Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-23 / 46. szám
2012. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP Inasok helyett minőséget! szakképzés A kérdések sokasodnak, a válaszokra még várni kell Középpontban a hasznosítható tudás. Szabás-varrás a gyöngyösi József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanműhelyében. abasár Farsangifánk-pará- dét rendeztek a közeli napokban a helyi nyugdíjasklub tagjai, akik frissen sütött lekváros csemegével, továbbá forró teával és forralt borral várták az érdeklődőket. A télbúcsúztatóba verses-zenés műsorukkal bekapcsolódtak a községbeli óvodások és az általános iskolások is. (J M.) gyöngyös A képviselő-testület által szervezett közmeghallgatáson mondhatták el a mátraaljai város idei évre tervezett költségvetésével, illetve az egyéb esetekkel kapcsolatos észrevételeiket a helyi polgárok. A megjelentek a munkahelyteremtés fontosságát, a durándai városrész rendezését, a civilek és az úszósport támogatását emelték ki felszólalásaikban. A felszólalók közül többen reményüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a képviselők egyezségre jutnak, és idén is lesz a városnak költségvetése. (}. M.) hatvan Miniszteri kitüntetést kapott a magyar ápolók napja alkalmából a hatvani kórház diabetológiai szak- asszisztense, Sándorné Buda Ildikó. A szakma ünnepének napján országosan húsz egészségügyi dolgozót jutalmazott a szaktárca. (J. M.) heves megye Hat településen: Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, Füzesabonyban és Verpeléten mérte össze matematikatudását 1500 középiskolás és általános iskolás diák. A Zrínyi és a Gordius matematikaverseny eredményét márciusban a gyöngyösi Kálváriaparti Általános Iskolában hirdetik ki. A legjobbak ott lehetnek a Debrecenben megrendezendő országos döntőn. (J. M.) kerecsend Határidőre benyújtotta az Arany János és Váci Mihály utca útépítésével kapcsolatos ÉMOP-pályázat hiánypótlását az önkormányzat. A pályázati költségvetés szerint a két utcában az útépítés legalább 50 millió forintba kerülne. Az igényelt támogató^ 47,5 millió forint, az önkormányzati önerő ösz- szege 2,5 millió forint. A pályázatról a tavasz folyamán várható döntés. (B. K.) Bizonytalanság jellemzi a szakképzést - állítják a terület szereplői, akik már egyre türelmetlenebbül várják az új és a konkrét rendelkezéseket. Tari Ottó A szakképzési intézményi rendszer változásairól szóló információk nyilvánosságra kerülése óta számos kérdést fogalmaznak meg az érintettek. A legtöbb az anyagiakkal és á szakmai elképzelésekkel kapcsolatos. A Heves Megyei Intézményfenntartó Központban érdeklődésünkre közölték: korai lenne konkrétumokról beszélni, mivel a törvény elfogadása a tavaszi parlamenti időszakban várható. A hírek szerint országosan 214 középfokú oktatási intézményt vesz át az állam, de hogy melyeket, még nem tudható. Vita alakult ki: vannak települések, amelyek attól tartanak, a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK-ek) olyan gigaszervezetként működnek majd, amelyekben „elvész” a tanuló, és az sem kizárt, hogy a kisebb iskolákat bezárják. Az olcsó, és nem a minőségi képzés irányába történnek lépések, ami hosszú távon nagyon sokba kerülhet - mondja dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő (MSZP), aki szerint meg kell találni az arányokat, hogy ne az inasképzés vagy az 1970-es évek szakmunkásainak dömpingszerű kiáramlása legyen a fő cél. Az önkormányzatok - amelyek fenntartók, amíg az intézmények az államhoz nem kerülnek - szeretnének tisztán látni. Az idei közel 20 százalékos megtakarítást hozna a szakképzési intézményi rendszer átalakításának terve - írta a Magyar Nemzet a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkársága által készített szakképzési koncepcióra hivatkozva. a dokumentum szerint a több mint 700 szakképző iskolát alig félszáz központi intézménybe, térségi integrált szakképző közköltségvetésüket még a korábbiak szerint készítették el. Az már bizonyos, hogy 2013. január 1-jé- től megváltoznak a dolgok, ám egyelőre a helyi oktatási szakemberek sem tehetnek mást, mint hogy figyelik a gyéren csordogáló információkat. A jövőbeni elképzelések vegyesek. Szabó Zsolt honatya, hatvani polgármester pontba olvasztják be, így megszüntethetek a föíösleges, drága tanműhelyek, bezárhatok a jő részt üres iskolák. AZ ÁTALAKÍTÁS NYOMÁN 2016-ra 40 százalékkal, 121 ezerre csökkenne a gimnazisták száma, amit a középiskolai felvételi vizsga eredményhez kötésével érnének el. Nőne ugyanakkor - közel 30 százalékkal - a szakiskolák tanulóinak létszáma. (Fidesz) például azt mondja: ha a törvény erre lehetőséget nyújtana, és ha a finanszírozás kérdését is rendeznék, akkor városa valamennyi középfokú tanodáját megtartaná. Lőrinci viszont átadná középiskoláját az államnak. A forráskivonás is érzékenyen érintheti a szakmunkásképzést. Miközben egy tanulóra korábban 700-800 ezer forint jutott, az állam a továbbiakra 440 ezer forintot irányoz elő. Egyedül a szakképzési hozzájárulás mértéke növekedik, amit a cégektől adó formájában szednek be. A pénz közös kalapba kerül, s nem célirányosan kapja meg az adott cég által favorizált iskola. A szakemberek szerint fontos a szakképzés profilja is, hogy