Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-06 / 31. szám

2012. FEBRUÁR 7., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP Pályázati pénzből szövik a szőttest az egri gyakorló tanintézményben szabadidő Több mint 27 millió forintos támogatással valósítja meg az Eszterházy Károly Főis­kola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művé­szetoktatási Intézmény azt a programot, amelynek révén több diáknak tudnak szabadidős el­foglaltságokat adni. Ezek sorá­ban olyan elfoglaltságok szere­pelnek, mint a heti szakkörök, művészeti versenyek, táborok. ■ A program egyebek mellett a személyiség- fejlődésben is segít. Az Egri szőttes elnevezésű program nyomán az iskola nyúj­totta alapfokú művészetoktatás lehetőségeit még szélesebb kör­ben - elsősorban Eger és kistér­sége diákságával - tudják megis­mertetni. Pusztai Erzsébet tájé­koztatása szerint a foglalkozáso­kon a demjéni, az egerszalóki és az egerszóláti zeneóvodából, az egri Szent Imre Katolikus Általá­nos Iskola kreatív grafikai műhe­lyéből vesznek részt gyerekek. A projektmenedzser úgy véli, az ok­tatási kereteken kívül szerveződő tanulást támogató programok le­hetőséget adnak a tanulók sze­mélyiségfejlődésére, művészeti és kreatív képességeik kibonta­kozására, hátrányaik kompenzá­lására. ■ S. B. S. A padlásról mentették ki a kismacskát egér Egy szerencsétlenül bajba jutott kisállaton segítettek az egri tűzoltók hétfőn nem sokkal küenc óra előtt. Egy cica ugyanis a nagy hidegben az egyik me­gyeszékhelyi romos ház pad­lásán ragadt. A macska két épületrész közül nem tudott kiszabadulni, emiatt hívták ki tulajdonosai a lánglovagokat. A szakemberek rögtön kivo­nultak a helyszínre, és sikeresen kimentették az állatot a szorult helyzetéből, majd épségben visz- szaadták a gazdájának - tájé­koztatta az eseményről a Hír­lapot Antal Erika tű. főhadnagy, a Heves Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság sajtószó­vivője. ■ M. Z. Lihogó közelébe ne menj! tótúra Ami nyáron láthatatlan, az télen eleven valóság Jégjárás csak csoportosan tehető. Tavaly az árvizek miatt elmaradtak a jégtúrák, most viszont bőven lehet pótolni a Tisza-tavi sétákat. Vannak pillanatok, ami­kor az ember nem úgy be­szél, ahogy szeretne. Pél­dául mínusz 11 fokban, 50 kilométeres szélben... Szuromi Rita Hogy odakint hideg van és szél­vihar dúl, azt másodpercek alatt megtapasztaljuk, miután a kocsi motorját leállítottuk. Intő jelként foghattuk volna fel azt is, hogy a Tisza-tavi jégtúrára készülők símaszkot húztak arcukra. Ami nyáron láthatatlan, az most való­sággá válik. A Tisza-tó téli víz­szintje megmutatja, mi rejlik a meder alján, mi az, ami fölött nya­ranta siklik a csónak. Szabó Lajos túravezető csapa­tával bejárásra készül. Rutinos jégtúrázók, arcukat krémekkel védik a rettentő hideg és az erős szél ellen. Jégcsákány, kötél, GPS és csapatmunka. Ezek nélkül ti­los tóra szállni. Amíg leérünk a poroszlói parkolótól a jégmezőig, saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a tiszai jégtúrák minden szempontból extrémek. Amíg a faluban a szél épp csak lengedez, addig itt viharos erővel tombol. Utcai ruha, télikabát, kötött kesz­tyű nem nyújt védelmet e nyílt terepen. A szélben tíz fokkal hide­gebbet érzünk. A part menti sáv csontkemény­re fagyott. Rálépünk. Néhány lég­buborék beleállt a vízbe, amott a jégfelszín hullámos, talán a szél keltette utolsó hullámok látsza­nak dermedt állapotukban. A me­der egyenetlen, így egyik perc­ben még jégen, a másikban már fagyott iszapon sétálunk. Az iszapban sulyomtermés, amuri kagyló, csigák vázai hevernek. A 15 kilométeres túra a 33-as úttal párhuzamosan indul, a Gó­lyaorrnál elfordul a Csapói-Holt- Tisza felé, a nyáron csak csónak­kal megközelíthető fattyúszerkő madármegfigyelő torony irányá­ba, majd az Alsóréti hídnál a Rebence felé. A Kis-Tisza is befa­gyott, kristálytiszta vizének alján rákok várják a tavaszt. Úgy tű­nik, akváriumhoz értünk. A lát­ványt nem üveg fedi el előlünk, hanem 12 centis átlátszó jég. Hirtelen újabb különlegesség tárul a túrázó szeme elé: egy lihogó. Ez a nagy lilik pihenőhe­lye. A vízimadarak folyamatos szárnycsapkodásukkal gondos­kodnak arról, hogy mindig le­gyen szabad vízfelület, amely nem kerül a jég fogságába. Időn­ként megreccsen alattunk a jég. Szabó Lajos azt mondja, a sú­lyunk alatt feszültség keletkezik, így a különös roppanás természe­tes. Fura érzés sétálni ott, ahol nyáron a csónak siklik. Vannak, akik annyira jól ismerik a tavat, hogy véletlenül sem gázolnak el motorcsónakkal egyetlen tuskót sem. Ők igyekeznek megjegyez­ni a veszélyes helyeket. A közel 15 kilométeres út fele jégtotyogás, 30 százaléka iszapsé­ta, 20 nádasfelfedező. Egy jó túra­vezető azonban épp olyan fontos, mint a szélálló túrafelszerelés, mert a tó képes meglepetést okoz­ni. Például azzal, milyen nagy tud lenni a 127 négyzetkilométer. Fő­leg úgy, ha folyamatos a mínusz 20 fok körüli hidegérzet. Az él­mény ettől válik páraüanná... Felkészülés a terepre a nyílt terepen a szél mindig éles. Jégtúrázni csak megfele­lő felszerelésben érdemes elin­dulni, egy jó síruha, kesztyű és sapka is kötelező. Fontos a cipő, amely nemcsak a hideg­től, a csúszástól is véd. Folyamatosan indulnak a túrák a tiszai tározótón a jégtúrák különlegessége: nem minden tél alkalmas ar­ra, hogy megrendezzék a tósé­tát. A februári hideg most lehe­tővé tette, hogy elinduljanak a túrázók. Ahány túravezető és ahány indulási pont, annyiféle érdekesség várja a kirándulót. A szél különös formákat épít­het a tavon, de felfedezhető az állatvilág, megismerhető a meder alja, sőt a sűrű ár­téri erdő és a víz miatt csak télen lehet eljutni az óhalászi sziget romjai­hoz. I PERCES INTERJÚ Kortárssegítőket képeznek KORTÁRSSEGÍTŐ-KÉPZÉS indult az egri Ifi Pontban a napok­ban. A középiskolás fiatalok­nak meghirdetett programot a Főegyházmegyei Karitász Központ RÉV Szenvedélybe­teg-segítő Szolgálata szer­vezte. Bunda Zsófia alacsony küszöbű segítő szerint a fia­talokat a kortársaikon ke­resztül lehet a leghatéko­nyabban elérni.- Kik valójában azok a kor­társsegítők?- A kortárssegítők olyan fi­atalok, akik mellérendelt sze­repből hasonló korú társaik­nak igyekeznek segítséget nyújtani, betöltve a híd sze­repét a fiatalok és a szakem­berek között. A képzést köve­tően képesek lesznek majd arra, hogy felismerjék, ha egy társuknak például pszicholó­gusra vagy akár addikto- lógusra van szüksége. Segíte­ni tudják, hogy merjen, tud­jon segítséget kérni.- Miből áll a tizenöt alkal­mas kurzus?