Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-06 / 5. szám

MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI 2012. JANUAR 5., CSÜTÖRTÖK Egy szobával bővíteni kell az óvodát is A hároméves kortól kötelező óvo­dai beiratkozás miatt egy cso­portszobával bővíteni kell a kömlői kisdedóvót. A települé­sen most nem küzdenek a gyer­mekszám csökkenésével.- Három évvel ezelőtt 47 gyer­mek született a faluban, két év­vel korábban pedig 26 - mond­ta a Hírlapnak Német István pol­gármester vagyis a jelenlegi háromcsoportos óvoda semmi­képp nem elég ahhoz, hogy fel­vegyük a harmadik évüket be­töltött gyerekeket. Az idén min­denképp pályázati lehetőséget kell találni a negyedik csoport- szoba megépítésére. Befejezésre vár a tájház ren­dezvénypajtája is. ■ Oldalszerkesztő: Szuromi Rita Telefon: 06-30 556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Dél-Hevesi kistérségi oldalunk legkö­zelebb február 2-án jelenik meg. Egyre nagyobb értékük van a házi csemegéknek Alinak az elnyert pályázati pénzek, nehéz tervezni összegzés Heves Marcija Marci-díjjal köszönte meg ez alkalommal is a civilek munkáját Hiába vannak túl a költségvetés első fordulós tervezésén a pélyiek, az országra jellemző bi­zonytalanság a Tisza menti falu­ban élők jövőképét is nehezíti. Az intézmények működőképes­ségének fenntartásán túl már három „futó" pályázatuk befeje­zésével is elégedettek lennének.- Másfél éve húzódik a belterü­leti csapadékvíz rendezése, és mi­vel ennek finanszírozása a Vásár­helyi-tervhez kapcsolódik, hosz- szú és bürokratikus utat kell megjárni - fogalmaz Ari Norman polgármester, aki reméli, hogy az idén végre megvalósulhat a 438 millió forintos fejlesztés. Ugyancsak nem sikerült kivi­telezőt találni a sportöltöző és a buszváró kivitelezéséhez, hi­szen olyan alacsony összegen adták be a pályázatot a leghátrá­nyosabb helyzetű települések­nek kiírt programra, hogy nem akadt vállalkozó, aki 24 millió fo­rintért elvégezte volna a munká­latokat. Szintén megállt a máso­dik fordulóban a Heves-Kömlő- Pély ivóvízminőség-fejlesztési program, amelynek eredménye­ként Pélyen megszűnhetne a magas arzéntartalmú ivóvíz. ■ Ari Norman: - Kanyargós a források útja a telepü­lésekig Két háborút járt meg: a második világháborút és az ötvenes évekét. így jel­lemezte fiatalkorát Kiss József, Kömlő díszpolgára. Szuromi Rita Amikor az élet a legnyomorúsá­gosabbra fordult, akkor ő neve­téssel és humorral próbált kö­zösséget kovácsolni a kömlői népből. Pedig neki is volt félniva­lója, hiszen ha kiderül, kulák- családokat mentett meg a kitele­pítéstől, könnyen ő is a Horto­bágy valamelyik birkahodályá- ban találhatta volna magát. Kiss József bátorságát és emberségét 60 év után díszpolgári címmel ismerték el a kömleiek. A falu legfrissebb díszpolgára Karácsondon született, ma Eger­ben él. Életének rövidke szaka­szát, az 1947-től 1951-ig tartót töl­tötte a dél-hevesi faluban, közéle­ti szerepvállalása és embersége azonban a mai napig élénken él a falu lakóinak emlékezetében.