Heves Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-08 / 58. szám
2012. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Eddig négyezer őstermelő újította meg igazolványát Heves megyében Teknővájó teknők nélkül mesterség Nyerlucz Gyula szülei még vándorolva űzték a szakmát 1-----I P ERCES INTERJÚ Miért mertek unalmasan írni? MEZŐGAZDASÁG A Hírlap információi szerint eddig négyezren érvényesítették az őstermelői igazolványukat Heves megyében. Aki azt szeretné, hogy az okmány egész esztendőre szóljon, annak március 20-ig kell megújíttatnia azt a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságán. ■ Egyszerűsítenék az adminisztrációt az őstermelők megsegítésére. Szőkébb hazánkban jelenleg 56 ezer őstermelőt tartanak nyilván, közülük évente 12 ezren szokták aktualizálni a dokumentumot. Az idei évben változtak az adójogszabályok, ennek értelmében, aki március 20-ig lepecsétel- teti az igazolványt, de az okmány kiadása előtt terméket értékesít, attól adóelőleget kell levonni. A Darányi Ignác Tervben egyszerűsítenék az adminisztrációt. A jogforrás tervezete szerint háromévente kellene csak érvényesíttetni az őstermelői igazolványt mindazoknak, akiknek a termékstruktúrája nem változik évről évre, ez az ültetvénnyel rendelkezőknek könnyítés. A szakmai szervezetek szorgalmazzák, hogy ellenőrzésekkel szűrjék ki a kereskedőket az őstermelők közül. ■ T. B. Már a fórumra is készülnek az egri civilek tanácskozás Soros ülését tartotta szerdán délután az Egri Civil Kerekasztal. A tanácskozáson Habis László polgármester beszámolt a legutóbbi közgyűlés döntéseiről, kiemelten beszélt a költségvetésről.- Több területen takarékosságra kényszerültünk, de a Civil Alapot bázisszinten tartjuk - húzta alá. Az ülésen elhangzott még: április 19-én, délután 3 órától rendezik meg a városházán az Egri Civil Fórumot, ahol szó lesz egyebek között az új civil törvényről, és beszámoló hangzik el a kerekasztal tavalyi tevékenységéről is. A program szekcióülésekkel zárul majd. ■ P. A. Tíz gyermekből egyedül ő vitte tovább szülei mesterségét. Ma már egyedül van Poroszlón, aki ismeri a régi teknővájók munkáját, sőt gyakorolja is azt. Saját teknője még sincs. Szuromi Rita- A szüleim még a hagyományos vándorló életmódot folytatták- meséli Nyerlucz Gyula. - Végigjárták az országot, ott álltak meg, ahol munka volt. Tízen voltunk testvérek, mindenki máshol született. Én Feldebró'n, de volt, aki Vencsellőn, Ároktőn, Dunakesziben, Pesten, vagy ahol a család tartózkodott. Abban az időben még lovas kocsival vándoroltunk. Általában minden gazda kertjében volt háromnégy nyárfa. A családunk vagy felesben vállalt munkát, és az elkészített teknőkfele a gaz dáé, a másik fele a miénk lett, vagy szállásért, > kosztért készítették el a rendelést. Előbbi esetben nekünk is jutott a vásárra elad- nivaló teknő. Gyula szerint nem volt az jó élet, a gyerekek nem járhattak iskolába, ám a szülőknek mindig akadt munka. Édesapja teknőt vájt, anyja nevelte a kicsiket, vagy időnként fakanalat faragott. A teknőkészítés kemény fizikai munka volt, ott a nő nem sokat tehetett. A Nyerlucz család tíz gyerekéből csupán Gyula vitte tovább apja mesterségét. A fia azonban hallani sem akar arról, hogy megtanulja a szakmát.