Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-23 / 46. szám

2012. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Harmadával nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma megyénkben Intermédia, a teremtő erő oktatás A Hutter Ottó-díjas tanár digitális adásszünetet tartana jl PERCES INTERJÚ Adatbázis készül a vállalkozókról ► Folytatás az 1. oldalról Az influenzaszerű megbetegedé­sekben a legkevésbé érintett a Hatvani és a Gyöngyösi kistér­ség. Szűkebb hazánkban egyéb­ként továbbra is mérsékelt az influenzaaktivitás: február 13- 19. között a háziorvosi jelenté­sek alapján 740 volt az erre uta­ló tünetekkel jelentkezők száma. ■ A legveszélyeztetebbek a 35-59 év közöttiek. Korosztályi eloszlás szerint a legveszélyeztetebbek a 35-59 év közöttiek az összes megbetege­dés negyedével. Őket a 15-24 (22,9 százalék) és a 10-14 év kö­zöttiek (22,3 százalék) követik. A megbetegedések mindössze 4,1 százaléka fordult elő a 3-5 évesek korcsoportjában. Alig történt megbetegedés a 60 év fe­lettiek körében, míg egyáltalán nem a két éven aluliak között. Az elmúlt héten az Influenza Figyelőszolgálat háziorvosai tíz betegtől küldtek mintát az Or­szágos Epidemiológia Központ Légúti Vírus Osztályára viroló­giái vizsgálatra. Egy mintából influenza B-, kettőből pedig RS- vírust mutattak ki - tudatta a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal Népegészségügyi Szak- szolgálata. ■ S. B. S. PROMÓCIÓ Ostoros-Novaj: esti bemutató a Bikavér Borházban bemutató Az Ostoros-Novaj Zrt. lesz az egri Bikavér Borház ma esü rendezvényének vendége. A nyolc éve futó sorozatban most bemutatkozó pincészet 12-féle borát hozza el, de ezentúl szá­mos meglepetés is várja az ér­deklődőket. A hat fehérbor között ott lesz egyebek mellett a társaság ál­tal először készített Egri Csil­lag, de a borbarátok két, már si­keres rozéval is találkozhatnak, a sort pedig négy 2009-es vö­rösbor zárja. A hét órakor kezdődő est ven­dége Kamocsay Ákos, a cég ta­nácsadója lesz, akit 1999-ben az év bortermelőjének választottak meg, máig egyedüliként a nagy­üzemi borászok közül. Forgó Sándor: - Valamikor a médiáról úgy vélekedtek, hogy elidegenít bennünket egymástól. A gépek segítenek többet törődni a tanítványokkal. vállalkozói fórumot rende­zett a Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamara (HKIK) Gyöngyösön, ahol értékelték a helyi gazdaságot, a meghí­vottak a vállalkozások fejlesz­tési lehetőségeiről is tájéko­zódhattak. A HKIK tapaszta­latairól Fülöp Gábor főtitkárt kérdeztük.- Hogyan tudják nyomon követni a helyi vállalkozá­sok életét?- Külön kimutatásunk nincs a gyöngyösi vállalkozá­sokról, ám van egy városi ka­talógus, mely ha nem is ad teljes képet a helyi gazdaság­ról, mégis jól hasznosítható. A fórum is azt a célt szolgál­ja, hogy meg tudjuk oldani a gazdasági struktúra kistérsé­genként! áttekintését. Hama­rosan készül nyilvános adat­bázis, amely cég- és tevékeny- ségszerűen tartalmazza a vál­lalkozásokat.- Miben segít majd ez az adatbázis?- Gazdaságfejlesztési dön­tésekhez nyújt támogatást, segítve a munkaerő-piaci el­várások teljesítését. Eddig Magyarországon ilyen komp­lex katalógus még nem volt.- A foglalkoztatási igények kapcsán milyen felmérések készülnek?