- Két háborút éltem át - emlé­kezett vissza Kiss József, akit a megyében élők mint az OTP fő­könyvelőjét ismerhették -, az egyiket a fronton, a római joggal és egy imakönyvvel a zsebem­ben, a másikat az ötvenes évek elején itt Kömlőn. Az akkori rendszer egyetlen célja volt a keresztény vidéki közép­parasztság, a kulák- ság megsemmisíté­se. Olyan idők vol­tak azok, amikor a magyar ember fran­cia ocsúból sütött ke­nyeret evett, és amikor egy kiló 50 deka baromfihús beszol­gáltatásának elmaradá­sa is kitelepítést eredmé­nyezett. Pedig a középpa­rasztoknak már végképp Díszpolgárok lettek a településen minden évben kiadják az adható legmagasabb elismerést, a díszpolgári címet. A kitün­tetettek közt van Pádár Ildi­kó sportoló, a néhai Csáti Jónás amatőr festőművész és Neufeld József helytörténeti kuta- * tó, egykori mozigépész is. A díszoklevéllel egy aranygyűrű is jár.- A város vezetését kötötték azok a béklyók, amelyek az egész országot jellemezték, így az elmúlt év nem a nagy fejlesz­tésekről szólt. A holtpontról nem mozdult el a város, de bé­ke volt, és ez is becsülendő - fo­galmazott. Janosek Antal az elmúlt évben is mozgatta a hevesieket, fő att­rakciója a főzőverseny volt, aho­vá az ő ötlete alapján tábori, menza, vendéglátó és király ka­tegóriákban lehetett nevezni, s átadta a Marci-díjakat is a legak­tívabb civileknek, Gottschalkné Kiss Katalinnak, Gyarmati Lásznónénak, Balogh Sándor- nénak, Gy. Gömöri Ilonának és Kalmár Jánosnak. ■ Bóna István professzor emléktáb­lájának avatásakor saját készíté­sű kis emléktárggyal lepte meg a tudós özvegyét a Hevesi Marci és Kő Pál Kossuth-, vala­mint Munkácsy-díjas szobrászművész 70. születésnapján is „hand make”-et ajándékozott civilek ispánja. Janosek Antal, azaz a Hevesi Marci szerint egy­re nagyobb a jelentősége a kézzel készült ajándéktárgyaknak, és felértékelődtek a házi befőttek, sütemények is.- A civilek ispánjaként sok ember közt.megfordulok, és szinte a teljes hevesi társadal­mat ismerem - jelezte Janosek Antal. - Mind jobban igazolva látom, amit szüleim mondtak: mindig az a legolcsóbb, amit te magad készítesz! A hevesi polgá­rok is megpróbálták magukat függetleníteni a fo­gyasztói társadalomtól. Jó példa erre, hogy a há­zi munka becsülete megnőtt, és a hevesiek büszkén mondják: ezt én készí­tettem! Sőt az is jellemezte a vá­rost az utóbbi évben, hogy olya­nok jelentek meg eladóként a pi­acon házi készítésű termékeik­kel, akik korábban maguk csak vásárlók voltak. Hevesi Marci viszont hiányol­ja, hogy a kisárutermelés meg­ugrása ellenére a disznótorok hagyománya szinte kiveszett. ■ Béke volt, és ez is be­csülendő. Első alkalommal köszöntötték közösen a szépkorúakat a zarán- ki szociális otthonban. Az önkor­mányzati intézményben ketten is betöltötték a 90. évüket, nekik a kormány emléklappal gratu­lált. Ebből adódott az ötlet, ünne­peljenek meg minden olyan bentlakót, aki elérte vagy már be is töltötte a 90. életévét.- Hat idős lakónkat köszöntöt­tünk - mondta Csintalanná Brindza Tünde igazgató -, Stál Lászlót, aki a legidősebb gondo­zottunk, hiszen 1919 májusában látta meg a napvilágot, Saiga Im­rét és feleségét, Gunics Dezső- nét, Gajder Istvánnét és Zsakó Istvánnét. A jövőben szeretnénk hagyományt teremteni azáltal, hogy az év végén minden szép­korút megünneplnek. Az időseknek Csintalan István polgármester és Tóthné Varga Márta körjegyző is gratulált. ■ Kivetkőzik, beöltözik. Az elmúlt esztendőben már harmadjára választot­ták újra az emberek Heves Marcijának Janosek Antalt. A kulákmentő elismerése életút A családok leszármazottai ma is hálásak Kiss Józsefnek megtakarítottak Lakásfenntartási támogatást adtak és húszmilliót nem volt mit beadni, lesöpörték addigra a padlását, és a jószágo­kat sem tudta miből pótolni. Hu­szonnyolc család több mint 100 tagja