az iskolákból ne olyan ismeretekkel kerüljenek ki a tanulók, amelyek nem hasznosíthatók. Tarthatatlan, hogy megbecsült szakmákban - a kőművest és az autószerelőt említették - egyre jelentősebb a képzett munkaerő hiánya. X GYORSSZAVAZAS ■ Szükséges-e a szakképzési rendszer átalakítása? Szavazzon hírportálunkon _ / ma 16 óráig: HE0L.hu W A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Hiányszakmák és túlképzés Hevesben A kamarák a szakképzésben felügyeleti funkciót látnak el, illetve a szervezésben vesznek részt - mondja Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. A gyakorlati képzés feltételeinek megteremtésében fontos szerepet vállalnak; ehhez az állami, pályázati pénzeken túl önerős részt is biztosítanak. Fontos feladatuk a piacfelmérés, és bár direkt befolyásuk nincs, igyekeznek mérsékelni a hiányszakmák és a túlképzés közötti aránytalanságot. Megtakarítás és ésszerűség a jellemzője ÁLLÁSPONT JUHÁSZ MARIANNA Tudományos versenyszellem óriási verseny folyt a felvételi időszakban a hallgatókért a felsőoktatási intézmények között. A teljesítménykényszer újabb és újabb marketingakciókra késztette az iskolákat. Az egyik azt ígérte: visszafizeti a tandíjat, ha a hallgató nem talál állást a diploma után, a másik ingyenes kínainyelv-oktatást ígért, máshol az elsőévesek táblagépeket, laptopokat kapnak ajándékba. Mindenki úgy alkalmazkodott ehhez a kialakult helyzethez, ahogy tudott. HAMAROSAN KIDERÜL, kinek milyen jövője lesz: meg tudnak-e maradni a főiskolák, egyetemek, valamint hogy a tizen- és huszonéveseknek lesz-e, és ha igen, akkor milyen áron diplomájuk. ám A jövővel kapcsolatos kérdésre sokkal tágabb értelemben is keresni kell a választ. Hiszen a Heves megyében lévő két felsőoktatási intézmény működése jelentős hatással van sokak életére az iskolafalakon kívül is. Befolyásolják a gazdasági élet és a demográfiai helyzet alakulását, valamint hozzájárulnak szűkebb hazánk szakmai, szellemi versenyképességéhez. Köny- nyen kikövetkeztethető, mi lesz akkor, ha ezek az intézmények csökkentett kapacitással működhetnek tovább, vagy ha - legrosszabb esetben - kénytelenek lesznek bezárni kapuikat. arra a kérdésre azonban senki nem tudja a választ, hogy ha a felsőoktatási intézmények kétszáz százalékkal több mérnököt képeznek, akkor vajon öt év múlva eny- nyivel több mérnöki álláshely is lesz-e Magyarországon. Kíváncsian várom, hogy az elhelyezkedési statisztikák mikor találkoznak majd a politikusok elképzeléseivel. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Bővítették az otthon kerámiaműhelyét Bélapátfalva Huszonöt gondozott vehet részt a foglalkozásokon Nem kerül távolabb az ügyintézés az emberektől Felújították és bővítették a Bélapátfalvi Idősek és Fogyatékosok Otthona, Módszertani Intézete kerámiaműhelyét. Az intézményben hat éve folyik szociális foglalkoztatás, idén 67 ellátott kapcsolódott be a programba. A kerámiaműhely az eddigi 10 helyett 25 gondozottnak biztosít rendszeres, hasznos kikapcsolódást. Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője az ünnepélyes átadáson kijelentette: az otthon a működési költségekből spórolta meg a bővítéshez szükséges 10 millió forintot.- A régi szoba az agyag előkészítésének ad helyet, az új épületrészben egy foglalkoztatót alakítottunk ki, ahol a festés történik majd. Külön helyiséget kapott a raktár, valamint a kemence. A kerámiák kiégetése így már nemcsak éjszaka, hanem napközben is lehetséges. Ezáltal még több edényt tudunk készíteni - vezette körbe a meghívottakat Tóth Erzsébet, az otthon igazgatója. Elmondta: a kerámiák megrendelésre és saját boltjukba is készülnek, viszik őket az intézmény dolgozói és a helyiek is. A műhelybe az otthonban élő idősek is járnak. Az intézetben asztalos- és textilműhely, műanyag-feldolgozó és üvegház is működik, többen a takarításba is besegítenek. ■ T. B. Varga Sándorné, a Jó Szándék Alapítvány vezetője (középen) és Bozáné Novák Ibolya, a HMIK Szociális és Gyermekvédelmi Osztály vezetője (jobbra) is kipróbálták a bent lakók technikáját. Képgaléria: HEOLhll egerszalók - Az a cél, hogy a közszolgáltatások színvonala emelkedjen, ügyfélcentrikusab- bak legyenek. Modern, költség- takarékos és feladatorientált rendszer jöjjön létre - mondta Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerdán a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által rendezett megyei polgár- mesteri fórumon. A találkozón a megye 70 településvezetője tájékozódhatott az új önkormányzati törvényből adódó aktuális feladatokról, ismerhette meg a leendő járási közigazgatási rendszer hátterét.- A járások kialakításával nem kerül távolabb az ügyintézés helye az ügyfelektől - emelte ki a fórumon dr. Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A tervek szerint 160 járást alakítanak majd ki. A helyettes államtitkár elmondta: számos helységben tartottak már az egerszalókihoz hasonló tanácskozásokat, és tapasztalataik szerint van igény az információkra. Sok a félreértés, ezért fontosnak tartotta tisztázni: a járások nem azonosak a mai kistérségekkel, az egy első fokú államigazgatási jogkört gyakorló szervezet. Nincs félnivalójuk az önkormányzatoknak, hiszen az ő feladataik egy része megmarad helyben. ■ G. R.
