Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-13 / 37. szám

4 2012. FEBRUÁR 13., HÉTFŐ Rafinált fütty az etetőnél madárvilág A havas tájon is igaz a mondás: több szem többet lát MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI TISZA-TAVI KISTÉRSÉG Etetés az ártéren. Aki elkezdi, annak a tél végéig folytatnia kell, hiszen a szárnyasoknak minden energiára szükségük van, hogy túléljék a hideget. Katasztrófa: a Tiszavirág hídon emlékeztek Szolnok Virágokat szórtak a Ti­szavirág hídról a folyóba arra emlékezve, hogy 12 éve a Tisza történelmének talán legnagyobb katasztrófáját élte át.- Két nap alatt ért el a cia- nidszennyezés hozzánk - emlé­kezett Horváth Béla, a KÖTI- KÖVÍZ1G műszaki igazgatóhe­lyettese azokra a napokra, ami­kor egy romániai bánya cianidos zagytározójának gátja átszakadt, és több mint 100 ezer köbméter ciánnal szennyezett iszap került a Tisza vízgyűjtőjébe. A szennye­zés a folyón alig két nap alatt ért Magyarországra. A szakembe­rek gyors és összehangolt mun­kájának eredményeként a Tisza- tó üzemrendjének átalakításával sikerült a szennyezést a lehető legrövidebb idő alatt átvezetni a tározón, megakadályozva ezzel azt, hogy a Tisza-tó belső csator­náiban is szétterüljön, megjósol­hatatlan és beláthatatlan káro­kat okozva az élővilágban. A Kis­köre alatti szakaszon a beavatko­zások eredményeként csökkent a ciánszennyezés koncentráció­ja. A Tisza középső szakaszán csaknem 58 tonna haltetemet gyűjtöttek össze a szennyezés le­vonulása után a szakemberek. ■ Évekre visszavetette a turizmust a szennyezés. Élénken él még; azoknak a napoknak az emléke. A Tisza és a Tisza-tó, mint ter­mészeti vonzerő, hosszú időre megszűnt létezni, a becslések sze­rint csaknem 30 milliárd forintra tehető a szennyezés okozta kár. ■ OMalszerkesztő: Szuromi Rita Telefon: 06-30/556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36/513-633 A Tisza-tó oldalunk legközelebb március 12-én jelenik meg. Roppan a hó a talpunk alatt. Mihelyst lebukik a Nap, dermesztő hideg lesz. Az énekesmadarak­nak túl kell élni az éjsza­kát, ezért napközben táp­lálkozniuk kell. Szuromi Rita Akár nyomolvasási versenyre is alkalmas most a Tisza-tó. A fehér hóleplen a lékhorgászok ba­kancsnyomai közt apró őznyo­mok láthatók. Téved, aki azt hi­szi, élettelen, kietlen most ez a táj. Az aprócska életek ezernyi bizonyítéka gyűlik a téli madár­etető körül. Kiss Ferenc túravezetővel a tiszaörvényi Tiszavirág ártéri sé­taút óriási madáretetője felé tar­tunk. A Tisza folyó partját már jég borítja, a motorcsónak váltó­ja befagyott. A víz éppen olyan hideg, mint amilyen az óceán volt a Titanic tragédiájakor. Szó­val fürdésre nem alkalmas.- Tavaly a Tiszavirág ártéri sé­taút az év ökoturis'ztikai tanösvé­nye lett, s ez a cím kötelez min­ket - meséli a túravezető, ahogy átkelünk a jeges folyón. - A ter­mészetet, az állat- és madárvilá­got ilyenkor is ápolni, gondozni kell. Ezért találtuk ki az óriási etetőt és az álcázott madárlest. Szeretnénk azt is tudatosítani az emberekben, hogy a Tisza-tó nem csak a tavasztól őszig tartó kirándulások időszaka. A tél ép­pen olyan izgalmas. Ez az elfoglaltság most a ma­dármegfigyelés. Az ártéri séta- úton egy perc gyaloglással elér­hető a hatalmas zöld etető, amit a túravezető cinkegolyókkal és napraforgómaggal tölt fel. Ter­mészetfotósoknak és amatőr természetrajongóknak pedig itt az álcázott madárles. Kívülről egyszerű fabódé, ám aki belép, az láthatja, sokkal rafináltabb szerkezetről van szó. A les nem ereszti át a hangot, az ablaka olyan speciális üvegből van, amely belülről tökéletes kilátást biztosít, ám a külvilág nem