végez­hette volna a Hortobá­gyon akkor. Hogy miért nem így lett, azt legjobban Kiss József tudja. Tartalékosként szolgált négyszáz társával Vár­palotán, s a bakák a későbbiek­ben is tartották a kapcsolatot. A készülő politikai változásokról értesítették egymást. Ráadásul, aki az akkor megjelenő napilap­ok sorai közt tudott olvasni, az maga is rájöhetett, nem jó vi­lág készül itt. Kiss Jó­zsef kapcsolatait és tudását vetette be saját testi épsé­gének kockázta­tása árán is azért, hogy a ne­héz helyzetbe ke­Kiss József hatvan év után, immár díszpolgárként idéz­hette fel az éveket a kömleiek közt, kitüntetése alkalmából. ■ Bátorságot, önfeláldozást a világhábo­rúban tanult. rülő középparasztság túlélje eze­ket az éveket.- Kömlőn akkor két hivatal volt - emlékezett vissza. - Az egyik a községháza, a másik a kiskocsma. Az em­berek mindenhol hal­lottak híreket, de fel sem tudták mérni, milyen ve­szélyben vannak. Én a harcté­ren megtanultam, ha embertár­sam bajba kerül, ne magamat nézzem, hanem próbáljak tenni valamit a megmentése érdeké­ben. így volt ez az ötvenes évek­ben is, amikor bár tudtam, mek­kora ve­szélyben agyok, mégis meg kellett pró- bálnom ezeket az embereket védeni. A falu ki­tüntetettje, mint jegy­ző, nem csu­pán a családok mentéséről gondoskodott, ha­nem a háború után széthullott, egykor nagy múltú közösség új- rakovácsolásáról is. A kugli ha­tott csodaszerként.- Arra jöttem rá, hogy az értel­miség széthúz. Kitaláltam a kug­lizást, ami fiatalokat, felnőtteket egyaránt becsalogatott. Tartot­tunk ismeretterjesztő előadáso­kat, szép lassan megszerveztük a sportéletet, akadt asztalitenisz, fo- cihálo, és az emberek újra elkezd­tek közösségbe járni. A legszebb élmények a falusi színjátszás megszervezéséhez kötődnek. Az 1950-es szilveszterkor színpadra állítottuk az Őfelsége szobája cí­mű háromfelvonásos kabarét, de ekkor már tudott a komiéi ember nevetni a Helység kalapácsán és a Botcsinálta doktoron is. E szo­morú és gondokkal terhelt világ­ban a nevetés, a jókedv a legjobb orvosságnak bizonyult. Kiss József 1951-ben kérte át­helyezését. Ám kötődése Kömlőhöz soha nem szűnt meg, már csak azért sem, mert 1952- ben a faluból nősült. A község­hez kötődő emlékeit most is szí­vesen eleveníti fel, s osztja meg másokkal is a titkát, hogy miért nem került egyet­len komiéi kulák sem a Horto- bágyra. A civilszervezetek támogatásá­nak jelentős csökkentésével le­hetővé vált, hogy a tavalyi évben Kiskörén is bevezessék a lakás- fenntartási támogatást, amely nemcsak az egy-egy közösség­hez tartozóknak jelent segítsé­get, hanem minden itt élőnek. Az arra jogosultak ugyanis havonta 2500-9000 forint közti összeget igényelhetnek. Szigorú takaré­kossággal a hitelállományból is ledolgoztak 20 millió forintot. ■ Jogsértő volt a lakás- fenntartási támogatás hiánya.- Az önkormányzatot százöt­milliós hitelállománnyal vettük át - fogalmaz Magyar Csilla polgár- mester -, melyből 20 milliót már törlesztettünk. Feladatunk volt az irreális tervekből megvalósítható pályázatot faragni, így elkezdőd­het a városközpont rehabilitáció­ja, ami egy 243 milliós beruhá­zás lesz, és elindulhat az iskola felújítása 260 milliós fejlesztés­ként. A Start munkaprogrammal 157 helybelit tudunk foglalkoztat­ni, és ehhez 35 milliós eszközfej­lesztéssel számolunk. ■ Hagyománnyá válik a szépkorúak közös köszöntése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents