Heves Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-09 / 59. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2012. MÁRC Közös úgy: palackban ragyog már az Egri Csillag ► Folytatás az 1. oldalról Dr. Kis-Tóth Lajos, az egri Esz- terházy Károly Főiskola rektorhelyettese szerint az intézmény sok éwel ezelőtt felismerte már, hogy a borral kapcsolatos tartalmakat, a -kultúrát erősíteni kell.- A világon az Egri Csillag az egyetlen márkanévvel ellátott fehér cuvée. Nevét 2010 nyarán 3500 javaslatból választottuk ki, tavaly nyáron pedig több mint 80 pályamunkából kiválasztottuk a hozzá illő legendát - minderről már Gál Tibor mesélt. Mint elmondta: március 15-én közös forgalombahozatali ünnepet tartanak. Idén 23 pincészet készített Egri Csillagot, melynek nagyobb részét szerdán egy - szintén hagyományteremtő szándékkal megtartott - közös kóstoláson vették „szemügyre”. A bor megteremtésében szerepet vállaló grafikusművész, Ipacs Géza a Csillaghoz kapcsolódó programokról szólt. 15- én 18.45-kor indul az ünnepi menet a borbarát hölgyekkel, borlovagokkal és a Vitézlő Oskola tagjaival a kis Dobó térre, ahol 19 órakor kezdetét veszi az ünnepség. Április 8-án pedig az Egri Várban koncertekkel, talk- show-val tarkított fesztivált tartanak mások mellett Szabó Attilával és a Csík Zenekarral Lovasi András és Lévai Balázs közreműködésével. ■ K. G. Túl az alakuló ülésen a megyei védelmi bizottság feladatok Horváth László vezetésével tartotta alakuló ülését a Heves Megyei Védelmi Bizottság (MVB). Ezen részt vett dr. Toko- vicz József mk. dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatalának főigazgatója, valamint Bárdos Zoltán tű. alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának képviselője. A testület elfogadta az MVB Szervezeti és Működési Rendjét, ebben rögzítették a munkacsoportok feladatait is. Ezen munkacsoportok tagjai látják el az MVB irányítói teendőit bármely, megyénket ért katasztrófahelyzetben, vagy rendkívüli jogrend bevezetése esetén. ■ K. G. Cukorgyárak: bűn volt eladni privatizáció Szabó Zsolt szerint a helyi politikusok és gazdasági vezetők is felelősek Magyarországnak a cukorellátást illetően önállóvá kellene válnia, de egy nagyobb teljesítményű cukorgyár 100 milliárdba kerülne. A kvótákat viszont újra kellene osztani. Tari Ottó Az Országgyűlés tavaly döntött a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság felállításáról, s a grémium jelentéséről ezen a héten tárgyalt a parlament. Font Sándorba bizottság társelnöke szerint a rendszerváltás után hatalomra került Antall-kormány „észre sem vette”, hogy már privatizációs szerződéseket írtak alá, mert annyira elő voltak készítve a spontán privatizációra egyes cukorgyárak. Csupán 1991 vége felé eszméltek rá, hogy fékezni kellene a folyamatot; a cél az volt, hogy a megmaradt cukorgyárakat hazai kézbe adják. így is történt. A Horn-kormány időszakából a bizottság két dolgot próbált vizsgálni: miért nem adtak pénzt az e célra létrejött Magyar Cukor Rt.-nek, illetve miért nem tartatták be a szerződésekbe foglal, amúgy is gyenge feltételeket. Font szerint e vizsgálati területek gyakorlatilag üresek maradtak, mert senki sem akart emlékezni arra, hogy miért történtek úgy a dolgok akkoriban, ahogy. Az 1998-tól 2004-ig tartó időszakban még nem építették le a termelői kapacitást Magyarországon. A cukoripar mögötti szántóföldi termesztés ugyanakkora, sőt még nagyobb is volt, mint korábban. Exportképes volt a magyar cukorgyártás, évi több mint 400 ezer tonnát állítottak elő a hazai üzemek. Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. A selypi és a hatvani gyárat is a földig lebontották. A hatvani silót Litvániába adták el, szétszerelése most a végéhez közeledik. Az unióba való belépést előkészítő tárgyalások eredményeként Magyarország több mint évi 400 ezer tonnára kapott kvótát. Ám 2005-ben elindult egy cukorreformnak nevezett folyamat, mely kinyitotta az unión kívüli országok felé is kapukat. Azon elv alapján viszont, miszerint olcsóbb Brazíliából ide szállítani a cukrot, függő helyzetbe hozták az egész közösséget, s főként azokat az országokat, amelyek végül elvesztették termelésüket. A kvóta-, azaz a gyártulajdonosok kezébe került a döntés, hogy melyik üzemet zárják be, és ezért mennyi pénzt kapnak. Magyarország esetében a 400 ezer tonnás kapacitásból 300 ezret adtak vissza. Nagyjából 105 ezer tonna maradt, ez a kaposvári cukorgyár tulajdonában van, a többi üzemet bezárták. Emiatt be kell hozni évi 200 ezer tonna cukrot. (Csehország szintén külföldieknek adta el mindegyik cukorgyárát, de az ottani kormány külön leült velük tárgyalni, és kikényszerítette azt, hogy nem vittek el kvótát az országból.) S hogy mit hoz a jövő? A bizottság társelnöke szerint ha kvótát vásárolnánk - szavai szerint: ha lenne olyan bolond, aki eladná -, akkor lehetne gyárat építeni. Az uniós szabályozás 2014 után jár le, s ezt követően háromféle irány lehetséges. Az egyik, hogy megszűnik a kvótarendszer, a második, hogy marad a jelenlegi elosztás, a harmadik pedig, hogy a kvótarendszert bővítik. Ameny- nyiben a harmadik verzió valósulna meg, akkor a magyar kormánynak nagyon keményen kell képviselnie érdekeinket. Újra kell tárgyalni a kvótáról! szabó zsolt (Fidesz) ország- gyűlési képviselő, hatvani polgármester úgy látja: Nyugat-Eu- rópa a cukorgyárak privatizációja során piacot vásárolt magának. Az eladóknak tudniuk kellett, hogy az itteni üzemeket bezárják. Ez nemcsak a nagypolitikában részt vevők, hanem a helyi vezetők felelőssége is; elfogadhatatlan, hogy potom pénzért elkótyavetyéltek ekkora értéket - tette hozzá. A hazai cukorgyárak magánosításáról: történelem a leépítésig az 1980-AS évek végén még tizenkét cukorgyár működött hazánkban. A vizsgálóbizottság a privatizáció kezdetét 1988-ra tette, amikortól a cukorgyárak vezetői - a privatizáció keretében - elkezdtek vevőt keresni gyáraikra. Ezek eladása azonban csak az Antall-kormány alatt jött létre, amikor a kaposvári és a petőházi gyárat az Agrana International AG, a kábáit a Tate&Lyle, míg a szerencsit, a szolnokit és a mátravidékit (a hatvani és a selypi gyárakat - képünkön utóbbi bejárata az 1950-es években) a Beghin-Say vásárolta meg. A megmaradt ácsi, ercsi, mezőhegyes;, sarkadi és sárvári üzemeket az állam a Magyar Cukor Rt.-be vonta össze. Utóbbi azonban állandó forráshiánnyal küszködött, ám legnagyobb tulajdonosa, az állam nem adott pénzt, hanem ezeket is inkább eladta. Ám annak ellenére, hogy az új tulajdonosok gyárakat zártak be, a feldolgozókapacitás egy ideig fennmaradt. A kétezres évek közepén azonban az unió mezőgazdasági biztosa az olcsó brazil cukor miatt kvótaleépítést javasolt. Ezt követően a magyarországi gyárak külföldi tulajdonosai - akik jogosultak voltak a kvóta visszaadására - 300 ezer tonnát értékesítettek az EU-nak 65 milliárd forintért, amelyből 15 milliárd jutott a termelőknek. Egerben is aláírást gyűjt azLMP Masnisok gondjai a kalapban nőnap A középiskolás lányoknak pszichológus segített Honosítás és fordítás: régiós központ Egerben népszavazás Egerben is elkezdte az aláírásgyűjtést a Lehet Más a Politika a 2012-es népszavazási kezdeményezésükhöz. A Széchenyi és a Maczky Valér utcasarkán tartott sajtótájékoztatójukon Mile Lajos országgyűlési képviselő hangsúlyozta: kérdéseik a tankötelezettség korhatáráról, az álláskeresési járadék, illetve a próbaidő időtartamáról, valamint a szabadság kiadásának szabályairól szólnak. A civilszervezetek támogatásával a város több pontján gyűjtik a szignókat. Csarnó Ákos önkormányzati képviselő elmondta: cél, hogy legalább 4000 aláírás összegyűljön Egerben. ■ G. R. Csütörtökön második alkalommal rendezték meg Egerben, az IFI Pontban a Masnis Napot kifejezetten lányoknak, ezúttal a nőnap alkalmából. Tóth-Vági Eszter, az ifjúsági központ vezetője elmondta: ennek a rendezvénynek az a célja, hogy a mai fiatal korosztály játékos, szórakoztató formában kapjon választ az őket foglalkoztató kérdésekre szerelem- párkapcsolat-divat-egészség témakörében. A megjelentek egy kalap körül ültek össze, amelybe anonim formában gyűjtötték | problémáikat, melyeket aztán | egy pszichológussal is meg tud- | tak beszélni. Az estét egy igazi £ „csajos” filmmel zárták. ■ Sz. E. Kalapban a gondok. Rendhagyó nőnapot tartottak az IFI Pontban. la & lw s ml' W* * \ w *4 fordítás Nevében nem a végzete. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, az OFFI - dr. Németh Szabolcsnak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának jelenlétében - csakis a hasonnevű OFFI-ház- ban jelenthette be, hogy északmagyarországi régiós központja immár Egerben is várja ügyfeleit. Az állami tulajdonban lévő cég, mely minden fél teljes megelégedésére látta el az Európai Unió Tanácsának magyar elnökségével járó fordítói feladatokat, s nagy részt vállal az egyszerűsített honosítási eljárásokban - melyeknek értelmében magyar származású külföldi állampolgárok tehetnek szert magyar állampolgárságra - nem véletlenül választotta a hevesi megyeszékhelyt - árulta el dr. Vígh Lajos László vezérigazgató. Az egri iroda ugyanis a más régiók átlagos 14 százalékos árbevétel-növekedése mellett húsz százalékot produkált. Csákvári Antal területi igazgató ehhez hozzátette, hogy az egri irodát 115 cég kereste föl az elmúlt esztendőben fordítási megbízásokkal, melyből 84 Heves, illetve Nógrád megyei. Régióvezetőként arra törekszenek majd, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is hasonló számú ügyfelet szolgálhassanak ki. ■ E. B.