- Figyelemmel követjük a foglalkoztatási igényeket, és törekszünk arra, hogy az isko­laszerkezet a valós munkaerő­piaci igényekhez igazodjon. Ám még mindig jelentős elté­rések vannak, részben azért, mert az iskolarendszer las­sabban reagál a piaci elvárá­sokra. Ez pedig azért van így, mert az iskolák még nem iga­zán érdekeltek abban, hogy lépést tartsanak a munkaerő- piac változásaival. ■ J. M. Fülöp Gábor:- Figyeljük a munkaerő­piaci igényeket Dr. Forgó Sándor, az Eszter- házy Károly Főiskola okta­tás- és kommunikációtech­nológia tanszékének veze­tője kapta a fiatalon el­hunyt kutatóról elnevezett Hutter Ottó-díjat az eLear­ning terén kifejtett kiemel­kedő szakmai teljesítménye elismeréseként. Sike Sándor- Egy évvel korábban a kutató­munkáért adott Kiss Árpád-díj, most az eLearning oktatásban kifejtett tevékenységéért járó elismerés jelzi: komoly szak­mai elismerést vívott ki magá­nak. Mi is az az eLearning?- Lényegében a távoktatás ré­sze. Kezdetben a postai levelezé­sen, majd a tömeg- és telekom­munikációs technikákon alapult. Az új tanulási módszer hálózat­alapú. Nemcsak annyit jelent, hogy az interneten tanul, hanem a világhálón lévő tartalmakat mi, tanárok össze is tudjuk gyűjteni, és link formájában azonnal elér­hetővé tehetjük. Ma a tananyagok is csereszabatosak, modulokból épülnek fel, amelyek kiválthatók és beépíthetők. Az én szakmám megtanítani a diákokat az inter­net értelmes, önaktivitáson ala­puló használatára.- A mai hallgató hogy’ viszo­nyul ezen oktatási formához?- A mai diák nem akarja ki­várni az oktatás pihepuha karja­iban, hogy mikor érnek egy adott tananyaghoz, hanem elé­be tud vágni annak a tartalom­nak, amit a tanár esetleg didak­tikai módszer szerint fölépít. Megjelent a nonlinearitás, a tel­jesen független hozzáférés a tar­talmakhoz, ami óriási autonómi­át tesz lehetővé. A pedagógus- szakma egyik legfőbb jellemző­je, hogy adjunk értelmes felada­tot a diákoknak, akik - szoktuk őket internetes bennszülöttek­nek is nevezni - ebben az érte­lemben autonómok, rengeteg in­formáció közül választhatnak. Nekünk terelnünk kell őket eb­ben a világban.- Pihenésképpen ki lehet-e szakadni egy szakmája sze­rint az internethez kötődő em­bernek e világból?- Eszembe jutnak az elhíre- sült hétfői tévéadásszünetek. Időnként kellene tartani egy-egy digitális adásszünetet is. Hegel Névjegy DR. HABIL. FORGÓ SÁNDOR nős, két felnőtt gyermek apja szakmai képesítései: Üzem­mérnök, műszaki tanár (BD- GMF), pedagógia szak neve­lésszociológia végzettséggel (ELTE TTK); egyetemi doktori cím 1984; PhD-fokozat az ELTEBTK-n 1997; a habilitált doktori cím 2009 MUNKAHELYEI: Vak Bottyán János Szakközépiskola, Gyöngyös 1979-TÖL dolgozik az egri fő­iskolán TUDOMÁNYOS ELISMERÉSEI: OZ AECT International Contribu­tions Díj az Oktatás- és kom­munikációtechnológiai Tár­saságtól (2006) Dallas, USA, Kiss Árpád-díj (2010), Hutter Ottódíj (2011) úgy gondolta, hogy a reggeli új­ságolvasás a belső fohászkodás­tól elvonja az időt. Valóban igaz, hogy önmagával is foglalkoznia kell az embernek, nem csak a külvilág ingereivel. Ennek elle­nére úgy gondolom, hogy nem kell félni ettől az új világtól.- Távoktatás, eLearning. Az ember hajlamos azt gondolni, hogy személytelenné, elszige­teltté válunk a világhálón...- Valamikor úgy gondolták: a média elidegeníti az embert, az oktatógépek például a tanárt a ta­nítványától. De pont aki az okta­tógépet megalkotta, azt mondta: azért találtam föl ezt az eszközt, hogy a ruünmunka alól felszaba­dítsuk a tanárt, aki a maradék idejét a diákokra fordíthatja. Ma is úgy gondolom, bármiféle hard­ver, szoftver megjelenik, az azért van, hogy a rutinmunkát elvégez­ze, a többi időt a tanár a tanítvá­nyaival tölthesse.