Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-01 / 27. szám

4 2012. FEBRUÁR 1, SZERDA A vállalkozókkal együttműködve fejlesztenek a kistérségben Füzesabony Keressük a helyün­ket a világban és Füzesabony Vá­ros Önkormányzatának lehető­ségeit a munkahelyteremtés te­rületén címmel rendeztek ta­nácskozást Gulyás László pol­gármester és Herman István or­szággyűlési képviselő meghívá­sára a kistérségi központi szere­pét erősíteni kívánó önkormány­zatnál. A cél egyébként az volt, hogy a résztvevők együttműkö­dési lehetőségeket keressenek az önkormányzat és a gazdasági, vállalkozói élet szereplői között, kidolgozzanak egy közös jövő­képet az igényeik és fejlesztési szándékaik alapján. A meghívott gazdasági, pénz­ügyi, közigazgatási szakemberek Herman István, valamint Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora előadásából tájékozódhat­tak a kistérség és a város lehető­ségeiről, a megkezdett beruházá­sokról, a stratégiai terv készítésé­nél kikerülhetetlen elemekről, a régió környezeti értékeiről. A résztvevők megfogalmazták: a Makiárt elkerülő gyorsforgalmi útra, a Budapest-Nyíregyháza vasútfejlesztési tervre, a Klemen­tina repülőtérre, a közeli borvi­dékekre, a termálturizmus és a Tisza-tó gazdaságélénkítő hatásá­ra egyaránt lehet építeni. A konk­rét célok kidolgozásához Füzes­abony optimális földrajzi, közle­kedési, mezőgazdasági adottsá­ga, megfelelő infrastruktúrája is hozzájárul. ■ Sz. K. Segítsenek, egy kamaszt nevelek! gondoskodás. A családban ál­talában mindenkinek megvan a kijelölt helye. A szülők feladata, hogy biztonságot, gondosko­dást, törődést adjanak. A gyerekeké az, hogy mind­ezeket megkapják. Sok nehéz helyzetben lévő vagy egyedülál­ló szülő megszegi a hely törvé­nyét akkor, mikor felnőtt problé­mákat oszt meg a gyerekkel, aki­nek az érzelmi teherbírása még nem eléggé fejlett. ■ A kamaszok szabadság­törekvése általában egybeesik a szülők élet- középi válságával. Dr. Ludányi Ágnes pszicholó­gus nyitóelőadásában a család­ról beszélt hétfő este az egri For­rásban. Az Érted Agria Alapít­vány programsorozatot indított Segítség, kamaszt nevelek! cím­mel. A programra azokat a szü­lőket várják, akik serdülőkori gyereket nevelnek, akiket érde­kel a családi kapcsolatok rend­szere, a szerepek tisztázása. A kamaszok szabadságtörekvése sok esetben egybeesik a szülők életközépi válságával, akik ek­kor készítik az első leltárt: mit értek el, hova jutottak. Ebben az élethelyzetben kell megbirkózni azzal az érzelmi sündisznóval, aki nem szól, magára zárja az aj­tót. Péntekenként 17 órától az egri Ifi Pontban képzett szakem­berek egyéni és csoportos kon­zultációra is várják az érdeklő­dőket. A következő előadás feb­ruár 14-én lesz a Forrásban. Dr. Szerdahelyi Ferenc a kamaszo­kat veszi górcső alá. ■ B. R. Kincs lakik a toronyban elnémulva Csaknem 250 éves harangra bukkantak a Líceumban MEGYEI KÖRKÉP Havas-Horváth István abban reménykedik, hogy a hosszú hallgatás után a jeles főiskolai eseményekkor megszólal majd a kis harang Ha megismerted, megsze­reted, megóvod - e hár­mas jelszó jegyében egyengeti Eger legrégebbi harangjának sorsát az amatőr városvédő Havas- Horváth István. Szilvás István Utánaérdeklődtem, zenei hang­ja kétvonalas cisz, s ha megszó­lalna, akkor azt mondaná: „kincs, kincs, kincs, kincs, kincs, kincs...” S ez talán nem is véletlen, mert a Líceum, mint is­kola, a tudás fellegvára, a tudás pedig kincs - avatott be Havas- Horváth István annak a kis ha­rangnak a titkába, amelyre a kö­zelmúltban talált rá az Esz- terházy Károly Főiskola északi tornyában. Az életét erdészként végig­dolgozó, hetvenes éveihez köze­ledő egri