- Tanulnak az önkéntes­ségről, a kortárssegítésről, fej­lesztjük a döntéshozási, kre­atív problémamegoldó képes­ségüket, de lesz önismereti tréning, személyiségfejlesz­tés is. Hallanak majd a konf­liktuskezelési technikákról ugyanúgy, mint a szenvedély­betegségekről.- Hányán, honnan jelent­keztek a képzésre?- Tizenöt-húszán egri kö­zépiskolákból érezték úgy, hogy kaphatnak valamit egy ilyen ingyenes képzéstől, szí­vesen dolgoznának önkéntes­ként. A programhoz kábító­szer-megelőzési tevékenysé­geket támogató pályázaton nyertünk támogatást. ■ G. R. Bunda Zsófia:- Az egykorú- ak megtalál­ják egy­mással á hangot Kríizsely Gábor meghódította Budapestet vernissage Az egri festőművész kiállítását Réz András nyitotta meg Arany-program: sikeres a tehetségek gondozása Nem csak Krüzsely Gábor művé­szi életútját rajzolta föl Réz And­rás esztéta a minap, amikor a bu­dapesti kiállításmegnyitón a Kempinski Hotel Corvinus szál­lóban az érdeklődők figyelmébe ajánlotta az egri festőművész ké­peit. Komoly elemzést is adott a sokadalomnak az alkotó egész pályájáról, annak különböző korszakairól, stációitól, amelye­ket volt alkalma végigkísérni, hi­szen a kezdetektől követi a mű­vész pályafutását, fejlődését. Megnyitóbeszédében kiemelte Krüzsely alakjainak rugalmas­ságát, felhívva a műértő közön­ség figyelmét arra is, hogy a fest­mények háttere, izgalmas vonal­rendszere olyan különleges esz­tétikai, filozófiai élményt jelent, ami helyenként még a fő motí­vumnál is fontosabb. Külön ki­tért a képek és a számok miszti­kus kapcsolatára is. Krüzsely Gábor a megnyitót követően elragadtatásának adott hangot. A sors kegyeltjé­nek érzi magát, hiszen a képei közt mozgó nagyszámú látogató lelke, szelleme érezhetően ösz- szekapcsolódott, s ez soha nem tapasztalt pozitív kisugárzást eredményezett ott a kiállító­teremben. Kegyelemként élte meg valójában ezt a semmivel össze nem hasonlítható érzést, hogy a munkái által ilyen kü­lönleges spirituális élményben lehetett része. ■ E. B. Réz András (balra) ajánlotta az érdeklődőknek Krüzsely Gábor műveit EGER A múlt héten tartották a he­vesi megyeszékhelyen az Arany János Tehetséggondozó Program országos igazgatói értekezletét. A konferencia célja az volt, hogy a tehetségprogramban részt vevő intézmények képviselői tapasz­talatokat cseréljenek, beszámol­janak egymásnak eddigi sikere­ikről, és közösen tárgyalják meg az őket érintő aktualitásokat. Az Arany János Program kere­tében lehetőségük van a hátrá­nyos helyzetű tehetséges gyer­mekeknek a továbbtanulásra. Az újonnan elfogadott köznevelési törvényben is kiemelt szerepe van a tehetséggondozásnak, így ennek a programnak is biztos a jövője, amely az elmúlt 12 évben a magyar oktatás egyik meghatá­rozó, sikeres részévé nőtte ki ma­gát. Az országban összesen 75 intézmény és több mint négy és félezer fiatal vesz részt a tehet­séggondozásban. Egerben két tanintézetben - a Szilágyi Erzsé­bet Gimnáziumban és a Neu­mann János Középiskolában - működik. A konferencia részeként szó volt továbbá az új köznevelési törvényről, a Nemzeti Tehetség Program főbb újdonságairól, il­letve új tanítási és tanulási módszerekről. Ezeken túl pedig elfogadták a Szakmai Tanács­adó Testület ügyrendjét, és újra­választották a vezetőtestület tagjait is. ■ Sz. E.

Next

/
Thumbnails
Contents