- Balkezes, de ettől még tudna dolgozni - mondja a mester. De ő nem akar, csak azt hajtogatja, hogy ez már a múlté. Hát, lehet benne valami, mert amióta minden háztartásban van hűtő- szekrény, azóta a teknő nem kell. Régen besózták a húst, és hónapokig is elállt. Most lefagyasztják, és nem kell sózni. A teknővájóknak nemcsak a frizsider az ellenségük, hanem a megváltozott környezet is. A múlt század közepén a Tisza környéke még telis-teli volt hatalmas törzsű nyár- és fűzfákkal. Ma már csak elvétve találni pár olyan termetes törzsű fát, amelyből kijön egy teknő. Vagy az erdő- gazdálkodásnak, vagy a tó kialakításának lettek áldozatai a klasszikus méretű tiszai fák. Márpedig e szakmában toldani-foldani nem lehet.- Csak a görcs nélküli nyár vagy fűz a jó fa - közli Gyula -, mivel a teknőt egyben kell kifaragni. Sem ragasztani, sem toldozni nem lehet. Ha elreped, akkor az selejt. Kisebb hibát még meg lehet kapcsozni, de már az sem jó. Kezelni pedig zsírral szoktuk. A zsír beissza magát a fába, később a só pedig megedzi a fát. Nincs ebben semmi természetellenes, talán éppen ezért egy jó teknő száz évig is használható. Nyerlucz Gyula azt mondja, ezer közül is megismeri a teknőt, amit ő vájt. Egyszer, egy só- zóteknő méretű pecsenyéstálat kértek Nyerlucz Gyulától. Hogy miért? A válasz egyszerű: két mester egyformán nem dolgozik, hiszen nincs két egyforma kéz sem. Ha egy általa készített teknővel találkozik, kicsit mindig megbizsereg a szíve. A poroszlói teknővájónak az ország minden szegletében van egy-egy teknője. Vásároltak már dunántúliak, Békés megyeiek is tőle, de a vevő egyre kevesebb, mert nem tartanak már sertést, amelynek a feldolgozásakor jól jön a fa- teknő. Ha disznót vágnak is, inkább fagyasztanak, és nem sóznak. Régebben évente 30 teknő- nek is gazdát talált, most jó, ha tíz elmegy.- Negyven éve dolgozom, s amíg bírom, csinálom. Nincs, aki átvegye a stafétabotot. Kicsit sajnálom, mert szép szakma ez. De megváltoztak a körülmények, ezt is tudomásul kell venni - fejtegeti Gyula. Az udvaron készülő sózó- teknő mellé néhány kisebb is előkerül. Az egyik kolbászkeverő, a másik kenyérdagasztó.- ló kenyeret csak fateknőben lehet dagasztani - magyarázza. - Egyre több fiatalnak van kemencéje, és magának süti a finom házikenyeret. Talán ha a sózóteknők aranykora le is áldozott, a házikenyér iránti vágy még fenntarthatja a szakmát.Hideggel dacolva. A teknőt Nyerlucz Gyula a legfagyosabb télben Is az udvaron faragja, csak a finomabb munkákat tudja egy fedett helyen végezni. Kevés szerszám, de nagy erő szükséges A TEKNŐVÁJÁSNAK Viszonylag kicsi a szerszámszükséglete. Kell hozzá egy jó éles fejsze, egy bárd, a finomabb mélyítéshez egy kapocska (képünkön) és egy kétnyelű kés, amit vonókés- f nek is neveznek. A teknő szépségét ' kidolgozottságát ' a fizikai elő és a rutin dönti el. az Egerben működő Svájci Központ meghívására járt a megyeszékhelyen a napokban Oplatka András külpolitikai újságíró, aki a rendszer- változáskor a Neue Zürcher Zeitung tudósítójaként külföldieknek egy külföldi szemével, mégis magyarként tudósíthatott Budapestről. Az Eszterházy Károly Főiskolán tanuló kommunikáció szakos hallgatókkal is találkozott.- Hogyan látja a magyar sajtó helyzetét?- Gazdasági nehézségek, pénztelenség jellemzi a hazai írott sajtót, ez pedig óhatatlanul presztízsvesztéssel jár. Az itt dolgozó kollégák nem tehetik meg azt, amit mi a Neue Zürcher Zeitungnál megtehettünk: mertünk unalmasak lenni. Azaz törekedve a lehető legnagyobb tárgyilagosságra, a hosszabb írásokban többféle nézőpontból is elemezve az adott témát. Tiszta objektivitás egyébként nem létezik.- Van az ilyenfajta újságírásnak esélye ma Magyar- országon?- A belpolitikai megosztottság sajnos felfokozottan leképeződik a médiában. Egyelőre nem látom ennek az útját az országban.- Milyen útravalót tudna adni a kommunikációt tanuló főiskolásoknak?- Azt, hogy az elméleti tudás mellé még a tanulóéveik alatt szerezzenek gyakorlatot. Ismerjék meg a szerkesztőségek működését! Legyenek felkészültek, és csak olyan cikket adjanak ki a kezükből, amelynek a témáját maradéktalanul megértették. ■ G. R. lagosság unalmas Megújult a diákok rozsnyói partnersége csere Az egri rendészeti osztály vízitáborba hívta a szlovákiaiakat A Közép-Tisza vidékén volt több a természetkárosítás Még az egykori katonai kollégium fénykorában alakult ki intézményi partnerkapcsolat az egri és a szlovákiai Rozsnyón működő gimnázium között. Ezt az együttműködést újították fel a Kossuth Zsuzsa-gimnázium diákjai, amikor a rendvédelmi előkészítő osztály negyvenhárom tanulója egy hetét töltött el a Tátrában. A 9. d osztályosok a bachledo- vai sípályán sajátították el a téli sport alapjait, az oktatás végén pedig házi versenyen mérték össze tudásúkat a lelkesen gyakorló diákok. A felkészítést a Dobó-gimnázium egyik pedagógusa, valamint a rendőrségnél szolgáló testnevelő tanárok végezték, ennek köszönhetően a tanfolyam résztvevői már a harmadik napon önállóan siklottak le a jól gondozott pályán. A Detsky Raj nevű turista- szállóban lakó rendvédelmisek a tábor időszaka alatt találkoztak, s megismerkedtek a rozsnyói gimnázium diákjaival, akikkel számos közös programot szerveztek. A táborzárás után megállapodtak abban, hogy a 9. d ottani testvérosztálya a nyár folyamán látogat majd el Egerbe. A szintén egy hétre tervezett táborozás során a vendégek megismerkednek a | város nevezetességeivel, sza- g badidős-rekreációs programo- J kon, majd pedig vízi tanfolya- I mon vesznek részt. ■ Sz. I. A sítanfolyamon együtt a rozsnyói és az egri tanulók ► Folytatás az 1. oldalról Az élőhelyek károsításának jellemző cselekményei voltak az illegális elszántás, csatornakialakítás, talajkitermelés, gyepen való közlekedés. Előfordult egyebek között, főleg a Natura 2000 védett földek esetében, hogy az ellenőrzések során kiderült, a kijelölt határt a gazdálkodók többnyire nem ismerték, illetve a területet nem a művelési ágnak megfelelően hasznosították. Tavaly 46 alkalommal indítottak a hatóságok természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt eljárást. Ezen esetekben az Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársai tettek feljelentést, vagy az intézkedéseik következményeként folytatták le a procedúrákat. Az is kiderült, hogy a bírságot csak kevesen fizetik be, a annak végrehajtása az elkövetői kör szociális helyzetére figyelemmel folyamatosan nehézséget okoz. Büntetőfeljelentést 8 esetben tettek természetkárosítás bűntette miatt, ezen ügyek nagy részének is illegális fakitermelés volt az oka. Két alkalommal indult büntetőeljárás illegális földmunka miatt, amellyel megkárosították a védett természeti területet, emellett megsemmisült, vagy károsodott több védett, illetve nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó ritka madárfaj fészkelőhelye is. ■ Sz. R.