férfi mindig is nagy szerelmese volt a barokk város­nak, nyugdíjasként pedig szin­te minden idejét a régmúlt em­lékeinek szenteli. Kutatószen­vedélyét a szeminárium teoló­giai professzoraként negyven évig tanító nagybátyjától, dr. Turtsányi Ambrus nagypré­posttól örökölte, aki egy-egy tör­ténelmi esemény, patinás épü­let kapcsán mindig azt mondta neki: „Ha megismered, megsze­reted, megóvod...” A fáradhatatlan amatőr város­védő ehhez a hármas jelszóhoz tartja magát most is, amikor a kis líceumi harang sorsát egyen­geti. Az épület padlását járva ju­tott fel társaival az épület belső udvarában lévő úgynevezett fia­toronyba, ahol egy alig felismer­hető harangra bukkantak. Az alakján kívül szinte semmi sem látszott belőle, mert az elhagya­tott részben fészkelő galambok teljesen bepiszkították.- Vizet, spaklit, kefét, törlőru­hát vittünk fel, s négyünk ke­mény munkájának köszönhető­en láthatóvá vált a rajta lévő la­tin felirat és az egész alakos dombormű. Mint a szövegből kiderült, a körülbelül 30-35 kilogrammos, 38 centi átmérőjű harangot az annak idején Egerben tevékeny­kedő osztrák vagy német szár­mazású mester - a harang­öntőház egykori tulajdonosa -, Ioann loseph Jüstell készítette 1769-ben. A megrendelő pedig Schmelczer lános kanonok, az egri érseki joglíceum igazgatója volt, aki a krakkói egyetem 1767- ben szentté avatott professzorá­nak, Kenty Szt. lánosnak kívánt így emléket állítani. A dombor­mű a doktori köpenyt viselő, ke­zében könyvet tartó paptanárt örökíti meg. A nem mindennapi felfedezés­ről, valamint a lengyel kötődés­ről a lelkes városvédő tájékoztat­ta az Egri Lengyel Kisebbségi Önkormányzat vezetőit is.- Örömhír volt ez a számunk­ra, s jó érzéssel tölt el bennün­ket, hogy ilyen értékes emlék gazdagítja a várost. S ha netán az épület mostani felújítása után le­hetővé válna a megtekintése, ak­kor az idelátogató honfitársaink figyelmébe ajánlanánk a haran­got, amelyről a közeljövőben a magyarországi lengyel sajtó is beszámol majd - mondta lad- wiga Florianska elnök. A pontosan 243 éve öntött ha­rang - melynek feltételezett to­ronybeli társát a háborúban be­önthették - ma is stabilan áll, füleinél fogva, kovácsoltvas pántokkal rögzítették a járomfá­ra, nyelve koros bőrszíjon függ, s kisebb restaurálás után hasz­nálható lenne.- A Líceum udvarán két régi csengő is található. Ezeket, vala­mint ezt a városban a legöre­gebbnek számító lános-harangot érdemes lenne olyan ünnepé­lyes alkalmakkor megszólaltat­ni, mint a ballagás, a diploma- osztó vagy például a Magyar Kultúra Napja - jegyezte meg Havas-Horváth István. Morzejeleket tanulnak a rádiózni készülő lányok az egykori egri ciszteri gimnázi­umban már 1936-ban működött a cserkészek rádióállomása, de - rövidebb-hosszabb kihagyás után - később is rendszeresen fel­hangzottak az éterben az itteni amatőrök hívójelei. Az 1950-es évek eleje óta tevékenykedő Eger Városi Rádiós Klub tanfolyamain eddig mintegy nyolcszázan ismer­kedtek meg az egész világra kiter­jedő forgalmazás tudnivalóival. A klub vezetői évről évre igye­keztek gondoskodni az utánpót­lásról, legutóbb négyen kaptak önálló forgalmazási engedélyt. Tanulmányai révén egyikük az­óta Torontóba került, ahol - az itt­honi 25 wattossal szemben - 500 wattos rádió működtetésére ka­pott engedélyt, ráadásul évek óta az egyedüli volt, aki ott morzé- zásból vizsgázott. A jelenleg negyventagú klub égisze alatt most újabb négy ér­deklődő - a Dobó-gimnázium két- két 7-8. osztályos diákja - kezdi a tanfolyamat, de a városból is bárki csatlakozhat hozzájuk. A Pankaczy lózsef által vezetett szakkörben egyebek között elekt­ronikai és rádióforgalmazási is­mereteket, szakmai angol nyelvet tanulnak, de a kollektív hívójel révén - persze felügyelet mel- ! lett - belekóstolhatnak az éteri kapcsolatteremtésbe is, ehhez azonban még be kell vágniuk az európai hívójeleket. ■ Sz. I. Február végéig figyelmesen járjuk az erdőt! bükk A téli erdőnél kevés szebb látvány létezik. A vadászati idény azonban a nagyvadas területe­ken éppen ebben az időszakban van, s február 28-ig tart - tájé­koztatta lapunkat a Bükki Nem­zeti Park Igazgatósága. Felhívják a kirándulók figyelmét arra, hogy ebben az időszakban az er­dőben tartózkodást vadászatok idejére a vadásztársaságok korlá­tozhatják, amelyre a helyszínen elhelyezett táblákkal hívják fel az arra járók figyelmét. Ezért célszerű a túrák meg­kezdése előtt tájékozódni a kor­látozásokról a térségben műkö­dő erdészetnél vagy a vadászati hatóságnál. ■ E. B. Évszázadok óta az iskolák, a diákok védőszentjeként tisztelik kenty szt. jános egy kis lengyel falu, Malec polgármestere fia­ként született 1390-ben. Pappá szentelését, majd további tanul­mányait követően a krakkói egyetem teológiatanára és ifjú­sági vezetője lett. Az 1473-ban bekövetkezett halála után há­romszáz évvel avatták szentté, akit máig nagy tiszteletben tar­tanak hazájában s nálunk is. Erre utal a líceumi harang la­tin nyelvű felirata is: „A krak­kói egyetemen tanított profesz- szor úr, Kenty (Cantius) Szt. Já­nos tiszteletére Főtisztelendő Schmelczer János kanonok úr, a szent kánoni teológia profesz- szora, a jogtudományi fakultás igazgatója és a Krisztus Leg­szentebb Teste (=az Oltáriszent- ség) Érseki Társulatának egri buzgó ifjúsága. Engem Jüstell József öntött Egerben, 1769.” Mennyit ér valójában egyetlen ember szava? lakásszínház Egy igazán jó színész akár egymaga is képes kitölteni a másfél órát Sárbogárdi folán, a kitalált vas­úti megállóhely, Ibusár pénztá­ros kisasszonya, mellőzöttségé­ben nagy hüppögve operetteket ír a hagymaszagú jegyiroda szűk levegőjében. A készülő ha­zafias zenés mű ellenpontozza a sáros, sivár hétköznapokat. Több sikeres bemutatón van túl a Szegvári Menyhért és Nádasy Erika által nemrégiben alapított lakásszínház, a Földszint 2. A műkedvelő kisvárosi írónőt és a darab minden más személyisé­gét parádés játékkal és markáns váltásokkal maga Nádasy Erika jeleníti meg. Parti Nagy Lajos egyébként az ő kérésére írt mo­nodrámát Ibusár című soksze­replős darabjából. A színház egyébként civil kez­deményezésként adományokból tartja fönn magát, a nézők is in­kább mintha vendégségbe ér­keznének: egy pohár borral, s a konyhában készült finomsággal várják őket. Ugyanakkor befogadó mű­helyként is működik az egri Széchenyi utca 44. szám alatt található lakás. Legutóbb a Merlin Színház vendégelőadá- sábah Holler Márta játszotta a Vedrana Rudan Fül, gége, kés című regényéből készült mo­nodrámát Dávid Zsuzsa rende­zésében. A délszláv háború bor­zalmait ismerjük ugyan a tévés híradásokból, mégis az elbe­szélt személyes sors megrendí­2 •< 0 1 Nádasy Erika maga játssza az Ibusár összes szereplőjét többen képes láttatni az embe­rekkel, és aztán keserű humor­ban föl is tudja oldani az elvisel­hetetlent. A lakásszínház eszköztelen abban az értelemben, hogy sem díszlet, sem kellék nincs. Hiszen mi férhet be egy nappaliba? Talán egy kanapé meg né­hány ember. De hogy fér el egy egész színház? Ám a színház le­het akár egyetlen ember is, aki áll a fényben, s akiben tömörül a világ áz átélt történelmi múlt számtalan szereplőjével. Mert olykor előfordulhat az is, hogy a többmilliós költségvetésű pro­dukcióknál is hatásosabb lehet akár egyetlen ember kifejező színészi játéka. ■ B. R.

Next

/
Thumbnails
Contents