ér­zékeli a benti mozgást. Vagyis mi másfél méterre vagyunk az A TAVASZI KÖLTÉS előtt a tiszaörvényi Szabics-kikötő ma­dárrezervátumába mesterséges kék- és széncinege-költőhelye- ket helyeznek ki. A kettőt az különbözteti meg, hogy a kék cinege odújának röpnyílása csak 28 milliméter, a széncine­etetőtől, amely pillanatok alatt megtelik madarakkal. Az ap­rócska cinegék, zöldikék nem is sejtik, mennyi szem szegező- dik rájuk. • - A széncinege és a kék cine­ge közt jól látható a különbség. A kék cinege búbja kék, s kisebb is, mint a társa. A madarak táp­lálkozása alapvetően különbö­zik: míg a cinkék felkapják a ma­got és elröppennek vele, addig a zöldikék csapatokba verődve nyugodtan falatoznak.- A csapat biztosítja a túlélé­süket - meséli Kiss Ferenc. - Több szem többet lát, így biz­tosabban megtalálják a táplálé­kot a havas tájon. A madarak közt kialakult egy jellegzetes ve­szélyjelző hang, amely ellenség közeledtére figyelmeztet. Érde­kes megfigyelni, hogy időnként olyankor is hallatják ezt a han­géé 32. A méret ilyen aprócska madarak esetében fontos, hogy csak azok foglalhassák el, akiknek szánták. A későbbiek­nek az év ökoturisztikai tanös­vény címmel büszkélkedő terü­leten mesterséges fattyúszerkő- fészkeket is helyeznek el. got, ha el akarják zavarni a töb­bieket, hogy ők is az etetőhöz férjenek. Márpedig a táplálkozás a kis énekesmadaraknak az életet je­lenti. Az olajos magvak, zöldség- és gyümölcsfélék biztosítják szá­mukra azt az energiatartalékot, amely a másnapi „újrakezdés­hez” kell. Hamar megszokják az etetőt, ezért aki elkezdi a táplá­lást, az a madarak életével ját­szik, ha idő előtt abbahagyja azt.- Februárban sokkal színe­sebb lesz a tó madárvilága, mint januárban - jelzi a túravezető -, hiszen most jönnek a valódi ke­mény hidegek. így a madarak is jobban ki lesznek szolgáltatva az ember gondoskodásának. A zöldike és a cinke jól alkal­mazkodik az ember okozta kör­nyezetváltozáshoz, így viszony­lag könnyen az etetőhöz szoktat­hatok. Sőt, aki képes pár percet figyelni a madárlesben, az lát­hatja, milyen az, amikor egy cin­kegolyón fürtökben lóg a cinke, vagy másfél tucat zöldike kap­kodja a magot fürgén. A jégborította tó most a kemé­nyebb, de az emberi gondosko­dást jobban igénylő arcát mutat­ja. A figyelmes szem most is ezernyi csodát láthat. Például a kényelmes madárles kellemes melegéből. Januárban is elmaradt a csapadék az éves átlagtól csapadék Százharminc millimé­terrel kevesebb hullt tavaly, mint a sokéves átlag. Ez az éves 520 milliméterhez képest jelentős el­maradás. A kedvezőtlen tenden­cia folytatódott januárban is, hi­szen a Közép-Tisza vidékén 30 milliméteres elmaradás volt. Az év első hónapjának középhő­mérséklete is „hozta a tavalyi formáját”, mivel a január két fok­kal volt enyhébb a sokéves át­lagnál. A rendkívül alacsony víz és a februári átlagtól hidegebb napok miatt jeges árvíz elleni vé­dekezési fokozatot rendeltek el. ■ Száraz volt a január, folytatódott a csapadék­szegénység. A Kiskörei Vízlépcső téli üzemre állt át, a szegmenstáblá­kat és a hajózsilipet levegőztető hálózattal jégtelenítik a bizton­ság érdekében. A jégtörő hajók készenlétben állnak. A szabályozó műtárgyakra a hideg miatt ráfagyhat a lehullt hó, ezért ezeket kézi és gépi erő­vel jégtelenítik. A folyók apad­nak, ennek köszönhetően jégtor­lódásra nem kell számítani. ■ Ismét támad a súlyom, ha nem lesz árvíz tározó Befejeződött a Tisza-tó 2011-es állapotfelmérése. A nö­vényállomány vizsgálatai kitér­tek arra, hogyan alakul a súlyom szaporodása. A 2010 májusától nyár közepé­ig tartó tiszai árvíz jelentősen befolyásolta a tározó