- Ha mégis sikerül elszakad­nia ettől a világtól, akkor mi­vel tölti az idejét?- A családommal töltöm a sza­bad időmet. Boldog életet élhe­tünk a feleségemmel, aki elhiva­tott pedagógus, s akivel nagy szeretettel neveltük fel két gyer­mekünket. Ők is diplomáztak, jogi és közgazdászpályán dol­goznak. Bennük láttuk mindazo­kat a dolgokat, amiket mi esetleg nem tudtunk megtenni, és pró­báltuk bennük kibontakoztatni, óvatosan, terelve, figyelve, hogy milyen irányba van tehetségük. Nagyböjt előtt jókedv és palacsinta orosz tél Annyiszor kell enni, ahányszor a kutya csóválja a farkát Nem mondtak le végleg a térségi bicikliútról Oroszországban tomboló jó­kedvvel és vidám mókázások- kal ünnepelik a farsangot. Ebbe pillanthattak bele azok, akik el­mentek kedden este az Egri Orosz Anyanyelvi Klub Ladan- ka-koncertjére a Bartakovics Bé­la Közösségi Házba. Az orosz folklóregyüttes idén is telt há­zas koncertet adott. A fergeteges előadás után az érdeklődőket meg is vendégel­ték: a szamovárban tea főtt, és palacsinták illatoztak. A hagyo­mányok szerint ugyanis a farsan­gi héten csütörtöktől vasárnapig- nem szabad húst enni, csak tej­termékeket, halat, és a fényes nap szimbólumát, a palacsintát. Ilyenkor annyiszor kell enni na­ponta, ahányszor a kutya meg­csóválja a farkát, vagy ahányszor károg a varjú. A mulatság reg­geltől estig tart: jelmezekbe öl­tözve kiszebabával, a tél szimbó­lumával a kezükben járják az ut­cákat, amelyet az ünnep tető­pontján elégetnek. A megtisztu­lás jelképeként mindenhol tüze­ket raknak, rávetik a régi holmi­kat, a szükségtelen tárgyakat. Az orosz farsang utolsó napja a megbocsátó vasárnap, amikor minden rokontól, ismerőstől bo­csánatot kell kérni, amire ők így válaszolnak: „Az Úr majd meg- | bocsát!” Eztán jön a nagyböjt, 2 mikor hét hosszú héten át nem J szabad mulatni, táncolni, de s még nevetni sem. ■ B. R. Vidáman szólt a télbúcsúztató balalajka az orosz klubban pétervásárai kistérség Immár hat éve vetődött fel egy több, Tárná menti települést átszelő, összefüggő kerékpárút megva­lósításának ötlete. Akkor elké­szültek már a kivitelezési ter­vek is, ám évekig nem akadt pályázható forrás. A Síroktól Is­tenmezejéig tartó kerékpárút gondolata azonban nem hagyta nyugodni az érdekelt helysé­gek vezetőit, éppen ezért a kis­térség idei fejlesztési tervei kö­zött újra szerepeltetik azt. Amint azt Eged Istvántól, a többcélú kistérségi testület irá­nyítójától megtudtuk: a grémi­um tagjai döntöttek arról, hogy 3,5 millió forintért újratervez­tetik a már elavult dokumentu­mot, s az illetékes szakhatósá­goktól állásfoglalást kértek ar­ról, hogy az eltelt évek során miként változtak a kerékpárút­építésre vonatkozó szabvá­nyok. Ennek ismeretében im­már az új kiviteli tervekkel nyújtják be pályázatukat. Mi­vel több ilyen jellegű forrás is nyílt a közelmúltban, zöld utat kaphat a beruházás, mely re­ményeik szerint új lendületet adhat a térségi turizmusnak. A Tárná folyó mentén meg­épülő szakasz érintené Bükk­széket is, ahol idén tavasszal indul a térség egyik legna­gyobb turisztikai beruházása: a Salvus Fürdő közel egymilli- árd forintos fejlesztése. ■ B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents