­lódott az osztály. A/,év eleji kirándulás is na-*1 gyón jól telt, mert az osztály jobban összekovácsolódottp^ ha..baj volt, segítettünk egy­másnak. A halloween- és a Mikulás-buli is tetszett, mert*, nagyon júl.sikerült, mindenki jól érezte magát. Táncoltuprtv. beszélgettünk, játszottunk, sőt még az osztályfőnökünk^ fia is jósolt nekünk. Az egyik osztálytársunknak van egy hangstúdiója, és párszor is elmegy az osztály. Amikor egyéves lett a stúdió, tortával ünnepeltük meg. EbTierf az osztályban két hét alatt jobb emlékeket győj-* töttünk, mint a régi osztály- "hari'hárév alatti Szerintünk senki nem sajnálja, hogy ufe* jött. Mindenkinek ilyen osz- tályt kívárrank, mint á miénk!.'- Nem bántam meg, hogy ide jelentkeztem. Nagyon örü­lök, hogy ilyen osztályon!' van. Ha valaha is elválnak az útjaink, mindig emlékezni^ -gufik-egymásra! — mondta Bogács Bianka, a 7/G eg^jj^ tanulója. ■ Az EKF 7/g-s kisgimnazistii, Színes műsorral készültünk a farsangi rendezvényre izgalmas színdarab A színre lépés előtt SZINTE mindegyik szereplő nagyon izgatott volt A távkapcsolat is fenntartható, ha tényleg akarjátok Egy szép napon Eszter néni be­jelentette nekünk, hogy a farsan­gi rendezvényre a két 7. osztály­nak kell előadással készülnie. Mi ennek nagyon megörültünk, csak még azt nem tudtuk, hogy mi le­gyen a produkciónk. Idővel Eszter néni felvetette, hogy mit szólnánk, ha a „Fer- dinánd, a bika” című mesét adnánk elő. Mivel senkinek sem volt ennél jobb ötlete, megnéztük a mesét, majd úgy döntöttünk, hogy pan­tomim stílusban adjuk elő a tör­ténetet. A farsangi ünnepség előtt három héttel már megtar­tottuk az első próbát. Megbeszél­tűk, hogy a fiúk közül Bátor játssza a matador szerepét, Márk pedigFerdinándot, a többi fiú bikát, a lányok pedig spanyol hölgyeket alakítanak. A második próbán már mindenki ko­molyan vette a sze­repét. Az utolsó pró­ba, amit zárt körben megtartottunk, na­gyon jól sikerült! Elérkezett a far­sang, és aznap már mindegyi­künk nagyon izgatott volt. Az órák nagy részén is erről áradoz­tunk. Meg volt beszélve, hogy ki hány órára jön. Már nagyon vártam ezt a na­pot, de azt nem gondoltam, hogy Már a farsangi rendezvény előtt három héttel el­kezdték próbálni a gyerekek a műsorukat. Jelmezes előadás. A gyerekek gyakran műsort is adnak. még ennyire izgulni is fogok! Minden lányt kisminkeltek, és utána indultunk a színpadra. Amikor a tornaterembe értünk, hirtelen mindenkit „elkapott az infarktus”! Az osztály összes tagja na- gyon-nagyon ideges volt, izgul­tunk, hogy jól sikerüljön a mun­kánk. Eszter néni próbált meg­nyugtatni minket, de ez nem ment könnyen. Amikor azonban végül színre léptünk, elfelejtettük minden ag­godalmunkat, és nagyon jól érez­tük magunkat. Remélem, hogy a közönség­nek is tetszett az előadásunk! ■ Bogács Bianka, EKF Kisgimnázium mit tegyél, ha a kedvesed másik városban tanul? A távolság gyak­ran megöli a szerelmet, de ha szeretitek egymást, fenntartható a kapcsolat. Ne feledd, nemcsak neked, hanem a másik félnek is nehéz ez a helyzet, ezért sírás he­lyett próbálj meg a pozitívumo­kat, a jövőbeli jó dolgokat szem előtt tartva elbúcsúzni. Például: „2 hét múlva újra látjuk egy­mást”. Amelyikőtök elutazik, ígérje meg, hogy amint odaért, jelentkezik, és ezt tartsátok is be! Biztosan előfordul, hogy rád tör a féltékenység. Ilyenkor küldj egy kedves üzenetet Neki. Ha ha­marosan válaszol rá, ráadásul hasonló, szerelmes stílusban, megnyugodhatsz. ■ Sz. K.

Next

/
Thumbnails
Contents