növényvilá­gát, így a korábbi évek vízi nö­vényzettel fedett vízterei nagy­részt növénymentessé váltak. Ehhez képest 2011-ben a Sarudi- medencében közel 57 hektár volt a hínárterület-növekedés. Mechanikai gyérítésre az el­múlt három évben nem volt pénz. Az árvíz növénygyérítő hatásai után tavaly már elindult a súlyom visszatelepedése, s an­nak gyorsulása is várható. Ha ideálisak lesznek a körülmé­nyek - s nem vonul le újabb je­lentős árvíz -, akkor újra elin­dulhat a súlyom fejlődése, terü­leti növekedése. ■ Jönnek a mesterséges odúk és költőhelyek A téli időszakban még Banes kapitány is partra kényszerül PORTRÉ A szárazföld nem természetes közege, a vízen azonban senki sem tudja Gál Jánost zavarba hozni Olyan ő a kikötőben, mint a pater familias: nem érzik jól magukat a vendégek, ha nincs a közelben. Pedig nélküle is flottul megy a ki­szolgálás, épp csak a személye hi­ányzik. Mert az itt tanyát ütő hor­gászok, csónakázók, pihenni vá­gyók megszokták, Gál Jani nél­kül valahogy minden üres. A sarudi kikötőt működtető Gál János a tó igazi Banes kapitánya. Nincs olyan területe a 127 négy­zetkilométernek, amit ne ismer­ne. Szélsebesen jár csónakjával a vízen, mert tudja, hol vannak a tuskók. Naná, hogy ismeri, hi­szen ötéves korától minden idejét kint töltötte a vízen.- A szüleim nem szerették, ha a vízen vagyok - meséli -, sőt, til­tani is próbáltak. Nem sok siker­rel. Tizennégy évesen megkap­tam az első személyi igazolvá­nyomat. Zsebre vágtam a hor­gászengedélyemmel együtt, és még aznap a vízbe borultunk a barátommal. Eddig tartott a hi­vatalos papír. IJtja mégsem egyesen a sarudi kikötőbe vezetett, hanem a gyön­gyösi mezőgazdasági technikum­ba. Poroszlóra visszakerülve ci­vileknek való szárazföldi munkát választott, az állattenyésztésben dolgozott. Majd hívták Sarudra. A tó Banes kapitánya szárazfóldön sem elveszett ember. Nagyapjá­tól, aki egykor Poroszló csürhése volt, megtanulta a lószerszámok készítését, tud hámokat javítani. Gál János: Egynapos papírforma... Innen eredhet a kézügyessége, amelynek a közelmúltban nagy hasznát vette: Gyöngy Andrással együtt kifaragták Attila jelképes kardját Gál János ugyanis komo­lyan foglalkozik a múlttal. A vá­gyott Attila-ösvény megteremté­séhez hónapokig képes szakiro­dalmat olvasni. Mégsem erről az oldaláról is­merik őt, hanem arról, amikor vízre száll. Hasítja a hullámokat a Cápával, majd hajmeresztő manővereket végez a behajtó ágak közt. A sarudi öböl Gál Janija meg­osztó személyiség: őt lehet ked­velni, sőt szeretni, és lehet fanya­logni tőle. Egy biztos, nem közép­utas. Kérésnek nem tud ellenáll­ni, ám a parancsot nem tűri. Szu­verén egyén, aki magát félvad embernek jellemzi. Mégis a leg­hidegebb télben az ország legkü­lönbözőbb tájairól képesek egyet­len hívó szavára a kikötőbe jönni. Bár a szárazföld nem szívügye, itt is képes volt maradandót al­kotni. Többéves gyűjtőmunkájá­nak eredménye a Kelet-Európá- ban egyedülálló csónakmotor- múzeum. Otthon van a technika- történetben, s ha lehetőséget kap, az idegenvezetésben is. Szenve­délyes horgász, aki nemcsak fog­ni szeret, hanem tanítani is. Tíz évig tartott horgászszakkört gye­rekeknek, akik megtanulták az alapokat. Banes kapitány most a parton várja a tavaszt. Még ked­venc hobbijának, a motorozásnak sem kedvez az idő. De rajta nem fog ki a befagyott tó: mivel a jég hátán is megél, így jégtúrázik. Névjegy GÁL JÁNOS SZÜLETETT: Eger, 1965. au­gusztus 17. végzettség: technikum EREDETI FOGLALKOZÁS: meZŐ- gazdasági áruforgalmazó technikus hobbija: horgászat, fafara­gás, motorozás és minden, ami kihívás büszkesége: a gyerekei

Next

/
Thumbnails
Contents