Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-09 / 7. szám

4 2012. JANUAR 7., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP EGYPERCES INTERJÚ Kevesebb karácsonyi szabályszegés Semmi se volt nekik drága g£t uRivi áttörés Nem volt család, aki ne gyászolt vagy aggódott volna a közlekedést A Heves Megyei Kormányhi­vatal Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelősége a tavalyi karácso­nyi vásár idején hét esetben indított eljárást veszélyes fény­füzérek miatt. A szakemberek piacokat, áruházakat, hiper­marketeket és szupermarkete­ket is ellenőriztek. A 2011. no­vember 14. és december 23. között végzett vizsgálatok eredményéről dr. Bernáth Lu­ca, a felügyelőség vezetője szá­molt be lapunknak.- Milyen szempontok alap­ján végeztek vizsgálatokat?- Elsődleges szempont volt, hogy az üzletekben csak biz­tonságos termékekhez juthas­sanak a vásárlók. Ezenkívül azt is figyeltük, hogy a vevők megfelelő tájékoztatást kap­nak-e a jótállási jogokról, a ter­mékek szavatossági idejéről és áráról, nehogy valamilyen anyagi kár érje őket.- Milyen szabálytalanságo­kat tártak fel?- Huszonnyolc fényfüzér vizsgálatát követően hét eset­ben indítottunk eljárást, de ta­lálkoztunk lejárt szavatossá­gú élelmiszer forgalmazásá­val is. Három alkalommal a feltüntetett ártól magasabb összeget számoltak a pénztá­raknál.- Az elmúlt évek szabályta­lanságaihoz képest hogyan alakultak a 2011-es adatok?- A fogyasztóvédelem rend­szeres vizsgálatainak és a jo­gi szabályok szigorításának köszönhetően tavaly - az el­múlt évekhez képest - keve­sebb súlyos szabálytalanság­gal találkoztunk. ■ Sz. V. Dr. Bernáth Luca: Kevesebb lett a sza­bálytalan­ság. fegyverekkel és légi támogatás­sal rendelkező haderő is komoly erőpróbára számíthatott volna. Míg az újonnan kialakult, ne­hezebben védhető frontvonal mö­gött a magyarok szállítási gon­dokkal és a szokatlan, fagyos hi­deggel küszködtek, addig a szov­jet csapatok hatalmas erőket so­rakoztattak fel az 1943. január­ban meginduló támadásokhoz. Komoly gondok voltak az élelmi­szer-ellátással is: tízen kaptak egy kétkilós kincstári kenyeret és egy csajka feketekávét. 1943. ja­nuár 12-én az oroszok áttörték a védelmi vonalat és felmorzsolták a hadosztályt. Január 13-án csat­lakozott a német hadosztály is. Másnap az orosz katonák újabb hadosztályt semmisítettek meg. Január 17-én a maradék katona­ság Osztrogozsszkba vonult, ám 20-án lőszerhiány miatt kénytele­nek voltak kitörni. Március 3-ig háromezer tiszt és 61 ezer katona érkezett be. A veszteséglista elérte a 100-120 ezer embert. Az urivi áttörésben résztvevő második magyar had­sereget gyávasággal vádolták meg. Becstelen, lelkeveszített, fej nélküli, gyáva menekülésnek minősítették a történteket, amit a korabeli kommunikáció sze­rint még a német hadsereg és az otthon maradottak is mélységesen megvetnek.- Sem hazaárulással, sem gyávasággal nem vádolható A második Mohácsként emlegetik kozári József (képünkön) történész szerint jól kife­jezi az urivi áttörés veszteségeinek mérlegét, hogy második magyar Mohácsként is emlegetik. Ez ar­ra vonatkozik, hogy 1942/43 telén nem volt olyan magyar család, aki ne aggódott vagy ne gyászolt volna. Az áldozatok emlékére rendezett tűzgyújtás nem Heves megyei szokás, hiszen az ország legtöbb településéről soroztak be katonákat a második magyar hadseregbe. Tél és halál. Nagyok voltak a Heves megyei falvak vesztesé­gei is, máig sok ismeretlen emberi sorsot rejtenek a katonasírok Nem hallgattak róla negyven évig az urivi áttörés a magyar történelemnek azon szomo­rúfejezete volt, amelyről nem kellett hallgatni 1990 előtt sem, hiába, hogy az akkor barátinak minősített Vörös Hadsereg morzsolta fel a magyar katonákat. A veszteségért az akkori ma­gyarpolitikai és katonai ve­zetést hibáztatták, illetve alapvetően a német befo­lyást okolták. a második magyar hadsereg - szögezi le Kozári József, az Eszterházy Károly főiskola nyu­galmazott docense -, hiszen a ka­tonák kitartottak addig, amíg ez lehetséges volt. A felőrlődés azért következett be, mert visszavo­nulásra nem kaptak pa­rancsot. A nehézfegyver­zet 100 százaléka, az em­berállomány 70 százaléka semmisült meg. A második ma­gyar hadsereg po­litikai célok áldo­zata lett. Az or- vezetése úgy gondolta, a történelmi Ma­gyarország ha­tárainak hely­reállításáért semmi sem drága. Az Egri Rendőrkapitányságra ér­kezett a bejelentés, miszerint az éjszaka az Árpád út egy szaka­szán a járdán lévő csapadékelve­zető csatorna fedlapjait, szám szerint hét darabot ismeretlenek eltulajdonítottak. A lopással oko­zott kár 25 ezer forint. Egy szí­nesfémtelepen még aznap há­rom aknatetőt megtaláltak. Az Egri Rendőrkapitányság lopás miatt indított eljárást. Szerkesz­tőségünket ugyanakkor megke­reste a telep vezetője, és bizonyí­tékokkal támasztotta alá állítá­sát, miszerint a nála talált csatornafedlapok nem lopottak. ■ A telepvezető lapunknak cáfolta, hogy lopott len­ne az aknafedél. Andornaktálya külterületén bort és háztartási cikkeket lop­tak el egy hétvégi házból. A lo­pással 150 ezer forintos kárt okoztak. A hétvégi házzal ren­delkezők a téli hónapokban rit­kábban látogatják ingatlanju­kat. A rendőrség munkatársai ezért azt kérik a tulajdonosok­tól, ne hagyjanak nagy értékű tárgyakat ingatlanjaikban, zár­ják be az ajtókat, ablakokat. Ja­vasolják: rendszeresen látogas­sák lakásukat, hogy megelőz­zék a betöréseket, melyeket gaz­dáik sokszor csak hetekkel ké­sőbb vesznek észre. «M. Z. Csipkebogyó­fesztivál újra Szarvaskőben Elfogadta a 2012. évi munkater­vet és rendezvénytervet legutób­bi ülésén Szarvaskő képviselő­testülete. A településen két ki­emelkedő rendezvény is lesz eb­ben az esztendőben: a Falunap és a Csipkebogyó-fesztivál. Előb­bit július 28-án, utóbbit október 22-én tartják. Legfontosabb na­pirendként az állattartási rende­let módosítása került a képvise­lők elé. A grémium tagjai hatá­roztak arról, hogy a jövőben - a belterület, az üdülőterület és a mezőgazdasági terület mellett - külön szabályozzák az állattar­tást a lakott külterületeken, vala­mint a zártkerti és hétvégi há­zas övezetekben. ■ R A. Szuromi Rita Máig sem tisztázott, hogy a XX: század egyik legvéresebb csatája, a Don folyónál vívott ütközet mekkora emberáldozatot köve­telt. Egyes kutatók 93 ezerre, má­sok 141 ezerre becsülik a veszte­séglistát. A Vörös Hadsereggel szemben a második magyar had­seregnek 208 kilométeres, mély­ség nélkül kiépített arcvonalban kellett volna győznie. A Heves megyei áldozatokat is követelő ütközet embertelen kö­rülmények között zajlott: a fegy­verzet nem volt megfelelő, a fel­szerelés hiányos volt, a katonák többsége még sosem tapasztalt mínusz 35-40 Celsius-fokos hi­deget. Ráadásul a magyar kato­naság még soha nem harcolt a határoktól ekkora távolságra. A német vezetés a könnyített felszereléssel rendelkező, ala­csony harcértékű magyar kato­nai egységeket olyan frontsza­kaszra helyezte, ahol egy nehéz­Hatvankilenc éve, az elhí- resült urivi áttörésben Heves megyei katonák tízezrei vesztek oda. PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ELETEBOL Gárdonyi Géza Tanulhatunk a történelemből. Nagy And- rás (jobbról a karddal) Tömöri kalocsai J érsekként a próbán.- mi i m i Háy Gyula Mohács című drá­máját próbálja a Gárdonyi Géza Színház társulata. A Csiszár Imre rendezte előadás pontos és realisztikus képet fest a kor­ról: az elszegényedett, már csak Jézus segítségében reményke­dő király, a gyermektelen ki­rályné, a csak saját politikai si­kerükkel foglalkozó Habsburg- monarchiák és a haszonszer­zéssel eltelt magyar főurak, nemzetes asszonyok világáról. A január 27-i bemutató j díszletét Szlávik István, jel­| | mezeit Szakács Györgyi ter- Jvezte, a dramaturg Éry-Ko- 1 vács András. ■ Januárban is látható Egerben a Vesztett éden- Madáchról sok mindent tu­dunk, mégsem eleget - mond­ja Beke Sándor rendező. - Mintha csak egykötetes szerző lenne. Ha csak Az ember tragé­diáját írta volna, akkor is sokat adott az irodalomtörténetnek. Művei a mának szólnak. Ezért is foglalkoztam Egressy Zoltán Vesztett éden című drámájával. Madách Imre szerepében Portik Györffy Andrást láthat­ja a publikum Marjai Virág és Dimanopulu Afrodité oldalán januárban 10-, 11-és 13-án, es­te 7 órától. ■ aonyitje üHEBBi» Mátyás másképp. Új kontextusba helyezte és átírta az eredeti történetet Éry-Kovács András, a Ludas Mátyás rendezője. - Ez nem mese, hanem a valóság. Valójában mi a színházról mint műfajról beszélgetünk a néző­vel. Előadásunk vallomás arról, hogy minden körülmények között szeres­sünk játszani - mondja a rendező. A produkció kicsiknek és nagyoknak egyaránt szól január 10-én 10 és 15 órától, 12-én 10 és 18 órától.

Next

/
Thumbnails
Contents